Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Hírek, események. A szellemi tulajdon világnapja Budapesten és a Millenniumi Díjak átadása
A szellemi tulajdon világnapja Budapesten 35 messze sugárzó tudásteremtő közösséggé formálják a hazai innovációs és művészeti intézményeket. A múltból hozott tőke a jövő építésére fordítható. Ez az összefüggés is alakot öltött 120 éve, amikor Arany László kezdeményezését követően, Apáthy István előterjesztése alapján 1884-ben megszületett a máig érvényes alapelvekre támaszkodó, ténylegesen legelső hazai szerzői jogi szabályozás. A Molnár Gál Péter felidézte „ördögi esettanulmány” csattanós bizonyság a bárhol törvénykönyvbe iktatott normák szükséges, de nem elégséges voltát joggal firtató kérdésekre. A nélkülözhetetlen további kellék: a feltalálók és a hasznosítók, a művészek és a műélvezők közötti közvetítők minden korábbinál meghatározóbb fáradozásának a minősége; az üzleti etika makulátlan piaci magatartásának a professzionális felkészültséggel és hatékony menedzsermunkával ötvözött elegye. A Magyar Szabadalmi Hivatal Millenniumi Díja az ilyen hazai műhelyeket ismeri el; azokat, amelyek nemzetközi színtéren is bizonyították eredményességüket a tudományos és kulturális értékek létrehozásában és cseréjében. Valamennyiünk nevében gratulálok a ma megszólítottaknak - meghatározó szerepük volt régi és legújabb „megmaradásainkban”, a Tamási Árontól származó mondás igazában: „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne...” Korszakhatárt hozó tavaszunkon idén emlékezünk a kivételes magyar feltaláló személyiség, Kempelen Farkas halálának 200. évfordulójára. Technikus, tudós, irodalmár, művész; magyar nemes, lovag, bécsi udvari tanácsos; versek, drámák, zenés játékok szerzője, műkedvelő rézmetsző, a bécsi művészeti akadémia tagja 1789-től. Ez a termékeny feltaláló nem csupán világhírű sakkozógépével vált a robotika, a pantográf-mechanika úttörőjévé, de nyelvészeti és fonetikai vizsgálataival, a nyelv és a beszéd közötti elvi különbségtétellel Saussure előfutára. Kempelen költöztette Budára a nagyszombati egyetemet, rendezte II. József császár könyvtárát; ő konstruálta Schönbrunn szökőkútjait, a pozsonyi vár vizmerítő gépét, építette ki a budai vár vízellátását. Kempelen Farkas mozgékony szelleme jól megtestesíti mindazt, amit hivatásunk oltalmazni rendel, amit a magyar gazdaság és kultúra hozománynak és kelengyének tekint Európával való egyesülése idején. Segít korunk egyik természettudományos paradigmájának értő megélésében: az atomfizikus Heisenberg teremtő tépelődései nyomán megragadhatóvá vált viszony, a rész és az egész - hazánk és Európa viszonyának alkotó értelmezésében. Ma este itt, a Thália Színház színpadán programunkkal az előző évek irodalmi, grafikai, majd a fotónak, a mozgóképnek szentelt ünnepeink után az előadóművészét múzsáinak és hazai jeleseinek tisztelgünk. A gondolat és érzelem örök emberi kifejezése szóban, dalban, zenében, táncban olyan szükségletünk, amelynek ünneplése is csak önnönmagával lehetséges. Varázslatos művészet ez; a pillanat adta élmények egész életünkben elkísérnek. Peter Brook szavával: a szinháznak nem eszméket kell adnia, hanem erőt, hogy dönteni tudjunk. Ezt az erőt, s a közös szellemi értékeinkben való hitet vigyék magukkal mai ünnepünkről! MILLENNIUMI DÍJASOK 2004-BEN Budapest Music Center A jelenkor hazai zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása — 1996, azaz működésének kezdete óta a Budapest Music Center legfőbb célkitűzése. Ennek érdekében aktívan részt vállal a magyar zenei kultúra világban elfoglalt méltó helyének kialakításában - az új évezred igényeihez mérten kimagasló kiadói teljesítmény és szolgáltatások segítségével, példamutatóan alkotó- és előadóbarát magatartással. A Budapest Music Center alapitói egyöntetűen vallják, hogy a kelet-közép-európai térségben - a sajátos történelmi helyzetből fakadóan — kiaknázatlan, a nyugati kultúrában megszokottól jelentősen eltérő zenei gazdagság halmozódott fel, amelynek széles körű megismertetése és népszerűsítése ráirányíthatja a világ figyelmét a régió egyedi értékeire, ahogy azt Ligeti, Kurtág vagy Eötvös rendkívüli nemzetközi sikereinek példái is mutatják. A Budapest Music Center az elmúlt évtized végén nagyszabású, a klasszikus és kortárs zene, valamint a jazz magyar képviselőinek bemutatását célzó lemezsorozat létrehozásába kezdett. A BMC Records klasszikus, kortárs és jazzalbumainak száma mára meghaladta a kilencvenet. A Magyar Zenei Tanács 1949-ben alapított zenei gyűjteményét az elmúlt évben a BMC kezelésébe adta. Az idei esztendőtől itt működő zenei könyvtár gyűjtőköre pedig a XX-XXI. századi, főként magyar szerzők munkásságára terjed ki. A BMC Magyar Zenei Információs Központ, a folyamatosan bővülő, kétnyelvű internetes zenei adatbázis a magyar klasszikus, kortárs és jazz-zenei élet hivatásos szereplőiről gyűjt anyagokat: zeneszerzőkről, zeneművészekről, együttesekről és zenekarokról, valamint a kortárs zeneművekről. A BMC címkét viselő lemezek nagy sikerrel mutatkoztak be a Frankfurti Világkiállítás magyar napjain, ahol a magyar kultúra, a magyar zene lehetőséget kapott a világ nyilvánossága előtti megmérettetésre. Ugyanezzel a sorozattal egy évvel később, 2000-ben a kiadó sikeresen vett részt a Cannes-i nemzetközi zenei vásáron, a MIDEM-en, 2004-ben pedig mint Eötvös Péter kiadója elnyerte a MIDEM Classic & Jazz különdíját. A millennium évétől kezdődően már a külföldi megjelenést és terjesztést célzó erőfeszítések is eredményeket hoztak, az amerikai bemutatkozás sikerét igazolja a tekintélyes American Record Guide zenei szaklap elismerő véleménye a kiadó tevékenységéről, megjelentetett lemezeiről. A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete Az intézetet, amely ma az ország legeredményesebb informatikai kutatóintézete, 1964-ben alapították, jelenlegi formájában, két intézet összevonásával 1973-ban jött létre. Fontos szerepet játszott a számítógépes technikák hazai elterjesztésében, speciális hardvereszközök kifejlesztésében és egyedi irányítási rendszerek megvalósításában. Jelentős eredmények születtek többek között a gépipar, a nyomtatottáramkör-gyártás és -ellenőrzés, az ipari folyamatirányító rendszerek terüle
