Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
30 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből sára, szerkesztésére, egyéni, eredeti megfogalmazására a rádió-, illetve televíziószervezet munkavállalójának munkaköri kötelezettségeként került sor (Szjt. 30. §), hiszen ebben az esetben a műsorszövegen fennálló szerzői vagyoni jogok a munkáltató rádió-, illetve televiziószervezetet illetik meg; szerzői vagyoni jogi szempontból tehát a rádió-, illetve televíziószervezet léphet fel engedélyezési joggal az ilyen esetekben. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az előzőek szerinti eset, tehát az üzleti haszon realizálásával — legalábbis a többszörözést más személy megrendelésére végző médiafigyelő cég oldalán - megvalósuló, de egyébként magáncélra végzett többszörözés megítélése a joggyakorlat szempontjából nem kiforrott. Nem teljesen kizárt olyan értelmezés sem, amely szerint tekintettel arra, hogy a jövedelemszerzési, illetve jövedelemfokozási cél ebben az esetben nem a másolatot megrendelő, azt magáncélra használó személy vagy szervezet oldalán jelenik meg, ezért az ilyen többszörözés szabad felhasználásként - legalábbis a megrendelő szempontjából — megengedett. Ezt az értelmezést támaszthatja alá az Szjt. preambulumában foglalt „szabad információhoz jutás igényeire” vonatkozó utalás, hiszen a médiafigyelő szervezetek által végzett szolgáltatások igénybevétele bizonyos esetekben az információhoz jutás egyedüli módja lehet. Ilyen esetekben is különös figyelmet kell fordítani azonban a szabad felhasználások általános szabályaira, nevezetesen az Szjt. 33. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt azon rendelkezésekre, amelyek szerint a felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerzőjogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra; a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket továbbá nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az Szjt. 35. § (3) bekezdése értelmében a fentieken túl kizárt a szabad felhasználásnak való minősítés, ha a rádió-, vagy televízióműsor szövegének magáncélt szolgáló írásbeli rögzítését, illetve többszörözését számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetik el. Ebből következik, hogy amennyiben a médiafigyelő cég CDROM-ra, más digitális hordozóra vagy számítógép merevlemezére rögzíti a műsorszövegeket, vagy elektronikus adatbázist hoz létre az ily módon összegyűjtött írásos anyagokból, úgy az ilyen többszörözési cselekmények még jövedelemszerzési, illetve jövedelemfokozási célzat hiányában sem minősülnek szabad felhasználásnak. Audio-, illetve audiovizuális hordozón történő rögzítés és többszörözés A sugárzott adás audio-, illetve audiovizuális hordozón történő rögzítése és többszörözése az előzőek szerinti műsorszöveg-leírással ellentétben szomszédos jogi értelemben releváns felhasználásnak számít, amelyhez főszabályként az Szjt. 80. § (1) bekezdés a), illetve/)) pontja értelmében az érintett rádió-, illetve televíziószervezet hozzájárulására van szükség. Ilyen esetben azt kell további lépésként vizsgálni, hogy a műsorrögzítés, illetve többszörözés beleesik-e a szabad felhasználások előzőek szerint részletezett esetköreinek valamelyikébe. Az Szjt. 83. §-a értelmében ugyanis — ahogy az a I. rész 1. pontjában szerepel - azokban az esetekben, amikor az Szjt. a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a jogosult hozzájárulását, a felhasználáshoz nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására sem. Figyelemmel az Szjt. 33. §-ában foglalt, a szabad felhasználásra vonatkozó szabályok értelmezésével kapcsolatos, előzőekben már hivatkozott rendelkezésekre is, valamely rádió- vagy televízióműsor magáncélú rögzítése szabad felhasználásként a hatályos szabályozás alapján is csak annyiban megengedett, amennyiben az jövedelemszerzési, illetve jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. A médiafigyelési tevékenység keretében történő adásrögzítés, ebből következően - még ha végső soron magáncélra történik is - csak annyiban minősülhet a hatályos jogi szabályozás szerint szabad felhasználásnak, amennyiben jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ennélfogva amennyiben a médiafigyelő cég a müsorrögzítéssel, többszörözéssel kapcsolatos költségeinek egyszerű áthárításán túl a többszörözést megrendelő személy vagy szervezet irányában üzleti hasznot is magában foglaló ellenértéket számít fel, úgy a hatályos szabályozás szerint is megvalósul az érintett rádióvagy televíziószervezet kizárólagos jogainak sérelme. Az adásrögzítés esetkörében is érvényesek továbbá az előzőekben hivatkozott szabályok, amelyek szerint elektronikus adathordozóra, illetve számítógéppel, mással készíttetett másolat semmiképp nem minősül szabad felhasználásnak. [A hatályos Szjt. 35. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések az elektronikus média területén nem igazán kerülhetnek alkalmazásra. A felhívott jogszabályhely c) pontja a szervezetek által a magáncélú másolatkészítés fő esetkörén túli, szabad felhasználásként végezhető többszörözések körében a belső intézményi célra történő újság- vagy folyóiratcikk-másolást teszi lehetővé, nincs tehát lehetőség a jogszabály hatályos szövege alapján sem a rádió- vagy televízióadások rögzítésére vagy többszörözésére e körben.] Az első kérdéssel kapcsolatban összefoglalásként az előzőek alapján megállapíthatjuk, hogy az Szjt. 80. § (1) bekezdésében foglalt szabályok alapján a médiafigyelési tevékenység azon esete, amikor a müsorszövegek leírása történik, nem sérti a rádió-, illetve televíziószervezetek szomszédos jogait. A müsorszöveg írásbeli rögzítése szerzői (nem szomszédos jogi) jogsértést azonban megvalósíthat, amennyiben a műsorszöveg szerzői jogi védelem alatt áll. A szabad felhasználási esetek egyrészt az egyszerű tény- és híranyagok átvételével, másrészt a magáncélú jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgáló másolatkészítéssel kapcsolatosak. A sugárzott adásról készült jogosulti hozzájárulás nélküli audio-, illetve audiovizuális rögzítés, illetve többszörözés az Szjt. 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint az érintett rádió-, illetve televíziószervezet kizárólagos jogát sérti, kivéve, ha szabad felhasználásnak minősül. A szomszédos jogi jogosult kizárólagos jogán túl ugyancsak megvalósulhat ebben az esetben is a szerzői jogosultak jogainak sérelme. A szabad felhasználási esetkörök a fentiekkel meg
