Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége 41 leges kutatási jelentést adnak ki az igénypontokban először meghatározott találmányra vagy találmánycsoportra. A VI B-VII, 2.3. pontja szerint azonban az elővizsgáló az összes találmányra nézve is kiadhat kutatási jelentést, ha elhanyagolható többletmunkával elvégezhető a teljes kutatás, különösen, amikor a találmányok fogalmilag nagyon közel állnak egymáshoz. Ilyenkor a kutatási osztály nem szólítja fel a bejelentőt további díj befizetésére. A részleges kutatási jelentés kézbesítésével a bejelentőt a 46. szabály (1) bekezdésének megfelelően felszólítják kiegészítő kutatási díj befizetésére. Ha ezt a bejelentő elmulasztja a megadott határidőig, amely rendszerint egy hónap, európai kutatási jelentést adnak ki, amely azonos az előzőleg kiadott részleges kutatási jelentéssel. Ha azonban a bejelentő befizeti a kutatási pótdíjat, az európai kutatási jelentés azokra a találmányokra is kiterjed, amelyekre a pótdíjat befizették. A kutatási osztály által az egységességgel kapcsolatban kiadott határozat nem végleges. Ezért a bejelentő a vizsgálati eljárásban újra felvetheti az egységesség kérdését, és a 46. szabály (2) bekezdése alapján kérheti a befizetett kutatási pótdíj visszafizetését. A vizsgálati osztály ezzel kapcsolatos határozatát a bejelentő megfellebbezheti. Az egységességet az érdemi vizsgálati eljárásban a kutatási pótdíj visszafizetésére vonatkozó kérelemtől függetlenül is mindig vizsgálni kell. Ilyenkor a vizsgálati osztály a kutatási osztály véleményével összhangban vagy attól eltérően dönthet az egységesség kérdésében. A VI C-III, 7.7. pontja szerint a vizsgálóknak az egységesség első alkalommal történő kifogásolásakor tartózkodniuk kell a túl szűk, túl kicsinyes vagy túl elméleti megközelítéstől. Ha az egységességet kifogásolják, felsorolják a nem egységes részeket, és felszólítják a bejelentőt, hogy korlátozza bejelentését egyetlen egységes tárgyra. Ez nemcsak az igénypontokra, hanem a leírásra is vonatkozik, bár a VI C-VI, 3. pontja szerint a leírás megfelelő átdolgozásával várni lehet, amíg az igénypontok engedélyezhetőségével kapcsolatban a bejelentő és a vizsgáló egyetértésre nem jut. A bejelentő eljárásjogi lehetőségei most annak megfelelően változnak, hogy lerótta-e a 46. szabály szerinti kutatási pótdíjat. Ha ezt megtette, folytathatja az eljárást a vizsgált és önmagában egységes részekre, a nem egységes részeket törölheti, és adott esetben azokra megosztott bejelentést nyújthat be. Azok a részek, amelyekre nézve nem fizetett kutatási pótdíjat, nem maradhatnak a bejelentésben, de megosztott bejelentésben igényelhetők. A G 2/92 (OJ 1993,591) sz. döntés szerint olyan tárgyak, amelyekkel kapcsolatban nem fizettek kutatási díjat, nem vizsgálhatók ugyanabban a bejelentésben, és ez az alapelv a módosításokra is vonatkozik. A 86. szabály (4) bekezdése szerint módosított igénypontok nem vonatkozhatnak olyan nem kutatott tárgyakra, amelyek nem egységesek az eredetileg igényelt találmánnyal. Ezzel megakadályozható, hogy az egységesség követelményét megkerüljék azáltal, hogy átállnak a bejelentés nem igényelt és ennek megfelelően nem kutatott részeire. A G 1/91 (OJ 1992,253) sz. döntés szerint a felszólalási eljárásban már nem lehet kifogásolni a bejelentés