Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége 39 ESZH előtt feltalálóként feltüntessék. A 81. szakasz kötelező előírása szerint ez a jog akkor is érvényesül, ha azt maga a feltaláló nem érvényesíti, mert a 91. szakasz (1) bekezdésének fi pontja és (5) bekezdése szerint a feltaláló feltüntetésének elmaradása a bejelentés megszűnését eredményezi. A feltaláló feltüntetésével kapcsolatos részleteket a 17-19. és a 42. szabály tartalmaz. A VI A-III, 5. pontja is részletesen taglalja a feltaláló feltüntetésével kapcsolatos előírásokat, és az 5.6. pont ismerteti a helytelen feltalálómegjelölés helyesbítésének módját. Megosztott bejelentés esetén is szükség van a feltaláló feltüntetésére. Ha a bejelentő az egyetlen feltaláló, a bejelentési kérelem 22. mezejét kell kereszttel megjelölni. Egyébként külön iratot kell benyújtani, amellyel kapcsolatban a 17. szabály (1) bekezdése előírja, hogy abban meg kell jelölni a feltaláló családnevét, utónevét és teljes címét, továbbá meg kell adni, hogy a bejelentő hogyan szerezte a jogot az európai szabadalomra, és tartalmaznia kell a feltaláló vagy képviselőjének aláírását. Ehhez az ESZH kiadott egy háromnyelvű űrlapot (Fönn 1002), és ezt célszerű használni. Ennek az űrlapnak a lábjegyzetéből kitűnik, hogy nem kell részletesen megadni a jogszerzés módját. Jogügyleti átruházás esetén elegendő ennyi: „... szerződés szerint”. Munkavállalói találmányok esetén elegendő arra utalni, hogy a feltaláló a bejelentő munkavállalója. Örökösödés esetén elég megadni, hogy a bejelentő a feltaláló örököse. Itt tehát - eltérően egyéb jogrendszerektől - nincs szükség a feltaláló nyilatkozatára vagy a jogátruházást bizonyító okmányra. A 17. szabály (2) bekezdése szerint az ESZH nem vizsgálja a feltaláló megnevezésének helyességét. A feltaláló helytelen megnevezését a 19. szabály (1) bekezdése szerint lehet helyesbíteni. Ez nem történik hivatalból, hanem csak kérelemre, amelyhez csatolni kell a jogtalanul feltalálóként megjelölt személy hozzájárulását, és a bejelentő vagy a szabadalmas hozzájárulását is, ha a kérelmet nem ez az utóbbi fél nyújtja be. A feltaláló megnevezése nemcsak akkor helytelen, ha rossz nevet adtak meg, hanem akkor is, ha a feltalálók feltüntetése nem teljes, és ezért a már megnevezett feltaláló mellett egy további feltalálót is fel kell tüntetni. Ebben az esetben azonban - miként a J 8/82 (OJ 1984, 155) sz. döntés megállapítja - a már megnevezett feltaláló nem minősül jogtalanul megnevezettnek, úgyhogy a helyesbítéshez nincs szükség az ő hozzájárulására. A 17. szabály (3) bekezdése szerint ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, vagy ha nem ő az egyedüli feltaláló, az ESZH tájékoztatja a megnevezett feltalálókat a feltaláló feltüntetését tartalmazó iratban megadott, valamint a 128. szakasz (5) bekezdésében emlitett további adatokról. Ezt a közlést a 119. szakasznak, valamint a 77—82. szabálynak megfelelően kézbesítik. Ha a közlést nem tudják kézbesíteni a megadott címre, az ESZH a bejelentőtől megkérdezi, hogy nem ismer-e új címet. Ezzel a kézbesítéssel azt kívánják elérni, hogy a feltaláló tudomást szerezzen találmányának bejelentéséről, és érvényesíthesse esetleges igényeit. Ha tudja, hogy találmányát be fogják jelenteni, és nem kap ilyen vonatkozású értesítést, ebből arra kell következtetnie, hogy nem nevezték meg feltalálóként, és