Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
28 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 2. Ha a válasz igen, állapítsa meg azt is, hogy az embléma fölötti IKARUS szöveg BUS végződéssel való megtoldása a védett jogtárgyat milyen módon befolyásolta. Keletkezett-e ez által (ismételt átdolgozással) újabb önálló alkotás, vagy pedig csak (illetéktelen, és művészi hírnév csorbítására alkalmas) torzítás történt? 3. Válaszoljon még a felek által esetleg közvetlenül megfogalmazandó, a tárgyhoz tartozó, és szakértői szempontból releváns kérdésekre.” Az eljáró tanács szakvéleménye Ad 1. Az eljáró tanács megállapítja, hogy a felperes által átdolgozott szárnyas embléma és lógó szerzői jogi védelmet érdemlő alkotás. Az embléma a szárnyas szimbólum ismert motívumát egyéni, eredeti módon dolgozza fel és fejezi ki, amely megnyilvánul mind az alkotás sajátos struktúrájában, mind pedig annak vonalvezetésében. Ad 2. Lásd az előző - SZJSZT-04/04 számú - szakvélemény 3-6. pontjait. A fenti elemzés fényében az eljáró tanács megállapítja, hogy a BUS tag beszúrása semmilyen lényeges változást nem eredményezett a műben, és semmiképpen nem lehetett alkalmas arra, hogy a mű eltorzításáról, megcsonkításáról, vagy más olyan megváltoztatásáról vagy megcsorbításáról lehessen beszélni, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes lenne, és ezért megsértené az új Szjt. 13. §-ában meghatározott j ogot. Ebben a tekintetben figyelembe kellett venni a mű jellegét és célját is, s azt, hogy másként merülhet fel az említett jog sérelme egy gazdagabb művészeti üzenetet hordozó mű (mint például egy regény vagy egy zenemű) esetében, s másként az ilyen gyakorlati célokat - a termékek azonosítását - szolgáló egyszerűbb struktúrájú műveknél, mint amilyen a perbeli embléma és lógó. Ad 3. A felektől nem érkezett külön kérdés a testülethez. Az audiovizuális kulturális örökség védelméről szóló törvény egyes kérdései SZJSZT-08/04 A Nemzeti Technológiai Közhasznú Társaság megkeresése A Nemzeti Technológiai Közhasznú Társaság által feltett kérdések 1 1. A rendkívüli dokumentációs értékű műsorszám meghatározása a NAVA törvénytervezetben elegendő-e, vagy egy szűkebb, egzaktabb meghatározás szükséges? 2. Az Szjt. 35. § (4) bekezdésében biztosított belső intézményi célra történő másolatkészítésbe (mint szabad felhasználási esetkörbe) belefér-e az, hogy az archivátor (dokumentátor) egy erre a célra rögzített műpéldányt otthon a lakásán (távmunka keretében) dolgozzon fel? 3. Mi a helyzet akkor, ha a műsorszolgáltató és a filmelőállító között megkötött sugárzási szerződés kizárja az archiválási célú másolatkészítést? Az Szjt. és a NAVA törvény tervezetének vonatkozó szakasza felülírja az ettől eltérő szerződéses kikötést? 4. Ki rendelkezik a NAVA törvény 2. számú mellékletében foglalt adatokkal? Ha a műsorszolgáltató adatbázisként adja át ezeket az információkat, akkor vajon nála maradnak-e az adatbázis-előállítói jogok? A NAVA megteheti-e azt, hogy kereskedelmi célból is hasznosítja ezeket az adatokat? Mi a jogi helyzet akkor, ha a NAVA továbbfejleszti, komolyabb adatbázisba szerkeszti ezeket az adatokat? 5. Az Szjt. 35. §-ának (4) bekezdése és 38. §-ának (5) bekezdése kizárólag művek és szomszédos jogi teljesítmények esetében teszi lehetővé a szabad felhasználást? A kapcsolódó jogi védelemben részesülő adatbázisok esetében az Szjt. biztosít-e szabad felhasználást a kedvezményezett intézmények javára, avagy nem? A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleménye Kiindulópont: a szerzői jogi törvény és az audiovizuális kulturális örökség védelméről szóló előkészítés alatt álló törvény viszonya A 2004. május l-jétől hatályba lépő, a 2003. évi CII. törvénnyel módosított szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv.; a szakvéleményben tett hivatkozások a továbbiakban a törvény 2004. május l-jétől hatályos szövegére vonatkor nak; a továbbiakban: Szjt.) 35. § (7) bekezdése szerint szabad felhasználásnak minősül a rádió- vagy televíziószervezet által a saját műsorához jogszerűen felhasznált műről készített ideiglenes rögzítés, amelyet azonban a rögzítés elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni. Korlátlan ideig megőrizhetők azonban - közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban - azok a rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értékükvan. Sem az INFOSOC irányelv 5. cikke (2) bekezdésének d) pontját szó szerint átvevő magyar törvényszöveg, sem az Szjt.-t módosító 2003. évi CII. törvény 63. § (7) bekezdéséhez fűzött miniszteri indokolás nem ad egzakt definíciót a rendkívüli dokumentációs érték fogalomra, azonban ez utóbbi utal az audiovizuális kulturális örökséggel, valamint a nemzeti audiovizuális archívum létrehozásával kapcsolatos jövőbeni jogszabályalkotásra. Ebből következően az Szjt. 35. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés szerinti, a külön törvényben meghatározott rögzítések alatt az audiovizuális kulturális örökség védelméről szóló, előkészítés alatt álló törvény (a továbbiakban: NAVA törvénytervezet vagy tervezet) által adott meghatározás szerinti rögzítéseket kell majd érteni. A testület konkrét kérdésekre adott válaszai 1. A rendkívüli dokumentációs értékű müsorszám meghatározása a NAVA törvénytervezetben elegendő-e, vagy egy szűkebb, egzaktabb meghatározás szükséges? A NAVA törvénytervezet 3. §-ában foglalt releváns definíciók: „[3. §/)] audiovizuális kulturális örökség: a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség részét képező, magyarországi előállítású vagy magyar vonatkozású audiovizuális
