Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 3. szám 2004. június ÉVFORDULÓN APTAR 230 éves a fogaskerekű vasút Budapesten 1874. június 23-án megindult a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig, majd hivatalosan június 24-től közlekedett. A 2,8 kilométer hosszú vasút a harmadik ilyen jellegű tömegközlekedési eszköz volt a világon. Terveit Cathry Szálesz mérnök, az első európai fogaskerekű, a svájci Rigi-vasút tervezője készítette. A pálya nem egészen egy év alatt épült meg. A járműállomány három gőzmozdonyból, tíz személykocsiból és két teherkocsiból állt. A vonal igen sikeres és népszerű lett, ezért 1890-ben meghosszabbították a Széchenyi-hegyig, majd a már 3,7 kilométer hosszú vasutat 1929-ben villamosították. 1910-től télen is közlekedett. 1973 augusztusában vonalát teljes egészében felújították. 130 éve született Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. -Róma, 1937. július 20.), Nobel-díjas fizikus, a drótnélküli távíró feltalálója Az orosz Alekszandr Popov korábbi eredményeire támaszkodva 1899-ben megteremtette a drótnélküli távíró-összeköttetést Anglia és Franciaország között, majd néhány évvel később Írországból Kanadába is sikerrel alkalmazta a drótnélküli jelközvetítést. Felfedezéséért 1909- ben - K. F. Braunnal megosztva - fizikai Nobel-díjat kapott. 1919-ben szenátor lett, s delegátusként részt vett az I. világháború utáni párizsi békekongresszuson. 1930-ban az Olasz Királyi Akadémia elnökévé választották. 100 100 éve született Neugebauer Tibor (Budapest, 1904. május 30. — Budapest, 1977. január 8.), Kos suth-díjás fizikus, egyetemi tanár Matematika-fizika szakos tanári oklevelét 1928-ban szerezte a budapesti tudományegyetemen. 1930-tól 1940- ig az elméleti fizika tanszékén tanársegéd volt. 1931-ben bölcsészdoktori oklevelet, 1935-ben magántanári címet szerzett. 1950-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének volt docense, 1953-tól 1974- ben történt nyugdíjazásáig professzora. Fő kutatási területe a kvantummechanika, a szilárdtestfizika és a molekulafizika problémái, foglalkozott a vírusok szaporodásának molekuláris alapjaival, nemlineáris optikával és szupravezetéssel is. Elsők közt vizsgálta a gömbvillám-jelenséget a hullámmechanika alapján. 1945 után ő volt az első fizikatankönyv szerzője. 1950-ben Kossuth-díjat, 1965-ben Akadémiai Díjat kapott. 40 éve halt meg Szilárd Leó (Budapest, 1898. február 11. - La Jolla, 1964. május 30.), magyar születésű, az Egyesült Államokban élt fizikus, biofizikus, világhírű atomtudós Berlinben végezte egyetemi tanulmányait, ott doktorált, s egy ideig Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra jutása után Bécsben, Londonban, Oxfordban, majd az Egyesült Államokban élt. 1939-től Enrico Fermi vei az uránhasadás elméleti lehetőségeit vizsgálta, majd az első atomreaktor megteremtésén dolgozott. Még berlini tartózkodása alatt, 1929- ben irta az információelmélet és a hőtani entrópia közötti kapcsolatról szóló cikkét, amely ma az információelmélet és az agykutatás egyik alapja. A hitleristák elleni bevetés reményében 1939-ben - Fermi, Wigner Jenő, Einstein és Teller Ede társaságában - levélben h ívta fel Roosevelt amerikai elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Ennek a levélnek a hatására indította el az amerikai kormány a Manhattan-tervet, amelynek célja az atombomba létrehozása volt. Ugyanakkoráik világháború befejezése után Einsteinnel együtt már ő figyelmeztette az USA kormányát az atombomba bevetésének szükségtelenségére, és szorgalmazta a fegyverkezési verseny megakadályozását. A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában. Chicagóban és Kaliforniában már a biológia professzora volt. Őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni. Forrás: Évfordulónaptár 2004. (MTI Sajtóadatbank)