ilyen minőségben való feltüntetési jogát érvényesítheti. A 17. szabály (4) bekezdése szerint azonban az értesítés elmaradásából vagy az abban előforduló hibák alapján nem támaszthat igényeket. Az ESZH hivatalos lapjában megjelent közlés (OJ 1991, 266) szerint a feltaláló tájékoztatása elmarad, ha erre vonatkozó igényéről előzetesen lemondott. A 81. szakasz és a 17. szabály (1) bekezdése szerint a feltalálót a bejelentési kérelemben kell feltüntetni. Ha ez nem történik meg, ezt a hibát a 91. szakasz (1) bekezdésének fi pontja és (2) bekezdése szerint az Átvevő Iroda kifogásolja. A 42. szabály (1) bekezdésének megfelelően az Átvevő Iroda felszólítja a bejelentőt, hogy ezt a hibát a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számított 16 hónapon belül küszöbölje ki. Ha ez nem történik meg, a 91. szakasz (5) bekezdése szerint a bejelentést visszavontnak tekintik. Itt a 81. szakasz második mondata alapján figyelembe kell venni, hogy a feltaláló megnevezéséhez tartozik az európai szabadalomra való jog eredetére vonatkozó nyilatkozat is, és ezért az ilyen nyilatkozat elmulasztása a 91. szakasz (1) bekezdésének fi pontja és (5) bekezdése szerint a bejelentés megszűnéséhez vezet. A 18. szabály (1) bekezdése szerint ha a feltaláló az ESZH-val szemben írásban lemond a közzétett európai szabadalmi bejelentésen és az európai szabadalmi leíráson ilyen minőségében való feltüntetéséről, elmarad nevének közzététele, illetve a 92. szabály (1) bekezdésénekg) pontja szerint az európai szabadalmi lajstromba való bejegyzése. A találmány egységére vonatkozó 82. szakasz szövege a következő: „Az európai szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig a találmányok olyan csoportjára, amelyet egyetlen általános találmányi gondolat kapcsol össze. ” Ez a szakasz előítja, hogy egy európai szabadalmi bejelentés csak egy találmányra vagy találmányok egyetlen közös találmányi gondolattal összekapcsolt csoportjára vonatkozhat. Ezt a szakaszt kiegészíti a 30. szabály, amely szerint az egységesség feltétele a találmányok közötti műszaki összefüggés, a 46. szabály, amely az európai kutatási jelentésről rendelkezik a találmány egységének hiánya esetén, valamint a 25. szabály, amely a megosztott európai bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A VI B-I, 2. pontja és B-III, 4.4. pontja a nemzetközi kutatásokat szabályozza. Az egységesség gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos irányelveket tartalmaz a VI B-VII. fejezete, amelynek 1. pontja általános megjegyzéseket, 2. pontja európai bejelentésekre vonatkozó szabályokat, 3. pontja pedig nemzetközi bejelentésekre vonatkozó szabályokat tartalmaz, mig a VI C-III, 3.3. pontja megállapítja, hogy egy bejelentés két vagy több független igénypontot tartalmazhat ugyanabban a találmánykategóriában, ha tárgyát nem lenne helyes egyetlen igénypontban igényelni. A VI C-III, 7.1-7.7. pontjai a független igénypontokkal, 7.8. pontja a függő igénypontokkal, 7.9-7.17. pontjai pedig az egységességgel kapcsolatos, a kutatás során figyelembe veendő szempontokkal foglalkoznak. Az egységességet az igényelt találmányok alapján kell vizsgálni. A kutatás elvégzéséhez az eredetileg benyújtott igénypontok a mértékadók, míg az érdemi vizsgálat során a mindenkor érvényes igénypontokat kell alapul venni. A különböző találmányok közös találmányi gondolat általi kap
