Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, valamint a találmány egysége
32 Dr. Palágyi Tivadar határidőn belül, illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem továbbítják az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A 4 hónapos határidő túllépése nem von maga után semmilyen következményt, ha a bejelentést 14 hónapon belül továbbítják. Ha azonban egy európai bejelentés - függetlenül titkossági minősítésétől - a bejelentés vagy az elsőbbség napjától számítva legkésőbb 14 hónapon belül nem érkezik be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, úgy azt visszavontnak kell tekinteni. Minthogy ilyenkor a bejelentő a határidő be nem tartása miatt vétlen, vissza kell számára téríteni a bejelentési, a kutatási és a megjelölési díjakat. A tíznél több szabadalmi igénypont esetén a 31. szabály (1) bekezdése szerint lerovandó díjat a 77. szakasz (5) bekezdése nem említi ugyan visszafizetendőként, de a 31. szabály (2) bekezdése szerint ezt az díjat is vissza kell fizetni a bejelentő számára. A bejelentővel a 69. szabálynak megfelelően kell közölni, hogy a bejelentést nem továbbították időben az ESZH- hoz, míg az utóbbi hivatalt a nemzeti hatóság a 24. szabály (3) bekezdése szerint köteles tájékoztatni egy európai szabadalmi bejelentés létezéséről. Ha a nemzeti szabadalmi hivatal elmulasztotta az európai szabadalmi bejelentés továbbítására vonatkozó 14 hónapos határidőt, nincs lehetőség a korábbi állapotba való visszahelyezésre, mert itt nem olyan határidőről van szó, amelyet a bejelentőnek vagy a szabadalmasnak kellett betartania. A bejelentő számára az egyetlen lehetséges jogorvoslat abban áll, hogy az európai szabadalmi bejelentést a 135. szakaszban foglaltaknak megfelelően átalakítja nemzeti szabadalmi bejelentésekké az általa megjelölt szerződő államokban. Egyébként ahhoz a nemzeti hatósághoz fordulhat, amely a bejelentést nem továbbította időben. Amikor az európai szabadalmi bejelentést a nemzeti hatóság titkossági okok miatt nem továbbította, az átalakítási kérelmet annál a hatóságnál kell benyújtani, amelynél az európai szabadalmi bejelentést is benyújtották, míg a határidő-túllépés egyéb eseteiben a 136. szakasz (1) bekezdésének megfelelően az ESZH-nál kell az átalakítás iránti kérelmet benyújtani. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián az (1) bekezdésben törölték az a találmányok államérdekből történő titokban tartásáról szóló nemzeti jogszabályok szerint lehetséges legrövidebb időn belül —” szavakat, és helyükre beiktatták az „a Végrehajtási Utasítás előírásai szerint” szavakat. A (2) és a (3) bekezdést törölték, és tartalmukat a VSZ-be vitték át. A (4) bekezdés lett az új (2) bekezdés. Az (5) bekezdés lett az új (3) bekezdés, és első mondatát az alábbi módon rövidítették meg: „Bármely európai szabadalmi bejelentést, amely nem érkezik meg időben az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, visszavontnak kell tekinteni.” Az európai szabadalmi bejelentés kellékeire vonatkozó 78. szakasz szövege a következő: „(1) Az európai szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet; b) a találmány leírását; c) egy vagy több igénypontot; d) a leírásban, illetve az igénypontokban hivatkozott rajzokat; e) a kivonatot. (2) Az európai szabadalmi bejelentésért a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül bejelentési és kutatási díjat kell fizetni. (3) Az európai szabadalmi bejelentésnek meg kell felelnie a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelményeknek. ” Az (1) bekezdés egy európai szabadalmi bejelentés szükséges kellékeit sorolja fel. E kellékek közül hármat az egyezmény egyéb helyein részletesen tárgyalnak, nevezetesen a 83. szakaszban a leírást, a 84. szakaszban a szabadalmi igénypontokat és a 85. szakaszban a kivonatot. Az egyes követelményekkel kapcsolatban a (3) bekezdés a VSZ-re utal, amely a bejelentési kérelemmel és rajzokkal kapcsolatban is részletes előírásokat tartalmaz. Az engedélyezett nyelveket a 14. szakasz szabályozza. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a bejelentésért bejelentési és kutatási díjat kell leróni. Ezenkívül a 79. szakasz megjelölési díjat és a 31. szabály igényponti díjat ír elő. Ezzel le vannak fektetve az európai szabadalmi bejelentés alaki követelményei, amelyeket közelebbről a 26-36. szabály ismertet. Ezek az előírások képezik az alapot annak eldöntésekor, hogy az európai szabadalmi bejelentés kaphat-e bejelentési napot (80. és 90. szakasz), hogy megfelel-e az alaki követelményeknek (91. szakasz), és hogy közzétehető-e (93. szakasz), valamint, hogy engedélyezhető-e európai szabadalom (97. szakasz). Ezeknek az előfeltételeknek a meglétét részben az Átvevő Iroda állapítja meg a beérkezési és alaki vizsgálat során (90. és 91. szakasz), részben pedig a vizsgálati osztály az ott lefolytatott vizsgálat alkalmával (96. szakasz), vagyis mindezeket a vizsgálatokat részben az alaki vizsgálók, részben a vizsgálati osztályok vizsgálói végzik. A 36. szabály (1) bekezdése formai követelményeket ír elő azokkal az iratokkal kapcsolatban, amelyeket a későbbi eljárásban, például az elővizsgálati és a fellebbezési eljárásban nyújtanak be. Ezek az előírások a 61 .a) szabály szerint a felszólalási eljárás alatt benyújtott iratokra is vonatkoznak. A PCT 3. és következő szakaszai, valamint 3. és következő szabályai hasonló előírásokat tartalmaznak. A szerződő államok nemzeti jogukba is messzemenően átvették a 78. szakasz rendelkezéseit. Az (1) bekezdés az európai szabadalmi bejelentés öt elemét sorolja fel: a) a megadási kérelmet; b) a bejelentés leírását; c) egy vagy több igénypontot; d) a rajzokat; e) az összefoglalást. Az a)-d) kellékeknek alapvetően a bejelentéskor meg kell lenniük, még ha hiányosan is. Az összefoglalás hiánya nem gátolja a bejelentési nap elismerését, viszont az alaki vizsgálatnál az Átvevő Iroda a 91. szakasz (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése szerint kifogásolja a kivonat benyújtásának elmaradását. Az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet az előírt űrlapon kell benyújtani. Ezt kimondottan elrendeli a