egységességének hiányát, és ez felszólalási ok sem lehet. Az egységesség hiánya a nemzeti eljárásban sem lehet ok egy európai szabadalom megsemmisítésére. A közti- és a végtermékek akkor egységesek, ha a köztitermék egy lényeges szerkezeti elemet visz be a végtermékbe, és a kettőt csak néhány eljárási lépés választja el egymástól. Különböző köztitermékek is igényelhetők egymás mellett ugyanazon végtermék előállítására, ha ugyanazt a fontos szerkezeti elemet tartalmazzák. Nemzetközi bejelentések esetén az ESZH mint nemzetközi kutatási szerv és mint nemzetközi elővizsgálati szerv működhet. Itt olyan bejelentésekről lehet szó, amelyeket vagy magánál az ESZH-nál nyújtottak be, vagy pedig egy olyan nemzeti hivatalnál, amely az ESZH-t mint nemzetközi kutatási szervet vagy nemzetközi elővizsgálati szervet jelölte meg. Ilyenkor az ESZH-t a PCT irányelvei kötik a nemzetközi kutatásnál és a nemzetközi elővizsgálatnál. Ha a nemzetközi kutatási szerv a bejelentést nem találja egységesnek, a részkutatás eredményének közlésével egyidejűleg felszólítja a bejelentőt, hogy rójon le kutatási pótdíjat. A nemzetközi elővizsgálati szerv jogosult a bejelentőtől vizsgálati pótdíjat kérni, de köteles azt a lehetőséget is megadni a bejelentőnek, hogy bejelentését a PCT 68.1. és 68.2. szabálya szerint egyetlen egységes tárgyra korlátozza. Ezekben a felszólításokban meg kell adni azokat az okokat, amelyek miatt a bejelentés nem felel meg az egységesség követelményének. A bejelentésnek azokra a részeire, amelyek után nem róják le a megkívánt pótdíjat, a kutatási és a vizsgálati jelentés nem tér ki. Ez fordítva is igaz: a kutatási jelentést mindazokra a találmányokra ki kell terjeszteni, amelyek után lerótták a díjat. A nemzetközi kutatási szerv eltekinthet kutatási pótdíj követelésétől az egységesség hiányának olyan esetében, amikor a teljes kutatást jelentéktelen többletmunkával el lehet végezni. Eljárásgazdaságossági okokból a nemzetközi elővizsgálati szerv is eltekinthet vizsgálati pótdíj követelésétől, azonban ismét felszólíthatja a bejelentőt további díjak fizetésére, ha a nemzetközi kutatási szerv felszólítása eredménytelen volt. Az egységesség megítélése vonatkozásában ugyanazok az alapelvek érvényesek, mint az európai kutatás esetében. A nemzeti szakaszba való belépés után kiegészítő európai kutatási jelentést kell kiadni, kivéve azokat az eseteket, amelyekről az Igazgatótanács a 157. szakasz (3) bekezdése szerint úgy határozott, hogy el lehet tekinteni ilyen jelentés kiadásától. Ilyen esettel van dolgunk, amikor a nemzetközi kutatási jelentést az ESZH vagy az Osztrák, a Spanyol vagy a Svéd Szabadalmi Hivatal adta ki. Ha a nemzetközi kutatási jelentést csak a nemzetközi bejelentés egy részével kapcsolatban adták ki, a bejelentő a 104. b) szabály (4) bekezdése szerint kaphat európai kutatási jelentést bejelentésének a nem vizsgált részeire. Ehhez a kutatási osztály kutatási pótdíjat ír elő, ha a bejelentést nem tartja egységesnek. A 104. b) szabály (4) bekezdése nem tesz különbséget aszerint, hogy az ESZH vagy egy másik hatóság végzett nemzetközi kutatást. Ha a bejelentő nem osztja az egységesség hiányával kapcsolatos felfogást, a 104. b) szabály (5) bekezdésének megfelelően az elővizsgálati eljárásban kérheti a befizetett pótdíjak visszafizetését.
