Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 31 úgy az e jogszabályi rendelkezéssel ellentétes, abba ütköző valamennyi szerződéses kikötés érvénytelen, semmis. Másrészről, az Szjt. 35. § (7) bekezdésében foglalt sza­bály, amely megfelel az INFOSOC irányelv 5. cikk (2) d) pontjában foglalt európai uniós normának, szabad felhasz­nálásként minősíti az efemer rögzítések közgyűjteményi célú archiválását, ennélfogva a műsorszolgáltatóknak kü­lön szerzői jogosulti engedély beszerzésére amúgy sincs szükségük ahhoz, hogy efemer rögzítéseiket a közgyűjte­ménynek átadják. A megfelelő szabályozás érdekében a fentiek alapján in­dokoltnak látszik külön értelmező rendelkezés beillesztése a NAVA törvénytervezetbe, amely egyértelműen rögzíti, hogy a NAVA, illetve az egyes audiovizuális archívumok közgyűjteménynek minősülnek. Ezen túl megfontolandó, hogy a tervezet egyes rendelkezései ebből a szempontból újbóli áttekintésre kerüljenek, hiszen például már a törvény tárgya (vagy talán helyesebb lenne a törvény célja kifejezés használata; 1. §), illetve a törvény hatálya című rendelke­zésben (2. §) is szükségesnek látszik a közgyűjteményi stá­tuszra történő megfelelő hivatkozás. 4. Ki rendelkezik a NAVA törvény 2. számú mellékleté­ben foglalt adatokkal? Ha a műsorszolgáltató adatbázisként adja át ezeket az információkat, akkor vajon nála marad­nak-e az adatbázis-előállítói jogok? A NAVA megteheti-e azt, hogy kereskedelmi célból is hasznosítja ezeket az ada­tokat? Mi a jogi helyzet akkor, ha a NAVA továbbfejleszti, komolyabb adatbázisba szerkeszti ezeket az adatokat? Az adatokkal való rendelkezés, illetve az adatokkal való esetleges visszaélések elkerülése szempontjából először is azt kell vizsgálni, hogy az audiovizuális kötelespéldányként szolgáltatott müsorszám tartalmaz-e a Polgári Törvény­­könyv, az adatvédelmi törvény, versenytörvény, illetve a vo­natkozó egyéb jogszabályok szerint magántitoknak, üzleti ti­toknak minősülő adatokat, információkat, illetve, hogy az ilyen információk televízióműsor keretében történt sugárzá­sa, közreadása jogszerű volt-e, azzal kapcsolatban a műsor­­szolgáltató rendelkezett-e az adatok közreadásának jogával. Ha nem, akkor az adott információval, adattal jogszerűen csak az a jogalany rendelkezhet, akire az vonatkozik. Bár személyiségi jogi, illetve üzleti titok védelme szem­pontjából jogszerűen sugárzott televízióműsorok esetében adatvédelmi kérdések többnyire nem merülnek fel, mégis célszerű lehet e kérdést külön adatvédelmi jogi szakemberek bevonásával áttekinteni és—ha szükséges - megfelelő védel­mi rendelkezéseket illeszteni a tervezetbe. E kérdés elemzése meghaladja a Szerzői Jogi Szakértő Testület hatáskörét. Ami a tervezet 2. sz. mellékletében megjelölt adatokkal való rendelkezés szerzői jogi aspektusát illeti, ebből a szempontból elsősorban az Szjt. 60/A. §-ában és 84/A— 84/E. §-aiban foglalt rendelkezésekre kell figyelemmel len­ni. Önmagában ezen adatok nem állnak szerzőijog-véde­­lem alatt, sőt ezen adatok — vagy legalábbis azok egy részé­nek — szerepeltetése szerzői műnek minősülő műsorszám esetében kifejezetten indokolt (pl. a szerzők, előadóművé­szek neve). Amennyiben az adatok az Szjt. hivatkozott rendelkezé­sei értelmében adatbázisnak minősülő adatgyűjteményként kerülnek átadásra, amelyekkel kapcsolatban a televízió­szervezetet mint az adatbázis előállítóját megilletik az Szjt.