Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései 5 amely szerint nem az érintett intézmény szervezeti formája és finanszírozási rendje döntő ebben a kérdésben, hanem az általa végzett tevékenység tényleges sajátosságai.18 3.1.3. A törvény a szabad felhasználás legelterjedtebb formáját, a magáncélú másolást sem hagyja érintetlenül, mivel az INFOSOC-irányelv idevágó rendelkezései több helyen szűkebbre szabják a magánmásolás kereteit. Ezek a változtatások az alábbiakban foglalhatók össze:- kotta reprográfiával magáncélra sem többszörözhető,19 vagyis a kották többszörözése a szerzők (jogosultak) kizárólagos joga, ami nem korlátozható díjigényre és főszabályként nem engedhető meg szabad felhasználásuk sem, egyetlen kivétellel: a zenei kultúra (zeneoktatás, zenetudomány művelése) védelme érdekében továbbra is lehetőség lesz tudományos célra lemásolni e műveket;20- a magáncélú másolás mint szabad felhasználási eset kedvezményezettje a jövőben kizárólag természetes személy lehet;- fennmarad az a szabály, miszerint műről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el, a módosítás csupán szórendi változtatással teszi egyértelműbbé e tilalmat;- a törvény a belső intézményi célra történő másolatkészítést korlátozza annyiban, hogy átveszi az INFOSOC- irányelvnek a kedvezményezett intézményeket részletező felsorolását. Eszerint kizárólag nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint kép- és hangarchívum készíthet a műről belső intézményi célra másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja;21- a mű ideiglenes többszörözése22 a hatályos Szjt. alapján akkor megengedett, ha kizárólag az a célja, hogy megvalósulhasson a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználása feltéve, hogy az ideiglenes többszörözés az ilyen felhasználásra irányuló műszaki folyamatnak elválaszthatatlan része, amelynek nincs önálló gazdasági jelentősége. Ez a 18 Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a tankönyvkiadók nyomására felvetődött egy sajátos közös jogkezelési konstrukció törvényi előírása az egyedi engedélyezés feloldására, illetve kikerülésére a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (Tprt.) módosítása részeként. (E cikk nyomdába kerülése előtt ugyanakkor az a kompromisszum született, hogy nem illesztenek szerzői jogi rendelkezést a Tprt.-be, hanem az érintett állami szervek - a jogosultak és a tankönyvkiadói szervezetek együttműködésével - próbálják meg elősegíteni az önkéntes közös jogkezelés megszervezését.) Ezt az INFOSOC-irányelv 5. cikk (2) bekezdésének alpontja mondja ki. u Ennek jogalapját az INFOSOC-irányelv 5. cikk (3) bekezdésének o) pontja teremti meg, amely lehetővé teszi szabad felhasználások megállapítását az olyan gazdasági szempontból jelentéktelen felhasználások esetében, amelyek már szerepelnek a nemzeti jogban, kizárólag analóg felhasználásokra vonatkoznak, továbbá nem akadályozzák az áruknak és szolgáltatásoknak a Közösségen belüli szabad mozgását és nem sértik más kivételek és korlátozások érvényesülését. Másfelől az érintett jogosultak európai szervezeteinek határozott kérésére adott a kotta rcp-7| rográfiájára koriátozhatatlan kizárólagos jogot az irányelv. Ez a rendelkezés a tervezett Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), illetve Nemzeti Digitális Adattár (NDA) sajátos igényeit, egyedinek ígérkező rögzítési, másolatkészítési és archiválási módszereit hivatott 22 tükrözni. Az INFOSOC-irányelv 5. cikkének (1) bekezdése ezt az esetet a szabad felhasználás egyetlen kötelező eseteként szabályozza. szabály két ponton szorult változtatásra az INFOSOC- irányelvben foglaltaknak megfelelően: kizárólag a mű járulékos vagy közbenső többszörözése minősül szabad felhasználásnak, és ez is csak akkor, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által;- új szabad felhasználásként került a törvénybe a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádióvagy televíziószervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés.23 Az a további szabály, amely megköveteli a szóban forgó rögzitéseknek az elkészítés időpontjától számított három hónapon belül történő megsemmisítését, illetve törlését, csupán szerződéspótló, diszpozitív jellegű, vagyis csak eltérő szerződési kikötés hiányában érvényesül. E törvényi rendelkezés is csupán a megengedett leghosszabb időtartamot jelöli meg, amiből az következik, hogy a megsemmisítésre és a törlésre sor kerülhet három hónapnál rövidebb időn belül is. E rögzítések közül azonban azok a rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értékük van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.24 3.1.4. Új szabad felhasználási esetként került bevezetésre, hogy - a felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában - a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint kép- és hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ilyen célból üzembe állított számítógépes terminál képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében - kormányrendeletben meghatározott módon és feltételekkel - a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők feltéve, hogy mindez nonprofit jelleggel valósul meg25 Ez a rendelkezés elősegíti a felsorolt gyűjtemények és archívumok megfelelő — a kutatást és a tanulást is szolgáló - működtetését, akár dedikált hálózatok útján is.26 Ennek részleteit, pontosabban e szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit az Szjt. külön felhatalmazása alapján kiadásra kerülő kormányrendelet27 fogja meghatározni. 3.1.5. Az Szjt.-nek a könyvtári kölcsönzést (haszonkölcsönzést) szabad felhasználásnak minősítő szakasza—könyvtárszakmai megfontolásokból - annyiban változik, hogy a „nyilvános könyvtárak” elnevezés helyébe „nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak” kerül. E pontosítás oka az, hogy egyes szakkönyvtárak - jóllehet nyilvános szolgáltatásokat nyújtanak - nem szerepelnek a nyilvános könyvtárak 23 •• Összhangban az INFOSOC-irányelv 5. cikke (2) bekezdésének d) pontjával. 4 Ez a rendelkezés a NAVA létrehozásának szerzői jogi feltételeit hivatott 2J megteremteni. Összhangban az INFOSOC-irányelv 5. cikke (3) bekezdésének n) pontjával. ° Ez a rendelkezés ugyancsak a Nemzeti Audiovizuális Archívum megszervezését és igénybevételét kívánja megkönnyíteni. Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi törvényjavaslattal összefüggő egyes feladatokról szóló 2204/2003. (IX. 4.) Korm. határozat 3. pontja értelmében 2004. január 31-éig kell előteljesztést készíteni e szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek a meghatározásáról szóló kormányrendeletről.
