Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109, évfolyam 3. szám 2004. június Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Embléma és lógó szerzői jogi védelme SZJSZT-04/04 A Fővárosi Bíróság megkeresése A Fővárosi Bíróság V. P. felperesnek az S. Alapítvány al­peres elleni szerzői jogsértés megállapítása stb. iránt fo­lyamatban levő perben szakértői vélemény beszerzését rendeli el, s szakértőként a Szerzői Jogi Szakértő Testüle­tet rendeli ki. A felperes tervező grafikus, aki az 1995. február 22-én megkötött vállalkozási szerződés alapján (a szerződést kötő fél az alperes volt és az ARC Bt.) megtervezte az alperes tel­jes grafikai arculatát. Az elkészített emblématerveket és az arculatra vonatkozó terveket a felperes a per irataihoz is csatolta... és előadta ke­resetlevelében, hogy az alperes a lógót módosítva, torzítva, szakmailag is kifogásolható módon megváltoztatta. A vál­toztatásokra vonatkozó írásbeli bizonyítékokat és internetes címek CD-lemezre mentett változatait mintegy példálódzó­­an a felperes csatolta a per irataihoz, és előadta, hogy kövez­­tetései szerint számtalan megváltoztatott anyag lelhető fel. A felperes... annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogosulatlanul használta fel a felperes eredeti embléma- és arculattervét a későbbi, az alperesre vonatkozó írásbeli vagy internetes anyagoknál, és a jogsértés megállapítása mellett jogkövetkezmények levonását is kérte. Az alperes a felperes által is említett, 1995. február 22-én kelt vállalkozói szerződés 5. pontj ában írt kitételre hivatko­zott, és előadta azt is, hogy kétségtelenül a szöveg egy ré­szét esetenként megváltoztatták a rendezvényekre vagy a kiadvány jellegére utalva. Az alperes azonban kijelentette azt is, hogy az emblémát a peres eljárás megindulása óta és a jövőben is eredeti formában használják. A felperes észrevétele szerint az internetes honlapon azonban még mindig megváltoztatott lógót alkalmaz az al­peres, és az alapítvány székhelyénél is megváltoztatott for­májú tábla szerepel az alperest jelölve... A Szerzői Jogi Szakértő Testület feladata az, hogy...a következő kérdésekre nézve terjesszen elő... szakértői vé­leményt: 1. Állapítsa meg a testület, hogy a periratokhoz csatolt ere­deti emblématervhez képest az ugyancsak a periratok­hoz csatolt, a felperes által bemutatott különböző válto­zatok a mű lényegét érintőek voltak-e vagy sem, s a vál­toztatások jellemző leírását is adja meg. 2. Állapítsa meg a testület, hogy ha a mű lényegét érintő változtatások történtek az alperes későbbi felhasználása során, az az eredeti mű olyan torzításának tekinthető-e, amelyet a külső szemlélő is észlel. 3. Állapítsa meg a szakértő azt, hogy ha a változtatás a mü lényegét érintette, az alkalmas volt-e arra, hogy a grafi­kus szerző szakmai hímevét sértse. Az eljáró tanács szakvéleménye Előzetes megjegyzések: a vagyoni jogok és a személyhezfű­ződő jogok viszonyának és a mű integritásához fűződő jog szabályozásának az eltérései a régi és az új Szjt. összevetése alapján 1. A per tárgyát képező műveknek a vitatott módon való felhasználása, az eljáró tanács rendelkezésére álló adatok szerint, részben valamikor 1995. február 22. és 1999. szep­tember 1. között, tehát a régi szerzői jogi törvény — az 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: a régi Szjt.) - hatálya ide­jén, részben pedig 1999. szeptember 1. után, tehát az új szerzői jogi törvény - 1999. évi LXXVI. törvény (a továb­biakban: az új Szjt.) - hatálybalépése után történt. A Tisztelt Bíróság az alperes által a felperes müvén el­végzett változtatásokra vonatkozóan kérte a Szakértő Tes­tület véleményét. Miután a valamely művön elvégzett vál­toztatásoknak mind a vagyoni jogok (így különösen az át­dolgozásjoga), mind pedig a személyhez fűződő jogok (így különösen a mü integritásához fűződő jog) szempontjából jelentősége lehet, az eljáró tanács szükségesnek tartja átte­kinteni, miként változott e jogoknak és azok egymáshoz fű­ződő viszonyának a szabályozása az új Szjt. hatálybalépé­sével. 2. Ami az átdolgozás jogát illeti, nincs szó valóban érde­mi változtatásról, ha csak a régi Szjt. 13. §-ának (1) bekez­désében és a törvény végrehajtási rendelete - a 9/1969. (XII. 29.) MM. sz. rendelet (továbbiakban: a Vhr.) - 10. §­­ának (1) bekezdésében foglaltakat vetjük össze az új Szjt. 16. §-a (1) bekezdésében, 17. §-áriak/) pontjában és 29. íj­ában foglaltakkal. Az új Szjt. utóbbi rendelkezése azonban sokkal pontosabban fogalmazza meg az átdolgozás lénye­gét, amikor második mondatában így rendelkezik: átdol­gozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre” (a kiemelés az eljáró tanácstól). 3. Annál nagyobb változás következett be a mű integritá­sa védelmének a jogát és általában a személyhez fűződő jo­gok és a vagyoni jogok viszonyát illetően. A régi Szjt. 10. §-a így rendelkezett: „A szerző személy­hez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan meg­változtatása vagy felhasználása.” A Vhr. 7. §-ának (1) be­kezdése ehhez hozzátette a következőket: „Jogosulatlan a felhasználás különösen, ha arra jogszabály vagy a felhasz­

Next

/
Thumbnails
Contents