Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Térbeli védjegy oltalma az európai és a német jogban
Ipaijogvcdclmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 1. szám 2004. február DR. VIDA SÁNDOR* Térbeli védjegy oltalma az európai és a német jogban A térbeli (népszerűbben: háromdimenziós) védjegy oltalmának lehetőségét az EU több tagállamában (így Németországban is) az EU Védjegyjogi Irányelve (a továbbiakban: irányelv)1 teremtette meg, amelyben a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja az abszolút lajstromozást gátló okok között határozza meg azokat a - meglehetősen szigorú - feltételeket, amelyek alapján térbeli védjegy oltalma lehetséges. Eszerint az oltalomból ki van zárva az olyan megjelölés, amely kizárólag olyan formából áll, amely- az áru jellegéből következik vagy- a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve- az áru számára lényeges értéket biztosít. [E rendelkezéseket lényegileg átvette a hatályos magyar Vt. 2. § (2) bekezdésének b) pontja is, a 2004. május 1-jével hatályba lépő 2003. évi CII tv. 4. §-a pedig pontosította ezt a rendelkezést.] Az irányelv e rendelkezésének honosítása következtében a legtöbb országban - így nálunk is - eleinte liberális joggyakorlat alakult ki, elsősorban a bejegyzési eljárásban. Utóbb azonban egy nagy feltűnést keltő bitorlási perben élesen felvetődött.az oltalom körének kérdése, nevezetesen, hogy az abszolút lajstromozást gátló okoknak az irányelv által meglehetősen szűk körben történt megvonása miként alkalmazandó a gyakorlatban, valamint hogy térbeli védjegy esetén lehetséges-e egyáltalán az ismertség (használattal történő) megszerzése eszközével való jogszerzés. Az első kérdéssel kapcsolatban előbb az angol, majd a német bíróság kért jogértelmezést az Európai Bíróságtól. 1. A Philips/Remington-ügy Az angol alapper tényállása a következő volt: 1966-ban a Philips cég egy új villanyborotvát fejlesztett ki, három darab, háromszög alakban elhelyezett rotáló körkéssel, amelyet 1985-ben védjegyként bejelentett, és azt a korábbi törvény (1938) alapján bejegyezték. Egyik versenytársa, a Remington cég 1995-ben hasonló formájú villanyborotvát kezdett gyártani és forgalmazni Nagy-Britanniában. A Phi* Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda, Budapest, jogtanácsos 89/104 EG Irányelv (1988. december 21.) a tagállamok védjegyjogának közelítéséről lips védjegybitorlási pert inditott, mire a Remington viszontkeresetében a térbeli védjegy törlését kérte. Az első fokon eljáró bíróság (High Court of Justice, Patents Court) helyt adott a viszontkeresetnek, és a felperes védjegyének törlését rendelte el a védjegy megkülönböztető képességének hiánya miatt. A fellebbezési eljárásban, amelyben a felek az angol védjegytörvény alapjául szolgáló EU-irányelv értelmezésével kapcsolatos kérdéseket vetettek fel, a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeals) az eljárást felfüggesztette, és hét jogértelmezési kérdést tett fel az EU Bíróságának. Az EU Bírósága ítéletében az első négy kérdésre adott választ, a további kérdések megválaszolását mellőzhetőnek ítélte. Az ítélet lényegét - más kommentárokhoz hasonlóan - a brit Fellebbviteli Bíróság által feltett 4. kérdésre adott válaszban látjuk. A 4. kérdés az irányelv 3. cikk 1. bekezdésének ej pontjában meghatározott második kizáró okra irányult, amely szerint nem oltalomképes az olyan forma, amely vonatkozásában bizonyítható, hogy annak alapvető funkcionális jellemzői az áru célzott műszaki hatásának elérésére irányulnak. Ezen felül tudni kívánta az eljáró perbíróság, hogy akadályát képezi-e egy védjegy érvénytelenítésének, ha vannak más olyan formák, amelyekkel ugyanez a műszaki hatás biztosítható. Az EU Bírósága ítéletében először is azt rögzíti, hogy míg az irányelv 3. cikk 1. bekezdésnekb)-d) pontjaiban felsorolt védjegyek, ha azok eredendően nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, azt a használattal megszerezhetik-e. A válasz: ... ezzel szemben az olyan megjelölés, amely az irányelv 3. cikk 1. bekezdésének ej pontja alapján kizárt az oltalomból, használattal soha nem szerezhet megkülönböztető képességet (75. pont). Ez a kategorikus megállapítás rávilágít arra az alapvető különbségre, amely a jogszerzés vonatkozásában a szó-, ábrás, kombinált stb. védjegyek között egyrészről, és a térbeli védjegyek között másrészről fennáll. A továbbiakban az ítélet azt mondja, hogy 2 C-299/99 sz. ítélet, GRUR, 2002, p. 804
