Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége

Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége 37 Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollan­dia, Írország, Monaco, Olaszország és Szlovénia megjelö­lése a PCT 45. szakaszának (2) bekezdése szerint arra vo­natkozó utalást jelent, hogy az ESZE szerint kívánnak sza­badalmat szerezni, és ezért ezekre az országokra nem lehet nemzeti megjelölést alkalmazni. A PCT 4. szakaszának (2) bekezdése és 15.1 szabályának (ii) pontja szerint a nemzetközi bejelentésben megjelölt ESZE-tagállamok számára csak egyetlen megjelölési díjat kell a regionális európai szabadalom vonatkozásában leróni, amivel az euro-PCT-bejelentő a nemzetközi bejelentés be­nyújtásakor kedvezményes díjú választási lehetőséget szerez az ESZE teljes területén érvényes oltalomra; az ESZH-nál a regionális szakasz megindításakor azonban az összes szerző­dő államnak megfelelően kell a megjelölési díjakat leróni. A határidő elmulasztása esetén a bejelentő még egy hó­napon belül leróhatja a díjat azt követően, hogy kézhez kap­ta az ESZH-tól azt a közlést, amelyben utalnak a határidő elmulasztására; ezen az egy hónapon belül azonban a Díj­­szabályzat 2. szakaszának 3.b) bekezdése szerinti pótdijat is le kell rónia. A VI A-III, 13. pontja szabályozza a kiterjesztési orszá­gokra vonatkozó kérelmet és díjfizetést. Litvániára, Lettor­szágra, Albániára és Macedóniára való kiterjesztést attól az időponttól kezdve lehet kérni, amikor az illető államra nézve érvénybe lépett a kiterjesztési egyezmény. Ez az euro- PCT-bejelentésekre is érvényes, feltéve, hogy a nemzetközi bejelentésben az ESZH-t megjelölték európai szabadalomra és a kiterjesztési államot nemzeti szabadalomra. A kiterjesz­tési kérelem a vonatkozó állam nemzeti joga szerint azt je­lenti, hogy az európai szabadalom nemzeti szabadalom hatá­lyával bír, míg a megjelölés a 97. szakasz (2) bekezdése sze­rint azt eredményezi, hogy az ESZH az európai szabadalmat a megjelölt államra vonatkozó hatállyal engedélyezi. A kiterjesztés csak akkor hatályos, ha az előirt kiterjesz­tési díjat minden egyes államra a megjelölési dij befizetésé­re vonatkozó határidőn, vagyis a kutatási jelentés közrebo­csátásától számított 6 hónapon belül megfizetik. Ha a díjat nem fizetik meg időben, a kiterjesztési kérelmet úgy tekin­tik, mintha azt be sem nyújtották volna. A kiterjesztési államok az igazgatótanács ülésein megfi­gyelőként vehetnek részt. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián az (1) sza­kasz szövegét az alábbi módon változtatták meg: „(1) Egy európai szabadalom megadására irányuló kére­lemben az összes olyan szerződő államot megjelöltnek kell tekinteni, amelyek az európai szabadalmi bejelentés be­nyújtásakor ehhez a Egyezményhez tartoznak.” A (2) bekezdés módosított első mondata szerint a szerző­dő államok megjelöléséért megjelölési díjat lehet kérni. A (3) bekezdés első mondatába a „megadásáig” szó után beiktatták a „bármikor” szót, és a második mondatot törölték. A bejelentés napjára vonatkozó 80. szakasz szövege a következő: „Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által benyújtott iratok tartalmazzák a következőket: a) utalást az európai szabadalom iránti igényre; b) legalább egy Szerződő Állam megjelölését; c) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat; d) leírást és egy vagy több igénypontot a 14. cikk (1) és (2) bekezdéseiben említett nyelvek egyikén, még abban az esetben is, ha a leírás és az igénypontok nem felelnek meg az ebben az Egyezményben megszabott egyéb követelményeknek. ” Ez a szakasz az európai szabadalmi bejelentés bejelenté­si napjának elismeréséhez szükséges feltételeket rögzíti. Az Átvevő Iroda a 90. szakasz szerint megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismerésével kapcsolatos követelményeknek, hogy kellő időben lerótták-e a bejelentési és a kutatási díjat, to­vábbá - ha a bejelentést nem az ESZH hivatalos nyelvén nyújtották be - hogy az eljárás nyelvére történő forditást kellő időben nyújtották-e be. A 39. szabály szerint ha az európai szabadalmi bejelentés nem felel meg a 80. szakaszban foglalt követelményeknek, az Átvevő Iroda közli a bejelentővel a hiányokat, és tájé­koztatja őt arról, hogy a bejelentést nem kezelik európai szabadalmi bejelentésként, ha a hiányokat egy hónapon be­lül nem pótolja. Ha a bejelentő kellő időben pótolja a hiá­nyokat, az Átvevő Iroda tájékoztatja a bejelentés napjáról. A VIA-II, 4. pontja foglalkozik a benyújtás utáni vizsgá­lattal, és 4.3. pontja megállapítja, hogy a szabadalom kérel­mezéséhez a legcélszerűbb az előírt űrlap használata; ez azonban nem feltétele a bejelentési nap elismerésének. A kitöltött űrlapból az is kitűnik, hogy a bejelentés megfelel-e a 80. szakasz a)-c) bekezdéseiben foglaltaknak. A bejelentő azonossága akkor állapítható meg, ha neve és címe úgy van megadva, hogy postán el lehet érni. A VI A-II, 4.4. pontja szerint több bejelentő esetén mindegyik bejelentővel kapcsolatban közölni kell a megfelelő adato­kat. A J 25/86 (OJ 1987,475) sz. döntés megállapítja, hogy „a bejelentő azonosítására alkalmas adatok” közlésének követelménye akkor van kielégítve, ha a bejelentő azonos­ságát minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani a beje­lentő vagy képviselője által benyújtott iratokban levő ada­tokból. A határozat alapját képező esetben a bejelentési ké­relemben tévesen adták meg a bejelentő keresztnevét, de az egyértelműen kitűnt az aláírt meghatalmazásból. A 80. szakasz d) pontja szerint a bejelentés mellékleteinek tartalmazniuk kell egy leírást és egy vagy több igénypontot is, amelyeknek azonban nem kell megfelelniük az egyez­mény előírásainak, vagyis - eltérően a 3 5. szabály (10) pont­jától - kézzel írottak is lehetnek. A VI A-II, 4.5. pontja sze­rint elegendő, ha az Átvevő Iroda megállapítja, hogy a mel­lékletek „nyilvánvalóan” tartalmaznak egy leírást és igény­pontokat. Fontos azonban, hogy a bejelentés mellékleteiből kielégítő mértékben megállapítható legyen a leírás tartalma, mert a bejelentés módosítása a 123. szakasz (2) bekezdése szerint tárgykörében nem lehet bővebb, mint az eredetileg benyújtott szövegezésű bejelentés. AJ 18/96 (OJ 1998,403) sz. döntés szerint a bejelentési nap elismerésének elengedhe­tetlen követelménye egy találmány kinyilvánítása. Itt emlékeztetünk arra, hogy a PCT 11. szakaszának (1) iii) (d) és (e) pontja szerint a bejelentésnek olyan részeket kell tartalmaznia, amelyek látszólag leírásnak és igénypon­toknak tekinthetők. A leírást és az igénypontokat az ESZH egyik hivatalos nyelvén, vagy pedig a 14. szakasz (2) bekezdése szerint en­

Next

/
Thumbnails
Contents