Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Sajtófigyeléssel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogi kérdések SZJSZT-28/03 A 224. sz. Ügyvédi Iroda peren kívüli megkeresése Az ügyvédi iroda által feltett kérdések 1. A testület megítélése szerint a „médiafigyelés” és annak eredményének szolgáltatása (tekintettel arra, hogy az ezen tevékenységet végző cégek semmilyen megállapodással, szerződéssel nem rendelkeznek általában, így különösen ügyfeleim esetében) beleütközik-e a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 80. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában rögzített, a rádió- és televíziószervezeteket mint szomszédos jogi jogosultakat megillető, kizárólagos engedélyezési jogokba? A médiafigyelési szolgáltatások egyes elemeit külön vizsgálva, azok egyenként mely szerzői (az egyes műsorok szerzőire vagy szerzői jogi jogosultjaira tekintettel, így pl. a szerkesztő esetében) és/vagy szomszédos jogi jogosultságokat érintenek: — a műsorok „leírása” (különös tekintettel a Fővárosi ítélőtábla 2003. július 22. napján kelt, 2. Pf. 20.406/2003/3. számú jogerős ítéletére a Magyar RTL Televízió Rt. felperes és a Híd Rádió Műsorkészítő és Sugárzó Rt. alperes mint a „Mai Nap” című napilap kiadója között folyt perben); — a műsorok korlátlan terjedelmű, az ügyfél igényeinek megfelelően történő rögzítése, és audio- és/vagy videokazettára történő többszörözése, valamint a többszörözött példányok terjesztése. A kérdések megválaszolásánál kérem, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület SZJSZT 19/03. számú, „Cikkek másolatainak engedély nélküli többszörözése és terjesztése” című szakvéleményét vegyék figyelembe. 2. Amennyiben a fentiek tekintetében a testület arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezen médiafigyelési tevékenységek a szomszédos és/vagy szerzői jogi jogosultak engedélyezési jogait sértik, elképzelhetőnek tart-e olyan eseteket, körülményeket, amelyek között ugyanakkor szabad felhasználásnak minősülhetnek az egyes felhasználási cselekmények? 3. További kérdésként a tekintetben várjuk még állásfoglalásukat, hogy milyen mértékű (egyösszegű vagy százalékos, ún. royalty-rendszerben megállapított) jogdíjat tart méltányosnak a testület az egyes műsorok felhasználásának ellenértékeként, így például egy műsorperc rögzítéséért vagy leírásáért? Az eljáró tanács szakvéleménye I. A tárgykörbe tartozó fontosabb hazai és nemzetközi szerzői jogi szabályok A megbizó által feltett kérdések megválaszolása előtt célszerű röviden összefoglalni a tárgykörre vonatkozó hazai és nemzetközi szerzői jogi szabályokat. A hazai szabályozást illetően a kérdések megválaszolásakor az 1999. évi LXXVI. törvényt (a továbbiakban Szjt.) 2004. május 1-jei hatállyal módosító 2003. évi CII. törvény (a továbbiakban: törvénymódosítás) szabályait is figyelembe vettük. A törvénymódosításra elsősorban az Európai Unió 2001/29/EC számú, az információs társadalom szerzői és szomszédos jogi vonatkozásairól szóló irányelve (ún. INFOSOC-irányelv) által megkívánt jogharmonizációs követelmények miatt került sor. A módosítás részben érinti a tárgykörre vonatkozó hazai szabályozást is, ezért az új szabályok figyelembevétele a jövőbeni joggyakorlat szempontjából mindenképpen fontos. Az INFOSOC-irányelv rendelkezései mellett külön figyelmet érdemelnek a belső jogunkba az 1994. évi VII. törvény által beépített, az 1998. évi XLIV. törvénnyel kihirdetett, az előadóművészek, a hangfelvételek előállítói valamint a rádió-, illetve televíziószervezetek védelmével foglalkozó Római Egyezménynek (1961), valamint az 1998. évi IX. törvénnyel kihirdetetett, a Kereskedelmi Világszervezet létesítéséről szóló megállapodáscsomag részét képező, a szellemitulajdon-kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS-egyezménynek a műsorsugárzó rádió-, illetve televíziószervezetekre vonatkozó rendelkezései. I. A szerzői és szomszédos jogok viszonya A megbízó által feltett kérdések komplex módon vonatkoznak részben a rádió-, illetve televíziószervezetek szerzői joggal ún. szomszédos jogaira, részben pedig a rádió-, illetve televízióműsorban szereplő, esetleg szerzői jog által védett művek szerzőinek jogaira. Ahogy erre a kérdések ugyancsak utalnak, a tárgybani felhasználásokkal kapcsolatban vizsgálandó a szabad felhasználási esetek esetleges alkalmazhatósága is. Fontos emiatt a szerzői jog és a szomszédos jogok viszonyára vonatkozó, az Szjt. 83. § (2) bekezdésében foglalt azon szabály figyelembevétele, amely szerint nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását. Az Szjt. ezen rendelkezése a Római Egyezmény 15. cikk 2. §-ában foglalt szabályon alapul, amely lehetővé teszi az egyezményhez
