Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Technikatörténet. Longa Péterné: Száz éve született Verő József, a fémtan professzora
Száz éve született Verő József, a fémtan professzora 45 tesztet” íratott velük, amelyben történelmi, irodalmi kérdések szerepeltek, azután - bármelyikük megszégyenítése nélkül - értékelte a válaszokat. Ez volt tárgyából az első és utolsó írásbeli feladat: a vizsgák szóban, de idegtépő tételhúzás nélkül, inkább beszélgetésként zajlottak egy idős, tapasztalt kolléga és ifjú követője között. A hosszú órákig tartó gyakorlati órákon megtanította a mikroszkóp használatát, az anyag szerkezeti elemeinek felismerését, a hőkezelések hatásának megfigyelését. Anyanyelvi szinten beszélt németül; angolul önállóan, részben a háború alatt a BBC adásaiból tanult meg - olvasni és írni olyan kiválóan tudott, hogy angol nyelven írt szakcikkeiben a lektor sohasem talált hibát. Nagyon szeretett olvasni, még krimiket is, hobbija a bélyeggyűjtés volt — és ahogy emlegette, hobbijának tartotta a tanítást is. Felhasznált irodalom Dr. Verő József: Az anyagvizsgálat jelentősége a kohászat fejlődésében. Bányászati és Kohászati Lapok, 1969, 6. sz. Dr. Verő József. A folyamatosan öntött acél kristályosodásának jelenségei. Bányászati és Kohászati Lapok, 1961, 6. sz. Dr. Verő József: A saválló acélfajták története és fejlesztésük jelenlegi irányai. Bányászati és Kohászati Lapok, 1969, 5. sz. Dr. Verő József: Szerkezeti anyagaink jövőjének előrejelzése. Bányászati és Kohászati Lapok, 1971, 5. sz. Dr. Verő József: A vaskohászat okozta környezetszennyeződés helyzete és a megelőzésének műszaki és gazdasági lehetőségei. Bányászati és Kohászati Lapok, 1972, 11. sz. Pusztai István: Verő József, a kohászati szaknyelv művelője. Bányászati és Kohászati Lapok, 1989, 7. sz. Dr. Verő József: Műszaki nyelvünk és a nyelvművelés. Bányászati és Kohászati Lapok, 1980, 1. sz. Szelíd, csendes és tartózkodó volt, de korántsem magába zárkózó vagy társaságot kerülő: mint családi feljegyzéseiben említi, leendő feleségével, akit betegség, tanulmányút, a hivatására való felkészülés és egyéb akadályozó tényezők miatt csak hétévi ismeretség után tudott feleségül venni, sok bált végigtáncoltak Sopronban. Fiatal tanárként a kollégákkal és azok családjával jókedvű kirándulásokat, összejöveteleket, ma úgy mondanánk: „bulikat” szerveztek. Ezért a kellemes baráti társaságért is fájt a szíve az egyetem Miskolcra való áthelyezésekor. E rövid írás szerzője örül, és büszke arra, hogy a magyar kohászat nagy egyéniségét még ismerhette és tanítványai közé tartozhatott. Dr. Verő József: Műszaki tárgyú szövegeink stílusának hibáiról. Bányászati és Kohászati Lapok, 1963, 11. sz. Dr. Verő József Nyelvművelés. Bányászati és Kohászati Lapok, 1979, 2. sz. Dr. Verő József: A természettudományok szókincséről. Magyar Tudomány, 1977, 5. sz. Dr. Verő József: Életkörülményeink jelene és jövője. Bányászati és Kohászati Lapok, 1975, 9. sz. A tudományos munka értékeléséről (Verő József hagyatékából; kézirat) Családi feljegyzések (Verő József hagyatékából; kézirat) A Miskolci Egyetem Levéltárának anyagai (A.II. La. Verő József professzor; Régi Gyűjtemény fondcs.)
