Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

16 Dr. Palágyi Tivadar és csak az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt azon Szerződő Államok tekintetében, amelyekben a határozatot hozták, illetőleg elismerték, vagy amelyekben az ehhez az Egyezményhez csatolt, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv alapján a határozatot el kell ismemi. (2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásakor követendő eljárást, az (1) bekezdés alapján benyújtott új bejelentésre vonatko­zó különleges feltételeket, valamint az ilyen bejelentéssel kapcsolatos bejelentési, kutatási és megjelölési díjak meg­fizetésének határidejét a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.” Ez a szakasz az elismerési jegyzőkönyvvel és a VSZ sza­bályaival együtt lehetővé teszi, hogy az ESZH mentes ma­radjon a szabadalmi jogosultsággal kapcsolatos vitáktól, amelyekben így a döntés az illetékes nemzeti bíróságoknak van átengedve. A szakasz rögzíti azokat a követelménye­ket, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy az európai sza­badalomra vonatkozó jog tényleges tulajdonosa a korábbi bejelentő helyett- vagy együttes feltalálás esetén mellette - jogosult legyen az ESZH előtt eljárni. Egyúttal ez a szakasz az új jogosult számára három lehetőséget nyújt jogainak megőrzésére, de nem adja meg a valódi jogosult számára az alapot igényének érvényesítéséhez, hanem a nemzeti jogra hagyja az ilyen vonatkozású kérelem jogi részleteinek kö­zelebbi meghatározását. Csak két állam: Nagy-Britannia és Németország dolgozott ki saját előirásokat a 61. szakasz (1) bekezdésének alkalmazására. A 61. szakasz szerint jogosult személyek a 60. szakasz (1) bekezdésében vannak megnevezve. így ez az előírás nemcsak arra a klasszikus esetre vonatkozik, amikor egy jogellenesen szerzett, vagyis lopott találmányt jelentenek be, hanem arra az esetre is, amikor a munkavállaló és a munkaadó között van vita az európai szabadalom engedé­lyezése iránti jogról, valamint amikor egy jogszerű feltaláló olyan társfeltaláló vagy társfeltalálók ellen lép fel, aki vagy akik a bejelentéskor őt kihagyták. Az (1) bekezdésben említett elismerési jegyzőkönyv (Protocol on Recognition', Anerkennungsprotokoll; Protocole surla reconnaissance) a 164. szakasz (1) bekezdése szerint része az ESZE-nek. Ez a jegyzőkönyv 11 szakaszból áll, és a nyolc szakaszt tartalmazó 1. fejezete a nemzeti bíróságok illetékességét, míg a három szakaszt tartalmazó 2. fejezete a nemzeti bíróságok jogerős határozatainak az elismerését szabályozza. A jegyzőkönyv 1. szakasza szerint a bejelentővel szem­ben indított olyan keresetek ügyében, amelyekkel az euró­pai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több szer­ződő államban igényt támasztanak egy európai szabadalom megadására, a bíróságok mellett olyan hatóságok is jogo­sultak eljárni, amelyek egy szerződő állam nemzeti joga szerint illetékesek ilyen keresetek ügyében dönteni. A 2. szakasz megállapítja, hogy egy olyan bejelentő el­len, akinek egy szerződő államban van lakhelye vagy szék­helye, ennek az államnak a bírósága előtt kell keresetet in­dítani. A 3. szakasz szerint abban az esetben, amikor a bejelentő a szerződő államokon kívüli lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és az a személy, aki az európai szabadalom en­gedélyezésére igényt támaszt, egy szerződő államban lakik vagy rendelkezik székhellyel, az utóbbi állam bíróságai il­letékesek. A 4. szakasz megállapítja, hogy ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya egy munkavállaló találmánya, a munka­­vállaló és a munkaadó közötti jogvitát kizárólag annak a szerződő államnak a bírósága előtt kell lefolytatni, amely­nek a joga a 60. szakasz (1) bekezdésének második monda­ta szerint irányadó. Az 5. szakasz szerint amikor az európai szabadalomra vonatkozó igény fölötti vitában a felek írásban megállapod­nak arról, hogy egy meghatározott szerződő állam bírósága döntsön, ebben a jogvitában kizárólag ez a bíróság illetékes dönteni. A 6. szakasz leszögezi, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság bíróságai kizárólagos illetékességgel bírnak az előző szakaszokban nem szabályozott esetekben. A 9. szakasz szerint az egyik szerződő államban egy eu­rópai szabadalomra vonatkozó igény ügyében jogerősen meghozott határozatot a többi szerződő államban is el kell ismerni anélkül, hogy ehhez külön eljárásra lenne szükség. All. szakasz megállapítja, hogy ennek a jegyzőkönyv­nek elsőbbsége van a jogi illetékességet vagy döntések elis­merését szabályozó egyéb megállapodások ellentmondó előírásaival szemben. Ez a jegyzőkönyv mint legfontosabb elismerési eszköz az ESZH szerződő államai számára megkönnyíti a 61. sza­kasz alkalmazását. Az elismerési jegyzőkönyv szerint nem kell elismerni az olyan szerződő államok határozatait, ame­lyek a 167. szakasz (2)d) bekezdése szerint fenntartási nyi­latkozatot tettek. Ha az európai szabadalmat engedélyezték, a 61. szakasz szerint az ESZH hatásköre megszűn ik. Ezt követően a tény­leges jogosultnak kell minden megnevezett szerződő ál­lamban, amelyre az európai szabadalmat engedélyezték, az illető ország nemzeti joga szerint kérelmezni az európai szabadalom megerősítését. A döntő határ a szabadalomen­gedélyezés meghirdetésének időpontja az Európai Szaba­dalmi Közlönyben. A VSZ 13. szabálya szerint eddig az időpontig még a határozat megszövegezésének lezárása után is lehetőség van az eljárás felfüggesztésére és a 14. szabály szerint az európai szabadalmi bejelentés visszavo­násának korlátozására. A 13. szabály (1) bekezdése kimondja, hogy az ESZH felfüggeszti az engedélyezési eljárást, ha harmadik személy igazolja előtte, hogy a bejelentővel szemben eljárást indí­tott annak az igényének az érvényesítésére, hogy jogot for­mál az európai szabadalom engedélyezésére. Az ESZH nem függeszti fel az eljárást, ha a harmadik személy bele­egyezik az eljárás folytatásába. Ezt a beleegyezést, amely visszavonhatatlan, írásban kell közölni az ESZH-val. Az engedélyezési eljárás azonban az európai szabadalmi beje­lentés közzététele előtt nem függeszthető fel. A 13. szabály (2) bekezdése szerint ha az ESZH előtt iga­zolják, hogy az európai szabadalom megadása iránti igény érvényesítésére irányuló eljárásban jogerős határozatot hoztak, az ESZH közli a bejelentővel és adott esetben a fe­lekkel, hogy az engedélyezési eljárás a közlésben említett naptól folytatódik. Ha a határozat a harmadik fél javára szü­

Next

/
Thumbnails
Contents