-ben foglalt speciális jogok, akkor az adatbázis egészé­vel és annak jelentős részével a szolgáltató rendelkezik, sőt ismételt és rendszeres adatkinyerés (kimásolás) esetén a szolgáltatót, mint adatbázis-előállítót bizonyos feltételek esetén védelem illeti meg az adatbázis tartalmának jelen­téktelen részén is [Szjt. 84. § (1)—(5) bekezdésekben foglalt szabályok]. A kérdés további vizsgálata szempontjából figyelemmel kell lenni arra, hogy a NAVA által őrzött és továbbfeldol­gozni kívánt, adatbázisként szolgáltatott adatállományok tekintetében megvalósul-e az Szjt. 84/A. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjai szerint minősülő kimásolás, illetve újra­hasznosítás, továbbá ha igen, akkor e releváns hasznosítási módok beleesnek-e valamelyik, az Szjt. 84/B. és 84/C. §­­okban foglalt szabad felhasználási esetkörbe. A kérdésben felvetett hasznosítási módok mindenkép­pen feltételezik az adatbázis tartalmának másolatkészítés útján történő többszörözését (kimásolás). Ezen túlmenően, ha az adatok kereskedelmi hasznosítása alatt esetlegesen on-line adattovábbítást is érteni kell, úgy megvalósul az Szjt. 84/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti újrahasznosítás is (nyilvánossághoz közvetítés). A kimásolás az Szjt. 84/C. § (2) bekezdése szerinti eset­ben, azaz, ha a kimásolás tudományos kutatás céljára törté­nik, szabad felhasználásnak minősül. Ha tehát a NAVA tör­vénytervezet szerint megvalósított archiválás keretében az adatfeldolgozás érdekében történik meg az adatok kimásolá­sa, úgy ez - az előzőekben már kifejtett álláspontnak megfe­lelően- tudományos kutatási célnak minősül, és az adatbázis előállítójának külön engedélye nélkül megengedett A testület álláspontja szerint az adatoknak az eredetileg szolgáltatott adatbázisból közvetlenül történő (jelentős mértékű vagy jelentéktelen részt érintő, de ismételt, rend­szeres) kimásolása kereskedelmi célra az adatbázisjogok­kal rendelkező előállító külön írásbeli engedélye nélkül nem megengedett. Ugyancsak nem megengedett az eredeti­leg ugyan tudományos célra kimásolt, de ezt követően ke­reskedelmi célból (tehát az eredeti céltól eltérő célra) törté­nő értékesítés sem. Az adatbázis előállítójának külön írásbeli kifejezett en­gedélye nélkül történő kereskedelmi célú újrahasznosítás szintén nem megengedett. Az új adatbázisba szerkesztés nem képzelhető el az ada­tok (legalábbis digitális módon történő) másolása nélkül. Amennyiben ez az újraszerkesztés az eredetileg szolgáltatott adatbázis jelentős részének kimásolásával jár (az adatbázis­ban foglalt adatok egészének vagy jelentős részének újra­szerkesztését jelenti), úgy az ilyen hasznosítás sem megen­gedett az előállító kifejezett írásbeli engedélye nélkül. Az Szjt. felhívott rendelkezései szerint továbbá az ilyen kimásolások, illetve újrahasznosítások után az adatbázis előállítóját díjazás illeti meg. Az adatbázisjogokkal kapcsolatos nehézségek elkerülése érdekében javasolható, hogy ne a szolgáltató által szerkeszt tett (analóg vagy elektronikus) adatbázis formájában kérjék be az audiovizuális kötelespéldányok kísérőadatait, hanem kizárólag a NAVA által külön erre a célra kifejlesztett adat­bázisrendszert alkalmazzanak, és ehhez kapcsolják közvet­lenül az adatszolgáltatást, illetve közvetlenül ehhez a rend­szerhez készítsenek esetenként megfelelő számítógépes in­

Next

/
Thumbnails
Contents