Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Könyv- és folyóiratszemle
50 Könyv- és folyóiratszemle Christoph Süßenberg, Christian Czychowski: The „Publication ” of Works Exclusively via the Internet and Their Copyright Protection in Germany - A Number of Arguments for and against (Művek publikálása kizárólag az interneten és szerzői jogi védelmük Németországban - Érvek és ellenérvek). International Review of Intellectual Property and Competition Law, 2004, 1. sz., p. 46-55 (angol nyelven) Németországban akkor jogosult szerzői jogi védelemre egy szerző, ha művét az országban publikálták. Alkalmazható-e a szabály akkor, ha a művet kizárólag internet útján tették közzé egy másik országban levő szerveren keresztül? Az egyik szerző, Ch. Süßenberg az igen, a másik, Ch. Czychowski a nem válasz mellett érvel. A szellemitulajdon-védelmi jog egész területén meghatározó jelentőséggel bír a területi elv alkalmazása. Több országra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a szerző nem világméretű szerzői jogi védelmet élvez, hanem az egyes országokban érvényes védelmek összességét. A német szerzői jog külföldi szerzők esetében megkülönbözteti, hogy a művet publikálták-e Németországban, vagy a szerző egy olyan ország lakója, amellyel Németország valamely nemzetközi egyezmény aláírása révén szerzői jog tekintetében kapcsolatban áll. A publikáció ténye akkor válik kiemelten fontossá, amikor a szerző országa nem áll ilyen kapcsolatban Németországgal, vagy - és ez a gyakoribb — ha a sértett nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses mű szerzője egyezményes államból való. Ekkor a szerzői jogi védelem a németországi publikáció révén teremtődik meg. Az internet által világszerte elérhetővé váló művek főleg letölthető zenei (MP3) fájlok, e-book-ok, illetve számítógépes programok. Alkalmazható-e ilyen esetekben a „publikáció” elve? A védettség mellett szóló érvelés A német szabályozás szerint akkor publikálták a művet Németországban, ha az az első nyilvánosságra hozatal, vagy pedig a külföldi publikáció után 30 napon belül történik. Publikációnak minősül, hogy a művet elegendő példányban nyilvánosan áruba bocsátják vagy forgalomba hozzák a szerző beleegyezésével. Példányok készítése tehát előfeltétel, de a példányok bármilyen hozzáférhető formában testet ölthetnek, nincs különbség nyomtatott és egyéb formák között. Nem előírás valamely fizikai hordozóhoz történő végleges rögzítettség sem, így bármely digitális rögzítés megfelel a feltételnek, mivel az egy hardver segítségével érzékelhető — irodalmi vagy zenei - formába hozható. A hardver segítségével érzékelhető formába hozott digitális forma tehát „példányinak minősül. Ugyanez vonatkozik a szoftverekre, de a „példány” követelménye nélkül, mivel a szoftver bármely módon és formában reprodukálható függetlenül attól, hogy érzékelhető-e. Kérdés, hogy a csupán egy tárolószerveren elérhető mü jelent-e normál igényeknek megfelelő elegendő példányszámot. Az „elegendő példányszámot” a mű fajtája, az érdekelt személyek köre és a terjesztés módja határozza meg. Mivel az interneten kínált művek bármely érdekelt számára hozzáférhetők és érzékelhetők, akár egy példány feltöltése is elegendőnek minősül. Minden letöltés további példányt eredményez, így az eredeti újra letölthető és érzékelhető. Feltétel az is, hogy a művet nyilvánosan áruba bocsássák vagy forgalomba hozzák azáltal például, hogy a nyilvánosság tudomást szerez a műről. A jogszabály pontos szövege szerint viszont a mű előállításának meg kell előznie annak áruba bocsátását vagy forgalomba hozatalát. Egy szerveren történő puszta tárolás azonban nem minősül előállításnak, mivel az csak lehetőséget ad a felhasználóknak a mű letöltésére anélkül, hogy már kész példányok kerültek volna forgalomba. A jogszabály pontos szövege szerint tehát nem történne publikáció. Figyelembe kell azonban venni a szerzőijogi törvény kialakulásának történeti körülményeit is. A „publikáció” elve a kiadói iparban gyökerezik, és annak korabeli technikai működését adaptálta a törvény, amikor a szerzői jog fennállását ehhez kötötte. Az elsősorban nyomtatott kiadványok idején a publikáció előfeltétele volt a kinyomtatott példányok forgalomba kerülése. Az internetes publikáció nem kíván ilyen forgalmat: amint a mű hozzáférhetővé válik egy szerveren, a világon bárki bármikor letöltheti és használhatja azt. Internetes terjesztés révén tehát a szerző a köz számára ugyanúgy hozzáférhetővé teszi művét, amint az korábban történt a piacra dobott nyomtatott példányokkal. A publikáció fogalma tehát az új technikai eszközök fellépte után szélesebb jelentést kell hogy nyerjen; abszurd volna, ha publikáltnak tekintenénk egy ötven példányban kiadott könyvet, és nem tekintenénk annak egy, a világon bárki által hozzáférhető és letölthető fájlt. Kérdésessé válik még a Németországban első ízben való publikálás követelménye, hiszen az internetre feltett mű nemcsak Németországban, de az egész világon hozzáférhetővé válik. Ez szó szerint azt jelentené, hogy a mű nemcsak Németországban, hanem egyidejűleg bármely más országban is először lett publikálva Az elsőként való nyilvánosságra hozatal követelménye azonban a szerző szerint nem sérül, hiszen az egész világon való hozzáférhetőség nem zárja ki azt, hogy a mű Németországban elsőként lett publikálva. Ezt a tároló szerver esetleges külföldi helye sem kérdőjelezi meg, hiszen a Németországban publikált példányok bármikor készülhetnek külföldön is. A védettség ellen szóló érvelés A másik szerző véleménye szerint különösen a számítógépi programok nem kaphatnak szerzői jogi védettséget, ha a müvet kizárólag interneten, külföldi szerver révén hozzák nyilvánosságra. A publikáció elsődlegesen azt jelenti, hogy a művet felkínálják a köz számára, ehhez viszont szükséges lenne, hogy a mű vizuálisan vagy hallás útján érzékelhető legyen. Interneten kínált szoftverek esetében ez nem történik meg, mivel a forrásnyelvű program, maga a lingvisztikái mű, nem érzékelhető a felhasználó eszközén. Ez az érvelés nem érint más, például audiofájlokat. További elemzése szerint a kizárólag interneten terjesztett művek egyike sem áll védelem alatt, mivel nem jelennek meg testet öltött alakban. A szerzői jogi törvény pontos olvasata szerint a művet hordozóra kell rögzíteni, és azt előállítás után áruba bocsátani vagy forgalomba hozni. Az előállításnak tehát meg kell előznie az áruba bocsátást. Internetes művek esetén ez nem történik meg, mert az, hogy a
