Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 29 A szerzői jogi védelem fennállásának megítélése viszonylag egyszerűbb a rádió-, illetve televíziómüsorban megjelenő zenemüvek, filmek, képzőművészeti alkotások, egyéb vizuális alkotások esetén. A szerzői jogi védelem kérdésének megválaszolása leginkább a műsorokban megjelenő híranyagok esetében okozhat nehézséget. Ezzel kapcsolatban a megbízó is hivatkozik arra, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület e körben korábban már részletes véleményt alakított ki. A testület több szakvéleményben is megjelenő álláspontja (lásd: SZJSZT 19/03, illetve SZJSZT 25/00 számú szakvélemények), ahogy arra a megbízó is hivatkozik, az, hogy a sajtóközlemények, hírek szerzői jogi védettsége attól függ, hogy az adott közlemény, hír a puszta tényközlésen, „információn” túl, megfogalmazásában hordoz-e egyéni, eredeti jelleget. A szerzői jogi védelem az Szjt. alapján az egyéni, eredeti alkotásokat illeti meg; a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) bekezdés]. A legszélesebb nemzetközi szintű szerzői jogi egyezmény, a belső jogszabályként az 1975. évi 4. tvr.-rel kihirdetett, az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény 2. cikk (8) bekezdése szerint a napi híreket, illetve a pusztán sajtóinformáció jellegű tényeket nem illeti meg a szerzői jogi védelem. A Berni Uniós Egyezmény rendelkezésével összhangban áll a jelenleg hatályos Szjt. 36. § (1) bekezdése (amely azonban a törvénymódosítás után már nem vonatkozik erre a kérdésre), illetve a törvénymódosítással az Szjt. 1. §-ába (5) bekezdésként beillesztett új rendelkezés. Az utóbbi a következőképpen szól: „A szerzői jogi védelem nem teljed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.” Az átvétel mind a hatályos, mind a törvénymódosítás szerinti rendelkezések alapján nemcsak az írott sajtóban, de a rádió-, illetve televíziószervezetek műsoraiban is lehetséges. Ez a rendelkezés - a szerzői jogi védelem hiányában - azt sem zárja ki, hogy az átvétel jövedelemszerzési céllal történjen akár nyomtatott, akár CD-ROM, illetve bármilyen számítástechnikai adathordozó segítségével vagy on-line szolgáltatások keretében, de minden esetben csak szerzői jogi védelem alatt nem álló puszta információ vonatkozásában. II. Az eljáró tanácsnak a megkeresésben foglalt egyes konkrét kérdésekre vonatkozó válaszai A fenti áttekintő, illetve összefoglaló jellegű, a törvénymódosításra is kiterjedő ismertetést követően az eljáró tanács a megbízásban szereplő egyes konkrét kérdésekkel kapcsolatban a következő álláspontot alakította ki: 1 1. A megkeresésben szereplő első kérdéssel kapcsolatban — a megbízó kérdésfeltevésére is tekintettel - két fő esetkört kell megkülönböztetni:- a műsorok „leírását” szó szerinti vagy összefoglaló jelleggel; illetve- a sugárzott adások audio-, illetve audiovizuális hordozón történő rögzítését. A műsorszöveg leírásának esete Ami a műsorok leírását illeti, ebben az esetben a sugárzott adás hang- vagy kép- és hangelemei rögzítésének hiányában, ahogy azt a I. rész 2. pontja részletesen tartalmazza, nem valósul meg a szomszédos jog által védett rádió-, illetve televíziómüsorok szerzői jogilag releváns rögzítése, illetve többszörözése. A műsorban foglalt szöveg akár szó szerinti, akár összefoglaló jellegű - pusztán - leírása tehát nem sérti a rádió-, illetve televíziószervezetek Szjt. 80. §ában rögzített kizárólagos jogait. A műsortartalom leírása, azaz a sugárzott adásban szereplő szöveg írásbeli rögzítése azonban szerzői jogi szempontból megvalósíthat releváns felhasználást, azaz többszörözést. Amennyiben a szöveges műsortartalom szerzői jogi védelem alatt áll, úgy ennek írásbeli rögzítése szerzői jogi értelemben többszörözésnek minősül (Szjt. 18. §). A szerzői jog által védett műsorszöveg többszörözése esetén további lépésként azt kell vizsgálni, hogy a többszörözés — az eset összes körülményei alapján - beleesik-e az Szjt. előzőekben részletezett szabad felhasználási esetköreibe (I. rész 3. pont). Amennyiben a rögzítés, illetve többszörözés pusztán valamely szerzői jogilag nem védett tényvagy híranyagot tartalmazó közleményre vonatkozik, vagy valamely szerzői jogi védelem alatt álló müsorszövegnek pusztán a szövegben foglalt információra szorítkozó, pusztán tényközlés, ismertetés szintű összefoglalása valósul meg, úgy valójában nem beszélhetünk szerzői jogi szempontból releváns felhasználási cselekményről. Amennyiben a szerzői jogi védelemre érdemes, egyéni, eredeti műnek minősülő műsorszöveg rögzítése, illetve többszörözése történik, úgy azt is vizsgálni kell, hogy szóba jöhet-e a 35. § (1)—(4) bekezdésében foglalt szabad felhasználási esetkörök valamelyike. A jelenleg hatályos jogszabályi szöveg szerint ha a másolás magáncélra történik (egyelőre nem feltétlenül természetes személy által!), úgy lehetséges a szabad felhasználásként történő minősítés, ha a müsorszöveg másolása közvetve sem valósít meg jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt. Ilyen eset lehet pl. valamely rádió- vagy televizióműsor szerzői jogilag védett szövegének írásbeli rögzítése vagy sokszorosítása, akár más személy vagy szervezet megrendelésére a rögzítés, illetve sokszorosítás költségeinek egyszerű megtérítése ellenében anélkül, hogy a többszörözést végző személy vagy szervezet a költségei megtérítésén felül - akár közvetve is — üzleti hasznot realizálna. Az első kérdés kapcsán kiemelendő, hogy a műsorszöveg leírása esetén is - a most hatályos Szjt. rendelkezéseinek értelmezése alapján is - megvalósultnak tekinthető a szerzői jogilag védett műsorszöveg szerzői jogosultja jogainak sérelme, ha a - nem pusztán a tény közlésre szorítkozó, azaz nem összefoglaló jellegű - leírást médiafigyelő cég az önköltségi szintet meghaladó, üzleti hasznot is magában foglaló ellenérték fejében végzi. Adott esetben a sérelmet szenvedett szerzői jogosult maga a műsort sugárzó rádió-, illetve televíziószervezet is lehet (sőt legvalószínűbb, hogy maga a rádió-, illetve televíziószervezet a szerzői vagyoni jogok jogosultja), amennyiben a müsorszöveg összeállítá
