Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása
38 Hírek, események ös módosítása óta így rendelkezik a francia kódex: „a szerző (szomszédos jogi jogosult) nem tilthatja meg műve (teljesítménye) kizárólag magáncélú többszörözését, amely nem irányul bármely nyilvános felhasználásra”. A kódex megfogalmazása tehát egyértelmű, a jogalkotó a szabad felhasználást szigorúan a magánhasználat esetében ismeri el jogszerűnek. Mindazonáltal e szabály elfogadásának fenti időpontjaiban a jogalkotó még nem számolhatott a technikai fejlődéssel megjelenő új típusú adathordozókkal és azokkal a műszaki megoldásokkal, amelyek alkalmazása megakadályozza az ilyen hordozóeszközökön rögzített művek többszörözését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a konkrét esetben ne lennének alkalmazhatók a kódex rendelkezései. így nem fogadható el az alperesek egyikének érvelése, miszerint az irányelv hatálya sem terjed ki a bármely hordozón (például DVD-n) szereplő mű másolására, hiszen nem sorolja fel a szóba jöhető többszörözési módokat. A szabad felhasználás határainak megvonásakor - ahogyan arra az alperesek is hivatkoztak - figyelembe kell venni a BUE szabályait. A BUE 9. cikkének (2) bekezdése szerint az unióhoz tartozó országok jogosultak arra, hogy lehetővé tegyék a művek többszörözését, de e jog gyakorlása során kötve vannak az ún. „háromlépcsős teszt” együttes érvényesülést kívánó feltételeihez: a többszörözés olyan különleges esetekre korlátozódhat, amely nem sérti a mű rendes felhasználását, és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit. Hasonló rendelkezéseket találunk a TRIPS- egyezmény 13. és a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének 10. cikkében is. A bíróság leszögezte, hogy noha az irányelvnek megfelelő szabályokat még nem építették be a francia kódexbe, a belső jogi szabályok értelmezésekor nem kerülhető meg az irányelv rendelkezéseinek figyelembevétele, így nem hagyható figyelmen kívül, hogy az 5. cikk 5. pontja rögzíti a kivételek és korlátozások alkalmazására irányadó „háromlépcsős teszt” kumulatív feltételeit. Az 5. cikk 2. b) pontja a szabad felhasználás körébe eső, bármely hordozóra történő magáncélú másolást lehetővé teszi természetes személy számára, ha az közvetve sem irányul jövedelemszerzésre feltéve, hogy a jogosult méltányos díjazásban részesül, amelynek megállapításánál számításba veszik a szerző által nem engedélyezett másolás megakadályozására alkalmazott műszaki védelmi intézkedést. E szabad felhasználási eset átvétele azonban nem kötelező a tagállamok számára. A bíróság tehát megállapította, hogy az irányelvaz irányadó nemzetközi szerződésekhez hasonlóan - nem ismeri el és nem teszi lehetővé általánosan a magáncélú másoláshoz való jogot a „háromlépcsős tesztnek” megfelelően, és a tagállamokra bízza annak megítélését, hogy bevezessék-e szerzői jogukba e szabad felhasználást vagy sem. A fentiek alapján az adott ügyben a bíróság az alábbi következtetésekre jutott: egy DVD-n rögzített filmalkotás kereskedelmi hasznosítása az audiovizuális művek felhasználásának egyik formája, amely vitathatatlanul e műtípus rendes felhasználásának tekinthető. A digitalizált formában kiadott filmalkotásról másolat készítése így nyilvánvalóan a mű - a BUE értelmében vett - rendes, lényegi felhasználását sértő cselekmény, annál is inkább, mivel a műsoros DVD-k terjesztéséből a gazdaság nélkülözhetetlen bevételi forráshoz jut. Ennélfogva e sérelem szükségszerűen súlyos, hiszen gátolja a filmelőállítás költségeinek megtérülését. így a hatásos műszaki intézkedés alkalmazása a filmelőállítók részéről nem sérti a magáncélú másolás kódexben szabályozott esetét. Végül, ami a fogyasztóvédelmi szempontokat illeti, a bíróság megállapította, hogy nem tekinthető a DVD lényeges tulajdonságának a másolhatóság, még kevésbé a magáncélú másolás lehetőségének kizárása, ezért azt nem köteles az eladó feltüntetni a csomagoláson. A szerzői jogi szempontból igencsak vitatható - remélhetőleg - még nem jogerős Ítélet egyik gyenge pontja - a mű rendes felhasználásával konkuráló felhasználások helytelen értelmezéséből kiindulva—a szabad felhasználások és a hozzáférést gátló műszaki intézkedések ütközésének megítélése. Érdekes körülmény, hogy az irányelv erre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése céljából az alperesek javasolták az Európai Közösségek Bíróságának megkeresését előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatása végett. Sajnálatos, hogy Franciaországban még nem fogadták el az irányelv rendelkezéseinek megfelelő szabályozást tartalmazó törvénytervezetet. Ez ugyanis külön említi, hogy a magáncélú másolás mint szabad felhasználás kedvezményezettje számára a jogosultnak ésszerű időn belül biztosítania kell a műhöz való hozzáférést. E rendelkezést olvasva a bíróság talán eltöprenghetett volna azon, hogy a magáncélú másolás esete nem is olyan „üres halmaz”, mint ahogyan azt döntésükben kifejtik. (Persze a tervezet itt is feltételül szabja a „háromlépcsős tesztnek” való megfelelést.) A tervezet szövege szerint ugyanakkor a jogosult nem köteles feloldani a műszaki intézkedést abban az esetben, ha a mű a nyilvánosság számára hozzáférhető oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Mindezek alapján Monsieur X. egyelőre nem vigasztalódhat mással, mint - ahogyan arra az alperesek a perben rámutattak — a film televíziós sugárzása alkalmával véghezvitt magáncélú másolással. Bár, ki tudja, mit tehet meg szabadon? Dr. Kulcsár Eszter
