Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

18 Dr. Palágyi Tivadar gendő, ha a jogosult a jogerős határozattal együtt egy kérel­met nyújt be. Ha a jogosult a bejelentővel szemben csak részben érvé­nyesíthet jogot, vagyis mindketten közös feltalálók, és a találmány nem osztható meg, a megoldás elvileg abban állhat, hogy a további jogosultat mint további bejelentőt felveszik a folyó eljárásba, és az (1 jaj bekezdésben rögzí­tett alapelvet megfelelően alkalmazzák. A részleges jogo­sultságról egyébként a 16. szabály részletesebben rendel­kezik. A korábban említett G 3/92 sz. döntés alapján egy új be­jelentés benyújtása az egyetlen lehetőség szabadalom meg­szerzésére megszűnt bejelentések esetén. Az új európai be­jelentést a nemzeti szabadalmi hivataloknál is be lehet nyúj­tani, ami a 15. szabály (3) bekezdéséből következik. A 61. szakasz (2) bekezdése szerint egy új európai szaba­dalmi bejelentésre a 76. szakasz (1) bekezdését kell megfe­lelően alkalmazni, vagyis európai megosztott bejelentés­ként kell kezelni. Ez annyitjelent, hogy ennek az új bejelen­tésnek a tartalma nem lehet tágabb a korábbi európai szaba­dalmi bejelentésénél, és hogy ezt a bejelentést megilleti a korábbi bejelentés elsőbbsége. A 15. szabály (1) bekezdése szerint a korábbi európai szabadalmi bejelentés az új beje­lentés benyújtásának napjával visszavontnak minősül. Ha az új bejelentést nemzeti hivatalnál nyújtják be, a 15. szabály (3) bekezdése szerint a bejelentést négy hónapon belül kell továbbítani az ESZH-nak. A 61. szakasz (1) bekezdésének szövegezéséből követ­kezik, hogy az új európai szabadalmi bejelentésben csak a korábbi bejelentésben megjelölt szerződő államokat lehet megjelölni. Aló. szabály (1) bekezdése szerint egy új európai szaba­dalmi bejelentést az eredeti bejelentésnek csak egy részére lehet benyújtani, ha a bírósági határozatból az tűnik ki, hogy a kérelmezőnek a nem jogosult által benyújtott euró­pai szabadalmi bejelentés egy elkülöníthető részére van jo­gos igénye. A 16. szabály (2) bekezdése a különben egységes euró­pai szabadalmi bejelentés megosztásáról rendelkezik. Erre akkor kerülhet sor, amikor a jogosult nem érdekelt az erede­ti igénypontok fenntartásában azokban az államokban, amelyekben a nemzeti határozatot el kell ismemi, vagy amikor - fordítva - az eredeti bejelentő a számára megma­radó államokban korlátozottabb oltalmi körű igényponto­kat kíván érvényesíteni. A 16. szabály (3) bekezdése a felszólalási eljárásban tör­ténő felosztást szabályozza. A VSZ nem tartalmaz külön szabályokat arra az esetre, amikor a jogosult a 61. szakasz (1) bekezdésének ej pontja alapján az európai szabadalmi bejelentés visszautasítását kivánja. Ez a jog csak nemzeti bírósági határozat keretében érvényesíthető, és csak azokra a szerződő államokra, ame­lyekre a határozat joghatállyal bír. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián a 61. sza­kasz (1) bekezdésének szövegét egyszerűsítették, és a (3) bekezdést törölték. A feltaláló névfeltüntetési jogára vonatkozó 62. szakasz szövege a következő: „A feltalálót — a bejelentővel, illetve az európai szabada­lomjogosultjával szemben-megilleti az a jog, hogy az Eu­rópai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségé­ben feltüntessék.” Ez a szakasz a feltaláló anyagi jogi igényét nyilvánítja ki az európai szabadalom bejelentőjével vagy tulajdonosával szemben arra, hogy őt az ESZH előtt feltalálóként megne­vezzék. Ez a jogosultság a feltaláló személyiségi jogának része, amelyet a különböző szerződő államokban az általá­nos személyiségi jog részének tekintenek. Az ESZH a 17. szabály (2) bekezdése szerint nem vizs­gálja a feltaláló megnevezésének helyességét. A 17. sza­bály (1) bekezdése szerint meg kell adni a feltaláló család- és utónevét, valamint teljes címét. A 81. szakasz szerint ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, vagy nem ő az egyedüli feltaláló, a bejelentésben utalni kell az európai szabadalom­ra vonatkozó jog eredetére. A 17. szabály (3) bekezdése szerint ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, vagy nem ő az egyedüli feltaláló, az ESZH tájékoztatja a megnevezett feltalálót a feltaláló megnevezését tartalmazó iratban meg­adott, valamint a 128. szakasz (5) bekezdésében említett adatokról. Ha a bejelentő a feltaláló megnevezésére vonatkozó kö­telezettségének nem tesz eleget a 91. szakasz (5) bekezdé­sében előírt, a bejelentés vagy az elsőbbség időpontjától számított 16 hónapon belül, az európai szabadalmi bejelen­tést visszavontnak tekintik. Jogállása alapján a bejelentő az a személy, akinek a felta­lálót vagy a feltalálókat a 81. szakasz és a 17. szabály alap­ján meg kell neveznie. Ha a feltaláló(k) megnevezése hely­telen vagy nem teljes, a helyesbítést a feltalálónak vagy a feltalálóknak a nemzeti bíróságoktól kell kérniük. Kerese­tüknek arra kell irányulnia, hogy a bíróság kötelezze a beje­lentőt vagy a szabadalmast a feltaláló vagy feltalálók meg­nevezésére az ESZH-nál. Ha az ennek megfelelő határozat alapján a feltaláló jogerős határozatot nyújt be az ESZH- nál, ez utóbbi a határozat jogerősségének és tartalmának vizsgálata után a 18. szabálynak megfelelően köteles a fel­találó megnevezését közzétenni. Az ESZE nem szabályozza azoknak a nemzeti bírósá­goknak az illetékességét, amelyeknek a jogerős határozatát az ESZH a 18. szabály (2) bekezdése szerint teljesíti. Mint­hogy a 61. szakasz (1) bekezdésében említett elismerési jegyzőkönyv csak az európai szabadalomra való jog vonat­kozásában és nem a feltaláló megnevezése vonatkozásában szabályozza a bírósági illetékességet, az ebben a jegyző­könyvben foglaltak elfogadhatónak tekinthetők a feltaláló megnevezésével kapcsolatos jogvitákat intéző bíróságok illetékessége tekintetében is. Európán kívüli bíróságok ha­tározatait is el lehet ismertetni az ESZH-val. A 19. szabály (1) bekezdése szerint a feltaláló helytelen megnevezése csak kérelemre helyesbíthető, és a bejelentő­nek vagy a szabadalmasnak kell a kérelmet benyújtania. A Jogi Fellebbezési Osztály J 8/82 (OJ 1984,155) sz. döntése szerint a már megnevezett feltaláló hozzájárulása egy to­vábbi feltalálónak a megnevezéséhez nem szükséges. Ha azonban a már megnevezett feltalálók nem értenek egyet egy további feltaláló utólagos megnevezésével, ennek helyreigazítására vonatkozó keresetükkel egy nemzeti bí­rósághoz kell fordulniuk. Ha egy feltaláló a feltalálómegnevezés helyesbítését bí­rósági úton kívánja érvényesíteni, a bejelentőt vagy a sza­

Next

/
Thumbnails
Contents