Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
38 Dr. Palágyi Tivadar gedélyezett valamelyik nem hivatalos nyelven kell megszövegezni. Az engedélyezett nem hivatalos nyelv használata a 6. szabály (3) bekezdése és a Díjszabályzat 12. szakaszának (1) bekezdése szerint díjkedvezmény igénybevételére jogosítja fel a bejelentőt. A Fellebbezési Tanácsok még nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy elismerhető-e a bejelentési nap, ha a bejelentő egy engedélyezett nem hivatalos nyelven nyújtja be a bejelentést, de nem állampolgára annak az államnak, amelynek a hivatalos nyelvét használja. A VI A-Vili. 3.1. pontja szerint ilyen esetben a bejelentést nem illeti meg bejelentési nap (például amikor egy nem olasz állampolgárságú és Svédországban lakó személy olasz nyelven nyújt be egy európai szabadalmi bejelentést). A 80. szakasz (d) pontjának szóhasználata viszont nem zárja ki ezt a lehetőséget. A nyelvhasználat jogosultságát csak a 90. szakasz (3) bekezdése keretében vizsgálják. Nem kap bejelentési napot az olyan bejelentés, amelynek a leírását és igénypontjait olyan nyelven szövegezték meg, amely egyetlen államban sem hivatalos nyelv. Ha a leírás és az igénypontok eltérő nyelveken vannak megszövegezve, a J 18/96 (1998, 403) sz. döntés szerint nem adható meg a bejelentési nap. Ezzel szemben a T 382/94 (OJ 1998,24) sz. döntésben elismerték egy olyan bejelentés eredeti bejelentési napját, amelyben a rajzokon levő szöveg egy része másmilyen nyelven volt megszövegezve, mint a bejelentés leírása és igénypontjai. Ha a bejelentési nap elismerésének feltételei nem teljesülnek, a bejelentőt a 90. szakaszban és a 39. szabályban foglaltak szerint erről értesíti az Átvevő Iroda. A bejelentő egy hónapon belül pótolhatja a hiányokat. A VI A-II, 4.7. pontja szerint a bejelentés azután a hiányok kiküszöbölésének napját kapja bejelentési napként. A 69. szabály (2) bekezdésének megfelelően az ilyen közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül a bejelentő kérheti, hogy az ESZH határozatot adjon ki; ez a határozat megfellebbezhető. Ha jogerősen megállapítják, hogy a bejelentés nem kaphat bejelentési napot, a befizetett díjat az ESZH visszafizeti. Az eredeti bejelentési iratokban előforduló hibák, például a bejelentő nevének helytelen megadása a 88. szabály alapján helyesbíthető. Ezt megerősíti a J 7/80 (OJ 1981, 137) sz. döntés. Ha a bejelentési nap elismerésének a 80. szakaszban rögzített követelményei teljesülnek, az európai szabadalmi bejelentés napja az iratok benyújtásának a napja lesz, és ez az eljárás valamennyi szakaszában alapvetően változatlan marad. Az ESZH nem ad ki a bejelentési napra vonatkozó közbenső pozitív végzést. Negatív végzést akkor kap a bejelentő, ha nem ismerhető el a bejelentő által kérelmezett bejelentési nap. A bejelentési nap szempontjából mértékadó, hogy a bejelentés mellékletei mikor érkeztek be a 75. szakasz (1) bekezdésében felsorolt átvevöhelyek valamelyikére. Ha telefax útján történő bejelentés esetén a bejelentés mellékleteinek egy része csak éjfél után érkezik be, a bejelentő lemondhat erről a részről, és kérheti, hogy az átvételi elismervényt az előző napra állítsák ki (OJ 1992, 306). Ha a rajzokat a bejelentés napján nem nyújtották be, a 91. szakasz (6) bekezdése szerint a bejelentés napját a rajzok pótlólagos benyújtási napjához igazodva állapítják meg. A 43. szabály (1) bekezdése leszögezi, hogy ha a 91. szakasz (1) bekezdésének (g) pontjában említett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a rajzokat a bejelentés napja után nyújtották be, az Átvevő Iroda tájékoztatja a bejelentőt, hogy a rajzok és a bejelentésben a rajzokra való hivatkozások töröltnek tekintendők, hacsak a bejelentő egy hónapon belül nem kéri, hogy a bejelentés napjának a rajzok benyújtásának napját tekintsék. Ha a bejelentő ezen a határidőn belül nem pótolja a hiányokat, a 69. szabály (1) bekezdése szerint arról értesítik, hogy a benyújtott iratokat nem kezelik európai szabadalmi bejelentésként. A VI A-III, 10. pontja lényegileg ugyanilyen eljárást ír elő arra az esetre, amikor a rajzot a bejelentési nap után nyújtják be. A 43. szabály (2) bekezdése szerint ha az Átvevő Iroda azt állapítja meg, hogy a rajzokat nem nyújtották be, felhívja a bejelentőt, hogy a rajzokat egy hónapon belül nyújtsa be, és tájékoztatja arról, hogy a bejelentés napjának a rajzok benyújtásának napját fogja tekinteni, vagy pedig-ha a rajzokat nem nyújtják be kellő időben - az európai szabadalmi bejelentés rajzaira történő hivatkozások töröltnek lesznek tekintendők. Ilyenkor tehát a bejelentőnek el kell döntenie, hogy mi fontosabb számára: a korábbi bejelentési nap megtartása és így a rajzokra vonatkozó hivatkozások törlése, vagy pedig a bejelentési nap későbbi időpontra való halasztása. A bejelentési nap jelentőségére a 66. szakasz is rávilágít amikor leszögezi, hogy a bejelentési napot nyert európai szabadalmi bejelentés a megjelölt szerződő államokra nézve egyenértékű a szabályos nemzeti szabadalmi bejelentéssel. Egyúttal ez a nap határozza meg azt a technika állását, amelyet a szabadalmazhatóság megítélésekor az 54. szakasz szerint figyelembe kell venni. A bejelentési nap szabja meg azt az időpontot is, amelytől kezdve egy európai szabadalmi bejelentés megalapozhatja további európai, nemzetközi vagy nemzeti bejelentések elsőbbségét. Ehhez nincs arra szükség, hogy a bejelentést fenntartsák és arra sem, hogy az európai bejelentési és kutatási díjat leróják. A 2000. novemberi müncheni diplomáciai konferencián a 80. szakasz szövegét az alábbi módon változtatták meg: „Egy európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az a nap számít, amelyen teljesítik a Végrehajtási Utasításban rögzített követelményeket.” A feltaláló nevének feltüntetésére vonatkozó 81. szakasz szövege a következő: ,,Az európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni aJ'eltaláló nevét. Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedülifeltaláló, a feltaláló nevének feltüntetésekor nyilatkozni kell az európai szabadalmi igényre való jogosultság eredetéről. ” Ez a szakasz tehát kötelezően előírja, hogy az európai szabadalmi bejelentésben a feltalálót meg kell nevezni. Abban az esetben, amikor a feltaláló és a bejelentő nem azonos, még egy olyan nyilatkozatra is szükség van, amely megadja, hogy a bejelentő hogyan szerezte az európai szabadalomra vonatkozó jogot. A 60. szakasz (1) bekezdése szerint az európai szabadalomra alapvetően a feltaláló vagy jogutódja jogosult. A 62. szakasz szerint a feltaláló az európai szabadalom bejelentőjével vagy tulajdonosával szemben jogosult arra, hogy az
