Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása
34 A szellemi tulajdon világnapja Budapesten idejében ráharapott Molnár külföldi értékesíthetőségére. Elsők között hasznosította Az ördögben rejlő anyagi erőt. A színdarabot lefordította, átdolgozta amerikai színpadra. Rudnyánszky részvétele bonyolultabb a drámakiajánlásban. A fiatal korában sikeres jelentős költő megkeseredett, összeférhetetlenné sértődött. Ötvenéves korán túl kivándorolt Amerikába szerencsét próbálni. Önkéntes emigrációjába elkísérte felesége, Réthy Laura énekes színésznő. Fontos láncszem Réthy Laura fivére, Réti Pál, a legelső magyar színházi ügynök. Híres arról, hogy személyesen kiutazott Párizsba, frissiben elhozta Rostand Cyranóját. Magyar drámaíróknak, Csiky Gergelynek, Herczeg Ferencnek első ízben talált külföldi színházat. Rudnyánszky nem teljesen kéretlenül került bele Az ördög amerikai adásvételébe. 1908. augusztus 18-án egyazon este a Broadwayn két rivális premiert tartottak Molnár ördögéből. Henry Savage színigazgató a Gardenben bemutatja The Devil címmel. Ugyanaznap a 42. utcában lévő Belascóban is szinre kerül ugyanazzal a címmel Harrison G. Fiske impresszárió-színikritikus fordításában, Konta Sándor adaptálásában. Konta adaptációját William Trowbridge Lamed tovább adaptálta. 175-ször játssza George Arliss a címszerepet. A kevésbé adaptált Ördögöt Edwin Stevens a Gardenben csak 87-szer. Megszületik a Molnárra épített export-import. Ugyanekkor adja Az ördögöt négy zsidó zsargon színházi együttes. Bostonban két társulat, Chicagóban három, Pittsburgben és Philadelphiában kettő-kettő tartotta műsorán a magyar darabot. Adriaan Van Westrum és a filmproducer Joseph O’Brien egy-egy regényt írt a színdarabból felhasználva a szerzői jogi tisztázatlanságokat. O’Brien regénye a Belasco előadásának szövegkönyvén alapult. A könyvillusztrációkon George Arliss látható a New York-i előadásból. Megjelent továbbá a magyar darab kiváltotta érdeklődésre alapozva Adriaan Schade Van Westrum változata a színdarab előadásának fotóival díszítve. Címlapja főként a jogi viszonyokat tisztázta: bevallja, hogy Molnárnak a Belasco Színházban bemutatott színdarabján alapul a mese. Az ördög megállíthatatlan lett. Utazó társulatok nem jutottak hozzá a színdarab szövegéhez, mert fizetni kellett volna érte. Elolvasták az újságokban a mesét, és színdarabot tákoltak a közönségvonzó címhez. A Times (Ashtabula, Ohio) szerint az ott játszott mese a következő: öreg tudós életre kelt egy holttestet. Lelket azonban nem tud bele lehelni, helyette az ördög belebújik, és a testet gaztettek végrehajtására kényszeríti. A kanadai Isi de Noix-ban megjelenő Transeropt című újság kifogásolta a bemutatott Az ördögöt, amiben egy öregúr fiatalságát siratja és eladja magát a sátánnak. 200 társulat játssza az Egyesült Államokban. Anélkül, hogy a szerzőtől engedélyt kértek volna, vagy fizettek volna a bevételük után százalékot. 1912. november 11-én az Egyesült Államok Thorwald Solberg közjegyző előtt megvette A farkas előadásának jogát. Molnár színműve volt az első eredeti magyar darab, amelynek jogait Washingtonban beiktatták. A Budapesten 1913. június 1-5. között megtartott nemzetközi könyvkiadó kongresszuson Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkár üdvözlő beszédében bejelentette, hogy Magyarországnak a Berni Egyezményhez való csatlakozására vonatkozó törvényjavaslat teljesen kész, úgyszintén elkészült az a javaslat is, mely a magyar szerzői jognak a Berni Egyezménnyel kapcsolatos részeit revideálja. A közbejött első világháború késleltette a magyar szerzői jogok rendezését, így csak 1921 decemberében szavazta meg a nemzetgyűlés a szerzői jogok védelméről szóló törvényt. Azóta rend van... Mondhatni... Dr. Bendzsel Miklós: Szellemi tulajdon - tövisek és virágok Ma négyszáznegyven éve, 1564. április 26-án keresztelték meg az Avon menti Stratfordban William Shakespeare-t, az egyetemes színműirodalom klasszikusát. Születésnapja nem ismeretes; 1616. április 23-án - egyszersmind Cervantes halálának napján - bekövetkezett eltávoztának évfordulóját az UNESCO a szerzői jog világnapjává nyílvánította. A modem szellemitulajdon-védelmi eszme két ágának nemzetközi kereteit a XIX. században, 1883-ban a találmányok, áruvédjegyek és minták oltalmának szentelt Párizsi Uniós Egyezmény, 1886-ban pedig az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény teremtette meg. Mai ünnepünk az ezredforduló óta, mindössze negyedik alkalommal irányítja hétköznapi figyelmünket a teremtés/ befogadás és az alkotás/hasznosítás fogalompárjai által kifeszített gondolati térben a szellemi tulajdon gazdasági és kulturális szerepére. Meggyőződésünk, hogy az eredeti szellemi javakat megillető védelem olyan társadalmi önkorlátozás, amelynek erkölcsi, szociológiai és közgazdasági olvasata meggyőzően bizonyítja szakmai hivatásunk létokát:- az új értékek létrehozásán fáradó tehetség ösztönzését szolgálja méltó társadalmi viszonzás, kizárólagos hasznosítási, felhasználási jog,- az értékarányos ellentételezést előíró szabályozás ugyanakkor kötelező jellegével avassa normává a megbecsült tudás és képesség iránti tiszteletet és a műélvezetért áldozni kész befogadói magatartást. Hazánkban - jóllehet az értékes és megbecsült alapokon nyugvó iparjogvédelmi és szerzői jogi modernizáció világszerte elismerten kiegyensúlyozott, korszerű rendszereket, közhasznú infrastruktúrát és hasznos, piacraszabott szolgáltatásokat eredményezett - a jogok és kötelezettségek érzékeny, kirótt egyensúlyát sokszor nem szívesen követi a piac. Öntudatos és demokratikus érettségre, az értékek kölcsönös tiszteletén túl azok hasznosítása vagy felhasználása után arányos térítésre, a magunk és mások szellemi tulajdonával való felelős gazdálkodásra lesz szükség ahhoz, hogy a kibővült Európa keretei között kivívjuk vagy megtartsuk a minket megillető helyet. Új formák és jelenségek, újraértelmezendő klasszikus elvek közepette kell fáradoznunk azon, hogy nemzeti tudományunk és kultúránk kölcsönösen termékenyítő viszonyban maradjon a „globális falu”-vá nőtt nagyvilággal, megőrzött önazonossága gazdagítson és gazdagodjék. Nyelvújító törekvéseink úttörőjének, Kazinczy Ferencnek az 1811 -es epigramma-koszorúja, a „Tövisek és virágok” építő kritikai hangvételére lesz szükségünk ahhoz, hogy tettre sarkalló, tudatosságot ébresztő szakmai kezdeményezéseink a kreatív „Magyar Műhely”-ből valódi,
