Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfeltüntetési joga az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
Jogosultság bejelentés benyújtására és szabadalomra, valamint a feltaláló névfcltüntctési joga az ESZH előtti eljárásban 15 szerződő államokat jelölnek meg. Olyan eset is előfordulhat, hogy egy első bejelentő a szerződő államok egy bizonyos csoportját és egy második bejelentő a szerződő államoknak egy ettől eltérő csoportját jelöli meg, és ugyanakkor mindkét bejelentő közösen megjelöli a szerződő államok egy harmadik csoportját is. Ha egy bejelentés bejelentői nem azonosak különböző szerződő államokra nézve, az ESZH előtti eljárásban közös bejelentőnek fogják őket tekinteni. A VIA-III, 12.1. pontja szerint ha az egyes bejelentők által megjelölt államok vonatkozásában kétértelműség mutatkozik, az alaki követelmények vizsgálata során kell kifogást emelni. Az ESZE több feltaláló esetén különböző szerződő államok megjelölésének lehetőségével kezdettől fogva megengedte az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom földrajzi felosztását. A VSZ 26. szabályának (3) bekezdése szerint több bejelentő esetén a megadási kérelemnek tartalmaznia kell az egyik bejelentő vagy egy képviselő közös képviselőkénti megbízását. A 100. szabály (1) bekezdése szerint ha több személy nyújt be európai szabadalmi bejelentést, és az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben nem jelölnek meg közös képviselőt, a kérelemben elsőként megadott bejelentőt kell közös képviselőnek tekinteni. Közös bejelentőknek a szabadalmat közösen engedélyezik, és a közös képviselőnek egy szabadalmi okiratot kézbesítenek. Ha azonban az európai szabadalmi lajstromba különböző szerződő államokra vonatkozóan bejelentőként különböző személyeket jegyeznek be, az 52. szabály szerint a vizsgálati osztály az európai szabadalmat a különböző bejelentőknek az illető szerződő államokra nézve adja meg, és mindegyik bejelentő kap egy szabadalmi okiratot. Az európai szabadalomra való igényjogosultságra vonatkozó 60. szakasz szövege a következő: „(1) Az európai szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha a feltaláló munkavállaló, az európai szabadalomra való igényjogosultság meghatározására annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a munkavégzés fő helye van; ha ez az állam nem határozható meg, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a munkáltatónak az a telephelye található, amelyikhez a munkavállaló tartozik. (2) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, az európai szabadalom azt a személyt illeti meg, akinek az európai szabadalmi bejelentése a legkorábbi bejelentési nappal rendelkezik; ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha ezt az első bejelentést a 93. cikk alapján közzétették, és hatálya csak azon Szerződő Államok tekintetében áll fenn, amelyeknek a megjelölését e bejelentés közzétett szövege tartalmazta. (3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban a bejelentőt kell jogosultnak tekinteni az európai szabadalomra való igényjogosultság gyakorlására.” Az európai szabadalomra való jog anyagi jogi igény, amelyet meg kell különböztetni az 5 8. szakasz szerinti alaki (eljárásjogi) engedélyezési igénytől. Az ESZH-nak nem kell törődnie a tényleges anyagi jogi jogosultsággal. Az ESZH előtti eljárásban a bejelentő jogosult az európai szabadalomhoz fűződő jogok gyakorlására. A 60. szakasz (1) bekezdésének második mondata szerint az európai szabadalomra való jog a munkaadót is megilletheti, ha az alkalmazandó nemzeti jog ezt írja elő, vagy ezt legalábbis megengedi. Ha a találmány kidolgozásában több személy vett részt, társfeltalálókról beszélünk. Egyébként társfeltalálásról az ESZE nem rendelkezik. A társfeltalálók ugyanolyan jogi helyzetben vannak, mint az egyedüli feltaláló. A társfeltalálóként való elismerés a találmány kifejlesztésekor végzett hozzájárulástól függ. Nem jogosult társfeltalálóként való megnevezésre az, aki csupán kézműves segítséget nyújtott, míg a szellemi közreműködés már feljogosít a társfeltalálóságra. Ha egy társfeltalálót kihagynak a közös európai szabadalmi bejelentésből, a találmányban való jogosultságát a nemzeti bírósággal kell megállapíttatnia. Számára kedvező bírói döntés esetén a 61. szakasz alapján érvényesítheti jogát az európai szabadalom megadására, és a többi feltaláló mellett részt vehet a további engedélyezési eljárásban. A 60. szakasz (2) bekezdése szerint abban az esetben, amikor több személy egymástól függetlenül hozza létre ugyanazt a találmányt, az első bejelentői elvet alkalmazzák, vagyis az a személy jogosult az európai szabadalomra, aki az európai bejelentést korábban vagy korábbi elsőbbséggel nyújtotta be. A korábbi bejelentés hatása azonban csak a benne megjelölt államokban érvényesül, és csak akkor, ha ezt a korábbi bejelentést a 93. szakaszban foglaltaknak megfelelően közzétették. A korábbi európai bejelentésnek a későbbi bejelentés közzétételének időpontjában hatályosnak kell lennie, vagyis egy visszavont korábbi bejelentés esetén az európai szabadalomra való jog a későbbi bejelentőt illeti meg. Ha azonos találmányra vonatkozó két bejelentést azonos bejelentési vagy elsőbbségi nappal nyújtanak be, az európai szabadalomra való jog mindkét bejelentőt megilleti a saját bejelentésére. A 60. szakasz (3) bekezdése azt a fikciót juttatja kifejezésre, hogy a bejelentő minősül jogosultnak anélkül, hogy az ESZH vizsgálná ezt a jogosultságot. Ha más nyújt be európai szabadalmi bejelentést, a 60. szakasz (1) bekezdése szerinti tényleges jogosultnak a 61. szakasz szerint kell érvényesítenie a jogát. A J 18/93 (OJ 1997, 326) sz. döntés szerint a VSZ 88. szabálya alapján lehetőség van arra, hogy a bejelentő nevét egy új névvel helyettesítsék, de ehhez komoly bizonyítékok szükségesek, nehogy névváltoztatással álcázott jogátruházást hajtsanak végre. A 88. szabály szerint nyelvi hibák, helyesírási hibák és pontatlanságok az európai szabadalmi hivatalhoz benyújtott bármely iratban kérésre helyesbíthetők. A nem jogosult személy részéről történő európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó 61. szakasz szövege a következő: „( 1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy az európai szabadalmi igény a bejelentőtől eltérő, a 60. cikk (1) bekezdésében említett más személyt illet meg, e személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a) a bejelentéshez fűződő jogok gyakorlásában a bejelentő helyébe léphet, b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be, vagy c) kérheti az európai szabadalmi bejelentés elutasítását, feltéve, hogy az európai szabadalmat még nem adták meg,
