Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Kiss Zoltán: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításának főbb kérdései
4 Dr. Kiss Zoltán teleknek. A megengedhető kivételek és korlátozások viszonylag bő felsorolásának mindazonáltal számottevő harmonizációs hatása van, hiszen a tagállamok a számukra nyitva hagyott szabályozási opciókkal csak az irányelvben részletesen megszabott feltételek teljesítése esetén élhetnek. Az irányelv az ún. műszaki intézkedések és a jogkezelési adatok védelméről is rendelkezik.10 Végül az irányelv egyik legvitatottabb előírása kísérletet tesz a szerzői jog és a kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések és az ún. szabad felhasználási esetek (vagyis az említett jogok alól engedett kivételek) viszonyának összehangolására. Lényeges megjegyezni, hogy az INFOSOC-irányelv tervezete ismert volt az Szjt. előkészitése idején is, és azt - bizonyos mértékig - már akkor figyelembe lehetett venni, és figyelembe is vette a jogalkotó. Emellett az INFOSOC- irányelv jórészt a WCT-vel és a WPPT-vel való összhang megteremtését célozza, az Szjt. pedig eleve a WCT-nek és a WPPT-nek való megfelelés igényével született meg. Mindezekre tekintettel az INFOSOC-irányelv átültetése nem igényelte szerzői jogunk átfogó reformját, csupán kisebb terjedelmű módosításokat tett szükségessé. 2.2. Az Szjt. módosításának elsődleges, de nem kizárólagos célja tehát az INFOSOC-irányelv végrehajtása. Emellett azonban sort kellett keríteni az EK-szerződés" 28. és 29. cikke tekintetében a jogkimerülés szabályozásának kiigazítására, a műhold-irányelv egyes cikkeinek átültetésére, továbbá az adatbázis-irányelv 11. cikkéhez való igazodásra. A felsoroltakon kívül el kellett végezni azokat a változtatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a magyar szerzői jogi kódex egészében, hiánytalanul és kétségtelenül megfeleljen az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napján az európai közösségi jog valamennyi irányadó normájának. A közösségi joghoz való igazodás a szerzői jogi irányelvek mellett egyéb elvek, normák, joggyakorlati tételek figyelembevételét is igényelte, különösen az áruk szabad áramlása, a határokon átnyúló szolgáltatás szabadsága, az egyes diszkriminációtilalmak és a versenyjog szempontjából. Végül tekintettel kellett lenni arra is, hogy egyes nemzetközi szerzői j ogi egyezmények12 a közösségi j og részévé váltak. Az Szjt. jogharmonizációs módosítása tehát - az INFOSOC-irányelv miatt szükséges módosításokon túlmenően - változtatásokat tartalmaz a szoftver-, a műhold- és az adatbázis-irányelvvel, valamint a védelmi időről szóló irányelvvel való harmonizáció céljából, továbbá a jogkimerülés tárgyában és az egységes piac egyéb követelményeinek való megfelelés jegyében. 2.3. Végül a módosítás változásokat eredményez az ún. közös jogkezelés terén, azaz az egyedileg nem gyakorolható szerzői és kapcsolódó jogoknak a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján megvalósuló együttes érvényesítésében. E módosítások eredményeképpen egyes jogosultságok esetében a kötelező közös jogkezelést ún. kiter-10 A WIPO „internet-szerződéseivel” (WCT, WPPT) összhangban az Szjt. | ^ már 1999-ben bevezette ezt a két újszerű intézkedést (95-96. §- ok). Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (Kelt Rómában, 1957. március 25-én). 12 . ~ Ezek: Berni Uniós Egyezmény, a WTO ún. TRIPS-cgyezménye, a WIPO Szerzői Jogi Szerződése (WCT), valamint az előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződése (WPPT). jesztett hatályú közös jogkezelés váltja fel, ami módot ad arra, hogy egyes szerzők, illetve más jogosultak választhassák a közös jogkezelésből való kimaradás, az egyéni jogérvényesítés lehetőségét is.13 3. Az Szjt. módosításai 3.1. Változások a szabad felhasználási esetkörök tekintetében 3.1.1. A módosítás egyrészről kizárja a szerzői jogi védelemből a sajtó pusztán tényekből vagy napi hírekből álló közleményeit.14 Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy a tény- és híranyagot tartalmazó közlemények átvétele nem szabad felhasználásnak minősül, mivel a szerzői jogi védelem eleve nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. A rendelkezés tágan értelmezi a „sajtó” fogalmát, vagyis magában foglalja mind az írott, mind pedig az elektronikus sajtót. Ezt azért lényeges hangsúlyozni, mert a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény „sajtó”-fogalma a mai viszonyok között már nem túl korszerű.15 Másrészről a módositás kimondja, hogy - a cél által indokolt terjedelemben, a forrás és a szerző nevének feltüntetésével - napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott müvek a sajtóban többszörözhetők és a nyilvánossághoz közvetíthetők.16 3.1.2. Pontosításra kerültek a törvényben az átvétel feltételei: az átvétel csak az iskolai oktatásban való szemléltetés és tudományos kutatás céljára engedhető meg, csupán a cél által indokolt terjedelemben, és kizárólag akkor, ha az átvevő müvet nem használják fel Üzletszerűen.17 Az átvevő mű tankönyvként (segédkönyvként) való többszörözése és terjesztése szintén szabad felhasználás, feltéve, hogy az nem Üzletszerűen valósul meg. Az Üzletszerűség megítéléséhez az irányelv preambulumának 42. pontja ad némi támpontot, 13 Annak ellenére, hogy a közös jogkezelők egy része ellenezte a javaslatot, a tervezett változások a szerzők és más jogosultak számára inkább előnyösek, mintsem hátrányosak. Ahogy azt a törvénymódosítás általános I indokolása is megállapítja, olyan konstrukcióra való áttérésről van csupán szó, amely Európa más részein bevált, működőképesnek bizonyult, sőt, a külföldi tapasztalatok szerint nagyobb hatékonyságot ígér. A kötelező közös jogkezelésről a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre való átállás a felkészült - és a módosítás előkészítésébe kezdettől fogva bekapcsolódó — közös jogkezelő egyesületek ügyintéző szervezetei számára nem okozhat számottevő gyakorlati nehézséget. Hangsúlyozni kell, hogy valamely kizárólagos jog esetében a kötelező közös jogkezelés előírása a szerzőt megfosztja attól a jogi lehetőségtől, hogy kizárólag ő döntsön műve felhasználásáról és annak feltételeiről. Ezt a jogot egy szervezet- a közös jogkezelő szervezet- gyakorolja helyette, az állapítja meg a jogdíj összegét és a felhasználás egyéb feltételeit. A szerző szempontjából ilyen esetben a kizárólagos jog gyakorlatilag egyszerű díjigényre zsugorodik. 4 Ez logikusan következik a Berni Uniós Egyezmény (BUE) 2. cikkének (8) bekezdéséből is. 15 Az esetleges értelmezési zavart a sajtótörvény módosításával kellene orvosolni, de erre a törvény „kétharmados” jellege miatt kevés az esély. ° Ez a rendelkezés (amely a régi szerzői jogi törvényben, az 1969. évi III. törvényben is megtalálható volt) megfelel mind a BUE 10 cikkében, mind pedig az INFOSOC-irányelv 5. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak, és egyúttal előmozdíthatja a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való tájékozódáshoz fűződő alapjog 17 [22/1999. (VI. 30.) AB határozat] érvényesülését. Ezt a változtatást az INFOSOC-irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak teszik szükségessé.
