Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége 31 csak az érdemi vizsgálati eljárásban ellenőrzik. A T 514/88 (OJ 1992, 570) sz. döntés megállapítja, hogy a megosztott bejelentés igénypontjai tágabbak lehetnek, mint az alapbejelentéséi, ha ezt az alapbejelentés leírása alátámasztja, azonban olyan jellemzők, amelyek az alapbejelentésben lényegesként vannak feltüntetve, nem törölhetők. A megosztott bejelentésbe nem iktatható be olyan tárgy, amelyről a bejelentő az alapbejelentés vizsgálata során lemondott. A T 296/87 (OJ 1990, 195) sz. döntés kimondja azonban, hogy korlátozott oltalmi körű igénypontok benyújtását rendszerint csak szövegezési kísérletnek és nem lemondásnak tekintik. A VI C-VI, 9.6. pontja szerint a megosztott bejelentésben nem lehet ugyanazt a találmányt igényelni, mint az alapbejelentésben. Ha a megosztott bejelentés tartalma túlterjed az alapbejelentésén, például új elemeket tartalmaz, ezt az elővizsgálati eljárásban kell kifogásolni. A T 873/94 (OJ 1997,456) sz. döntés megállapítja, hogy a megosztott bejelentésbe semmit sem lehet beiktatni, amit az alapbejelentés benyújtásakor nem tartalmazott. A T 441/92 sz. döntés szerint az alapbejelentés és a megosztott bejelentés tartalma közötti csere nem lehetséges. A megosztott bejelentés tartalmával kapcsolatos kifogások legegyszerűbben úgy kerülhetők el, ha a bejelentő a megosztott bejelentés leírásaként az alapbejelentés változatlan leírását nyújtja be, és a szükséges törléseket csak az érdemi vizsgálat során végzi el. A VIC-VI, 9.5. pontja szerint a megosztott bejelentés leírásában előforduló ismétlések törlését csak akkor kívánhatja az elővizsgáló, ha a vonatkozó leírásrész nem egyeztethető össze a megosztott bejelentésben igényelt találmánnyal. A (2) bekezdés szerint a megosztott európai szabadalmi bejelentésben csak olyan szerződő államokat lehet megjelölni, amelyek a korábbi bejelentésben is meg voltak jelölve. A megosztott bejelentést az alapbejelentés benyújtási napjától addig az időpontig lehet benyújtani, amikor a bejelentő az 51. szabály (4) bekezdésének megfelelően nyilatkozik az engedélyezni szándékozott európai szabadalom szövegére vonatkozó egyetértéséről. A J 8/98 (OJ 1999, 687) sz. döntés szerint egy egyoldalú fellebbezési eljárásban is benyújtható megosztott bejelentés, ha a bejelentő még nem nyújtott be nyilatkozatot az 51. szabály (4) bekezdése szerint. A Díjszabályzat 10. szakaszának (1), (2) és (3) bekezdései szerint ha a kutatási jelentés részben vagy teljesen a törzsbejelentés kutatási jelentésére támaszkodik, a kutatási díjat részben vagy teljesen visszafizetik. Ezt a díjat azonban a megosztott bejelentés benyújtásakor mindenképpen be kell fizetni, mert a díjvisszatérítés feltételeit hivatalból kell vizsgálni. A 31. szabálynak megfelelően a megosztott bejelentések kapcsán is le kell róni tíznél több igénypont esetén igényponti díjakat akkor is, ha a megfelelő igénypontokért már az alapbejelentés kapcsán is fizettek díjat. Megosztott bejelentés esetén is meg kell nevezni a feltalálót. Ha a bejelentő ezt elmulasztja, az Átvevő Iroda hiánypótlásra szólítja fel, aminek két hónapon belül eleget kell tenni. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 76. szakasz (1) bekezdésének első mondata után beiktatták az „a VSZ rendelkezései szerint” kifejezést. A (2) bekezdés szövege az alábbi módon változott meg: „(2) A megosztott európai szabadalmi bejelentésben az összes olyan szerződő állam megjelöltnek minősül, amely a megosztott bejelentés benyújtásakor a korábbi bejelentésben is meg van jelölve.” A (3) bekezdést törölték. Az európai szabadalmi bejelentések továbbítására vonatkozó 77. szakasz szövege a következő: „(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága - a találmányok államérdekből történő titokban tartásáról szóló nemzeti jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb időn belül - köteles a hozzá vagy az ugyanannak az államnak más illetékes szervéhez benyújtott valamennyi európai szabadalmi bejelentést továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. (2) A Szerződő Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentést, amelynek tárgyát az (1) bekezdésben említett jogszabályok szerint nyilvánvalóan nem kell titokban tartani, a bejelentés benyújtásától számított hat héten belül továbbítsák az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. (3) A titokban tartás szükségessége tekintetében további vizsgálatot igénylő európai szabadalmi bejelentést olyan módon kell továbbítani, hogy az a bejelentés napjától számított négy hónapon belül, illetőleg - elsőbbség igénylése esetén — az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül beérkezzen az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. (4) Nem továbbítható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz az az európai szabadalmi bejelentés, amelynek tárgyát titkosnak minősítették. (5) Ha az európai szabadalmi bejelentés a bejelentés napjától, illetőleg- elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennégy hónapon belül nem érkezik be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A bejelentési, kutatási és megjelölési díjakat vissza kell téríteni. ” Ez a szakasz azoknak az európai szabadalmi bejelentéseknek a továbbítását szabályozza, amelyeket a 75. szakasz (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében adott lehetőségek alapján a nemzeti hatóságoknál nyújtottak be. Arra az esetre, amikor a bejelentést a nemzeti hatóságok nem továbbítják időben, a 135. szakasz ad lehetőséget a visszavontnak tekintendő bejelentés átalakítására nemzeti bejelentéssé. A nyilvánvalóan nem titkosnak minősülő bejelentéseket a (2) bekezdésnek megfelelően legkésőbb 6 héten belül kell továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A (3) bekezdés szerint azokat az európai szabadalmi bejelentéseket, amelyeket titkosság szempontjából külön kell vizsgálni, úgy kell továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, hogy oda a bejelentés napjától számított 4 hónapon belül, illetve elsőbbség igénylése esetén 14 hónapon belül beérkezzenek. A (4) bekezdés azt az önmagától értetődő megállapítást tartalmazza, hogy a titokban tartandó szabadalmi bejelentéseket nem kell továbbítani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. Az (5) bekezdés annak a következményeit ismerteti, ha az európai szabadalmi bejelentést a (3) bekezdésben előírt
