Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 27 A régi Szjt. 30. §-át az új Szjt. lényegében változatlan szöveggel átvette 50. §-aként. A mű integritásának védelmére vonatkozó szabályozás reálisabb szinten és pontosabban való meghatározásával azonban ez a rendelkezés visszakapta eredeti funkcióját. Többé nem szükséges - „pótmegoldásként” — a mű integritásához fűződő jog megsértésének mércéjéül szolgálnia (arra teljes és tökéletes, s részben eltérő - magasabb „küszöbértékkel” járó - szabályt ad a 13. §), hanem lényegében azt a kört határozza meg, ahol az átdolgozási jog érvényesülése nélkül változtatásokat lehet elvégezni. Ezt a funkcióját egyértelművé teszi az is, hogy a felhasználási szerződésekről szóló - tehát a vagyoni jogok gyakorlását érintő - fejezetben található az 50. §. Válasz a Tisztelt Bíróság által feltett kérdésekre Ad 1. a) Az eljáró tanács megállapítja, hogy a periratokhoz csatolt eredeti emblématervhez képest az ugyancsak a periratokhoz csatolt, a felperes által bemutatott különböző változatok - az alábbi b) pontban megtárgyalt eset kivételével — nem tartalmaztak a mű lényegét érintő változtatásokat. A változtatások többnyire az embléma olyan elemeire vonatkoztak, mint annak mérete, színe és más, a mű lényegét magát nyilvánvalóan nem érintő módosítások. b) Azt külön vizsgálta az eljáró tanács, hogy nem jelentett-e a mű lényegét érintő változást az, hogy egyes esetekben az ALAPÍTVÁNY szó helyett az S. Alapítvány egyes programjaira, illetve intézményeire utaló feliratot helyeztek el (mint például: NONPROFIT SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT) az embléma SOROS szavához közvetlenül hozzáillesztve. Ebben az esetben a változtatások a mű eredeti lényegét eltorzították. Az embléma-, illetve logóterv a SOROS, az ALAPÍTVÁNY és FOUNDATION szavakat használja; ezeket szigorú tipográfiai rendbe állítja, és így képez belőlük harmonikus és dinamikus grafikai egységet. A szakmailag pontos, többféle felhasználásra megtervezett egységes embléma és lógó lényeges elemét, az ALAPÍTVÁNY, illetve FOUNDATION feliratokat abból kiemelték. Helyébe a NONPROFIT SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT feliratot helyezték, amelynek mérete, betűtípusa, grafikai megoldása durván eltér az eredeti műtől, felborítja annak harmonikus, zárt egységét. Lényegesen módositva, torzítva ezzel az eredeti embléma és lógó nyugodt szerkezetét. Megállapítható, hogy ebben az esetben a mű lényegét érintő változtatások történtek. A külső szemlélő számára is észlelhető a változás, hisz annak alakja, mérete, ritmusa, átgondolatlan grafikai megoldása szembeszökő. Látványosan megváltoztatta, eltorzította a már bevezetett, ismert lógót és annak külső szemlélő számára is már megszokott arányrendszerét. Ad 2-3. Mint ahogy az 1. számú kérdésre adott válaszból kitűnik, az eljáró tanács az ad 1 b) pontban említett esetben állapította meg a lényeges változások meglétét. A változtatások ebben az esetben érik el azt a szintet, hogy a mű eltorzításáról, megcsonkításáról, vagy más olyan megváltoztatásáról vagy megcsorbításáról lehet beszélni, amely a szerző becsületére, illetve hírnevére sérelmes, és ezért megsérti az új Szjt. 13. §-ában meghatározott jogot. S miután ebben az esetben lényeges változtatásokról van szó, a fentiekben említett bírói gyakorlatban használt szempontokra figyelemmel, az eljáró tanács véleménye szerint, a mű integritásához fűződő jog megsértéséről a régi Szjt. hatálya idején létrehozott „változatok” esetében is szó van. Embléma és lógó szerzői jogi védelme SZJSZT-07/04 A Fejér Megyei Bíróság megkeresése A Fejér Megyei Bíróság által feltett kérdések „A Bíróság kirendeli a Szerzői Jogi Szakértő Testületet a perbeli Ikarus szárnyas embléma és lógó műalkotás jellegének tisztázása végett. Az irányadó tényállás lényege szerint a felperes gazdasági társaságán (Z. Bt.) keresztül 1999. január 20-án az egykori Ikarus állami vállalat átalakítása és szétszabdalása révén létrejött budapesti székhelyű Ikarus Central Kft. megbízásából tervezői szerződéssel elvállalta, majd a szerződés szerint elvégezte a magyar autóbuszokon évtizedek óta márkajelként használt szárnyas embléma és felirat „modernizálását”. A megrendelő az egyszeri tervezői díjat kifizette, de az embléma és lógó további felhasználására már nem volt módja, mert időközben az Ikarus Rt. mint egyszemélyi tulajdonos anyavállalat a buszgyártást mindenestül átadta a székesfehérvári székhelyű „Ikarusbus Rt.”-nek azzal összefüggésben, hogy ez utóbbinak többségi tulajdonát eladta egy külföldi befektetőnek, a spanyol illetőségű Irisbus S. L. nevű cégnek. A külföldi érdekeltségűvé vált székesfehérvári cég (alperes) magát a buszgyártás tekintetében jogutódnak gondolván széles körben (buszokon, reklámanyagokon), arculatot meghatározó módon, üzleti forgalmának fellendítése érdekében, a „megújított hagyomány” eszméjével használatba vette a — teljesen kiürített, s időközben felszámolt budapesti cég műszaki dokumentációjával együtt birtokába került - emblématervet (grafikát és háromdimenziós makettet), de előbb saját alkalmazottaival átalakíttatta akként, hogy az embléma fölötti Ikarus feliratot Ikarusbusra változtatta. A felperes azért indított pert, hogy a bíróság állapítsa meg a kérdéses embléma és lógó alperes általi jogtalan átalakítását és használatát (bitorlását), tiltsa el ettől az alperest, illetve az eddigi használat utáni díjak érvényesíthetősége végett kötelezze az alperest az embléma forgalmazásával kapcsolatos kereskedelmi (bevételi) adatainak közlésére. Az alperes viszont eredendően azzal védekezik, hogy a kérdéses embléma és lógó nem is önálló szellemi alkotás, így nem esik szerzői jogi védelem alá. 1. A Szakértő Testület.. .állapítsa meg, hogy a felperes által átdolgozással létrehozott szárnyas embléma és lógó hordoz-e olyan eredeti gondolatot, illetve kifejezési módot, amely magán viseli a kreativitás azon jeleit, melyek alapján szerzői jogi értelemben önálló (védett) alkotássá minősíthető.
