Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 31 egyeznek. A hatályos szabályok szerint a más által végeztetett audio-, illetve audiovizuális (kivéve a számítógépes, illetve az elektronikus adathordozóra történő) többszörözés is szabad felhasználásnak minősülhet, ha közvetve sem irányul jövedelemszerzési, illetve jövedelemfokozási célra, és a megrendelő magáncélját szolgálja. A törvénymódosítás hatása Az I. rész 3. pontjában kifejtettek szerint a törvénymódosítás több tekintetben is szűkíti a hatályos szabályozás szerinti szabad felhasználási esetköröket. A legfontosabb változás az, hogy az INFOSOC-irányelvvel összhangban a magáncélú másolás kizárólag a természetes személyek által történő többszörözések esetén lesz a jövőben szabad felhasználásként megengedhető. A szervezetek által végezhető többszörözések köre még tovább szűkül, 2004. május 1-jétől csak a fentiekben konkrétan felsorolt intézmények jogosultak a törvényben meghatározott feltételekkel szabad felhasználásként másolatot készíteni. Ezzel kapcsolatban a joggyakorlatra vár annak értelmezése, hogy a más által végeztetett többszörözés esetén is [35. § (3) bekezdés], vajon a többszörözést végző jogalanyra is vonatkozik majd a módosult 35. § (1) bekezdés szerinti természetes személyre vonatkozó kitétel, vagy a természetes személyek magáncélra nemcsak természetes személyt, hanem szervezetet is megbízhatnak a többszörözéssel, természetesen jövedelemszerzési vagy -fokozási célzat nélkül. 2. A szabad felhasználási esetek, körülmények tekintetében a második kérdésre vonatkozóan az eljáró tanács hivatkozik az előzőekben részletezett szabályokra, melyeket részben az I. rész 3. pontja, részben az előző kérdésre adott válaszok tartalmaznak. Míg a hatályos szabályozás a magáncélú rögzítés és többszörözés esetkörét szervezetekre is alkalmazni engedi, addig a törvénymódosítás kizárólag a természetes személyek magáncélját szolgáló rögzítéseket, illetve többszörözéseket teszi lehetővé szabad felhasználásként, amennyiben arögzítés, illetve többszörözés jövedelemszerzés, illetve jövedelemfokozás célját még közvetve sem szolgálja. Bár a jelenlegi szabályok szerint [35. § (1)—(3) bekezdések] a mással történő másolatkészítésre vonatkozó szabály elvben nem zárja ki a valamely szervezet (vállalkozás) útján történő műsorrögzítést, illetve többszörözést, a költségek egyszerű továbbhárításán túlmenő üzleti haszon érvényesítése azonban - a leginkább helyesnek látszó jogértelmezés szerint - még a másolatot készítő jogalany oldalán sem megengedett. A módosult szabályozás alapján kérdéses, illetve a joggyakorlatra vár annak eldöntése, hogy a mással végeztetett magáncélú többszörözés esetén a többszörözést végző jogalany is csak természetes személy lehet-e. A vállalkozási körön kívüli, belső intézményi célt szolgáló, szabad felhasználásnak számító többszörözések a jövőben már csak a fentiekben felsorolt intézmények által végezhetők. 3 3. A testület, figyelemmel az előzőekben hivatkozott törvénymódosításra és a joggyakorlat kiforratlanságára, nem nyilvánít véleményt az egyes többszörözési cselekmények után felszámítható díjak lehetséges mértékéről. A díjak meghatározásának módját és mértékét a jogosultaknak és a felhasználóknak kell majd közösen meghatározniuk. Konkrét szerződésekkel kapcsolatos viták esetén természetesen szóba jöhet, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét is kikérjék. Az eljáró tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy a műsorszövegekkel kapcsolatos szerzői díjakra vonatkozóan leginkább valamilyen, az Szjt. szerzői jogok közös kezelésére vonatkozó rendelkezései szerint kialakítandó, a jogosultak elhatározásán alapuló közös jogkezelésbe vont díjigény-érvényesítés adhatna megfelelő keretet. A gyakorlatban nemigen képzelhető el ugyanis rögzítésről-rögzítésre a szerzői jogosultak teljes körű egyedi felderítése. Míg az egyes rádió- és televíziószervezetek részéről valamilyen egyedi, meghatározott időtartamra szóló átalánydíjas szerződés látszik a legalkalmasabbnak a médiafigyelési tevékenység jogosítására és a szomszédos jogi jogosultakat a többszörözések után megillető jogdíjak érvényesítésére, addig a szerzői jogosultak engedélyezési jogát és jogdíjigényét leginkább valamely, már meglévő közös jogkezelő szervezet érvényesíthetné hatékonyan. A meglévő szerzői közös jogkezelő szervezetek közül leginkább az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület vagy a Reprográfiai Szövetség látszik hivatottnak az elektronikus sajtóban sugárzott műsorszövegek többszörözése utáni szerzői díjak érvényesítésére. A szerzőnek a mű egységét védő, személyhez fűződő joga Bartók Béla A csodálatos mandarin című zeneművéből készült táncfilm esetében SZJSZT-30/03 A Fővárosi Bíróság megkeresése Az eljáró tanács előzetes megjegyzése a bíróság, a felperes és az alperes által feltett kérdésekhez Az eljáró tanács álláspontja szerint csak konkrét ügy konkrét tényállása alapján lehetséges azt megítélni, hogy hol húzódik a határ egy szerzői műnek az adott kor művészeti, erkölcsi értékrendjének megfelelő és/vagy műfaji sajátosságok miatt indokolható, a mű egységét tiszteletben tartó értelmezése, illetve jogsértő megváltoztatása között. Ennek megfelelően az eljáró tanács a mű egységét védő, személyhez fűződő jogok kérdésében általános, az eset összes körülményétől függetlenül alkalmazható követelményrendszert nem kívánt felállítani. Válaszait a konkrét ügy konkrét tényállása, a perbeli táncfilm megtekintése alapján alakította ki, megállapításai is e táncfilmre vonatkoznak. A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések 1. Nyilatkozzon a Szerzői Jogi Szakértő Testület arról, hogy az alperes által csatolt videokazettán szereplő fel
