Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
28 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből szempontjából figyelembe kell venni az Európai Unió előzőekben hivatkozott INFOSOC-irányelvének a többszörözési jog alóli kivételeket szabályozó 5. cikkében foglaltakat, különös tekintettel a törvénymódosításra, amely lényeges módon érinti a szabad felhasználásokra vonatkozó szabályokat, így a másolatkészítés, a többszörözés megengedett, magáncélú, illetve belső intézményi célú eseteire vonatkozó rendelkezéseket is. Az Szjt. 35. § (1) bekezdése úgy módosult, hogy a jogosultak hozzájárulása nélkül engedélyezett magáncélú másolás lehetősége is kifejezetten csak a természetes személyeknek biztosított: „Szjt. 35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának képvagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.” Ez a rendelkezés kizár minden olyan értelmezést, amely a jelenleg hatályos törvényszöveg alapján az Szjt. 35. § (1)—(4) bekezdései alapján arra enged következtetni, hogy a magáncélú másolás szabad felhasználási esetei a szervezetek által végzett magáncélú másolásokra (pl. az adott szervezet, intézmény dolgozói magáncélú használata céljából) is érvényesek. A jövőben tehát csak a természetes személyek által magáncélra végzett másolások minősülhetnek szabad felhasználásnak, amennyiben azok - ahogy a hatályos szabályozás is kimondja - jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálják. Ismét hangsúlyozni kell, hogy a magáncélú többszörözéssel kapcsolatos, fentiekben hivatkozott szabad felhasználási esetkör - a Római Egyezmény 15. cikk 2. bekezdésével és ezért ugyanígy a TRIPS-egyezmény 14. cikkének 6. bekezdésével összhangban álló Szjt. 83. § (2) bekezdésben foglalt, a szerzői és szomszédos jogok viszonyára vonatkozó szabály értelmében - mind a sugárzott műsorban foglalt szerzői jogi védelem alatt álló alkotások magáncélú másolására, mind pedig magára a műsort hordozó sugárzott adásra alkalmazandó. Ennek megfelelően a sugárzott adás magáncélú többszörözése, csakúgy mint a szerzői művek magáncélú másolása kizárólag a következő hármas feltétellel lehetséges: a) kizárólag természetes személy által végzett többszörözés minősülhet szabad felhasználásnak; b) kizárólag magáncélra; c) kizárólag abban az esetben, ha e többszörözés jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Az új szabályozás alapján további értelmezésre szorul majd, esetleg a joggyakorlatra vár annak, a megbízó által feltett kérdések szempontjából különös jelentőséggel bíró kérdésnek az eldöntése, hogy az Szjt. 35. § (3) bekezdése szerinti magáncélú, de mással készíttetett többszörözés esetén is érvényesülnie kell-e az INFOSOC-irányelv 5. cikke 2. bekezdése (b) pontján alapuló módosult 35. § (1) bekezdésébe foglalt főszabálynak, amely szerint csak a természetes személyek által végzett magáncélú többszörözések minősülhetnek szabad felhasználásnak. Az Szjt. 35. §-ának a törvénymódosítással nem érintett (3) bekezdése szerint ugyanis a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján nem kizárt, hogy a műről (szomszédos jogi teljesítményről) magáncélra mással készíttessenek másolatot, kivéve a számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra történő többszörözés esetét. A kérdés ezek alapján az, hogy vajon lehetőség van-e szabad felhasználásként a továbbiakban arra, hogy a természetes személy magáncélját szolgáló többszörözést a természetes személy megbízásából (megrendelésére) valamely szervezet végezze el. További kérdésként merül fel a mással történő másolatkészítés esetében már a jelenlegi hatályos szabályozás szerint is, hogy a magáncélú másolatot megbízásból (megrendelésre) készítő jogalany vajon realizálhat-e üzleti hasznot a többszörözéssel a 35. § (3) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a jövedelemszerzési, jövedelemfokozási célzat nem feltétlenül kötődik a másolatot saját magáncéljára megrendelő személyhez, továbbá a jövedelemszerzési, jövedelemfokozási cél nemcsak közvetlenül, de közvetve sem jelenhet meg a szabad felhasználásnak minősülő magáncélú többszörözés esetén, az a jogszabály-értelmezés látszik helyesnek, hogy üzleti haszon a többszörözéssel kapcsolatban a másolatot más megbízásából (megrendelésére) készítő jogalanynál sem jelenhet meg szabad felhasználás esetén. Fontos változást hoz a törvénymódosítás a szervezetek által végzett szabad felhasználásnak minősülő többszörözések területén is. A hatályos Szjt. 35. § (4) bekezdésében foglalt szabályokhoz képest az új szabály nem minden szervezetnek engedi meg, hogy szabad felhasználásként, a törvényben meghatározott feltételek esetén másolatot készítsen, hanem csak a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtáraknak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bekezdés] intézményeknek, muzeális intézményeknek, levéltáraknak, valamint kép- és hangarchívumoknak. Ez azt jelenti, hogy a hatályos törvény nyújtotta eddigi lehetőségekhez képest, amelyek alapján bizonyos esetekben bármely vállalkozás végezhetett vagy végeztethetett többszörözést valamely műről vállalkozási tevékenységen kívüli belső intézményi célra, és ennek keretében pl. újság- vagy folyóiratcikkről is szabadon készíthető volt másolat, amennyiben az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálta, a jövőben csak az előzőekben felsorolt intézményeknek biztosított a szabad felhasználásként végezhető másolás lehetősége. 4. Tény- és híranyagok többszörözése, a műsorban foglalt szerzői művek jogosultjainak védelme. Ahogy a megbízó által feltett kérdések is utalnak rá, valamely rádió-, illetve televízióadás hangjainak, illetve hangjainak és képeinek rögzítése, csakúgy mint az adásban elhangzott szöveg rögzítése és többszörözése szerzői jogokat is érinthet. Amennyiben ugyanis az adott műsorban szerzői jog által védett teljesítmények (müvek) is szerepelnek, úgy azok szerzőinek jogaira is figyelemmel kell lenni. Annak eldöntésekor, hogy az adás vagy az adás szövegének rögzitése esetén vajon megvalósult-e valamely szerzői jogi szempontból védett mű felhasználása, először is azt kell vizsgálni, hogy az adás tartalmát, amelyről az audio-, illetve audiovizuális vagy írásos rögzítés történt, megilleti-e a szerzői jogi védelem.
