Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)

2004 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára

A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára 19 Ez az új szabály a 2003. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentésekre, valamint olyan nem­zetközi bejelentésekre vonatkozik, amelyeket e határidő előtt nyújtottak be, de a nemzeti szakasz megindítására elő­írt határidő 2003. január 1-jén vagy azt követően jár le. A vonatkozó kérelmet a határidő-mulasztás okának meg­szűnésétől számított két hónapon vagy - ha ez előbb jár le - a nemzeti szakasz megindítására előírt határidő lejártától szá­mított 12 hónapon belül kell benyújtani a megjelölt hivatal­nál a nemzetközi bejelentés másolatával és annak fordításá­val együtt, és - szükség esetén - a nemzeti illetéket is be kell fizetni. Későbbi időpont is érvényes lehet, ha a megjelölt hi­vatal által alkalmazott nemzeti jog ezt lehetővé teszi. A kérelemben meg kell jelölni a határidő-mulasztás okait. A megjelölt hivatal nem utasíthatja el a kérelmet anélkül, hogy a bejelentő számára lehetőséget biztositana észrevéte­lek megtételére. Ha az új szabályban foglaltak 2002. október l-jén nem egyeztethetők össze a megjelölt hivatal által alkalmazott joggal, úgy az új szabályt nem kell alkalmazni az illető megjelölt hivatalra, amennyiben az utóbbi erről 2003. janu­ár l-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát. Ilyen össze­­egyeztethetetlenségről az alábbi országok és nemzetközi szervezet adtak tájékoztatást: Dél-Korea, Európai Szaba­dalmi Szervezet, Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, Hor­vátország, India, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Len­gyelország, Lettország, Mexikó, Nagy-Britannia, Portugá­lia, Szingapúr és Uj-Zéland. Mindezeket a változásokat a PCT közgyűlésének egy évvel későbbi, 2003. szeptember 22-től október l-jéig tartó ülésén további változásokkal egészítették ki. Az ennek megfelelő módosított szabályok és díjtáblázat 2004. január 1-jén léptek hatályba, és ezek általánosan érvényesek mindazokra a nemzetközi bejelentésekre, amelyeket 2004. január 1-jétől kezdve nyújtanak be. Azokra a nemzetközi bejelentésekre azonban, amelyeket egy átvevőhivatal 2004. január 1 -je előtt kapott kézhez, továbbra is a régi díj­­szabályzat érvényes. A 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nem­zetközi bejelentések alapilletéke (basic fee) és megjelölési illetéke (designation fee) helyett „nemzetközi bejelentési illetéket” („international filing fee”) kell a nemzetközi be­jelentés beérkezésének napjától számított egy hónapon be­lül megfizetni; ennek összege 1400 CHF. A korábbi beje­lentési illeték 650 CHF és az országonkénti megjelölési il­leték - amit legfeljebb öt ország után kellett fizetni - orszá­gonként 140 CHF volt. A kezelési illeték a korábbi 233 CHF-ról 200 CHF-ra csökkent, amit a nemzetközi elővizsgálati kérelem benyúj­tásától számított egy hónapon vagy — ha ez későbbi időpon­tot jelent - az elsőbbség napjától számított 22 hónapon be­lül kell megfizetni. A nemzetközi bejelentési illeték 100 CHF-kal csökken, ha a nemzetközi bejelentést PCT-EASY szoftverrel nyújt­ják be. 200 CHF, illetve 300 CHF kedvezményben részesül az olyan nemzetközi bejelentés, amelyet elektronikus for­mában nyújtanak be, és a leírás szövege nem karakterkódolt formában, illetve karakterkódolt formában van. Változott a 75%-os díjkedvezményben részesülők köre azokban az országokban, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint kevéssé fejlettnek minősülnek. Az ilyen országokban eddig csak a természetes személyek részesül­tek ebben a kedvezményben, míg az új szabályozás az illető országban lakó összes bejelentőre kiterjed. A PCT-bejelentések kérelmeit (Request és Demand) 2004. január 1-jétől kezdve módosított űrlapon kell benyúj­tani. A PCT/RO/101 jelű korábbi űrlap (Request Form) nagy­számú V jelű kockáját törölték, mert a bejelentők az új 4.9 (a) szabály következtében külön nem jelölhetnek meg államo­kat. Ezért az új űrlapon csak az összes szerződő állam jelöl­hető meg. Ezenkívül - ahol ez alkalmazható - azt is meg le­het jelölni, hogy a nemzetközi bejelentés regionális és/vagy nemzeti szabadalom engedélyezésére, továbbá, hogy a megjelölt államban engedélyezhető összes oltalmi forma megadására irányul. A bejelentőnek továbbra is van lehetősége arra, hogy a 90/4.V.2 szabály alapján egyes megjelöléseket visszavonjon. Ha a bejelentő egy bizonyos megjelölt vagy kiválasztott hivatalban nem szabadalmat, hanem az illető állam nemzeti joga szerint elérhető másmilyen oltalmi formát kíván sze­rezni, ezt a választását a nemzeti szakasz megindításakor közvetlenül a megjelölt vagy kiválasztott hivatalnál kell je­leznie. Minthogy az új űrlapon minden egyes állam önműködő­en meg van jelölve, a fenntartásos megjelölések lehetősége megszűnt. Ezért törölték a 4.9 (b) és (c) szabályokat. A bejelentő Dél-Koreát, Németországot és Oroszorszá­got kivonhatja az általános megjelölés hatálya alól. A mó­dosított 4.9 (b) szabály ugyanis az alábbi átmeneti fenntar­tásos rendelkezést tartalmazza: „... ha 2002. október 1-jén egy szerződő állam nemzeti törvénye úgy rendelkezik, hogy egy olyan nemzetközi be­jelentés benyújtása, amely az adott állam megjelölését tar­talmazza és egy korábbi nemzeti bejelentés elsőbbségét igényli, azt eredményezné, hogy ennek a korábbi nemzeti bejelentésnek a hatálya megszűnne, aminek e nemzeti beje­lentés visszavonásával azonos következményei lennének, minden kérelem tartalmazhat olyan jelzést, hogy ennek az államnak a megjelölése érvénytelen, feltéve, hogy a megje­lölt hivatal 2003. január l-jéig tájékoztatja a Nemzetközi Irodát arról, hogy ez a bekezdés érvényes ennek az állam­nak a megjelölése tekintetében...” Dél-Korea (KR), Németország (DE) és Oroszország (RU) élt az ebből az átmeneti fenntartásos rendelkezésből adódó lehetőséggel, mert e három ország vonatkozó nem­zeti törvénye szerint egy korábbi nemzeti bejelentés önmű­ködően visszavontnak minősül, ha egy későbbi nemzetközi bejelentés ennek a korábbi nemzeti bejelentésnek az el­sőbbségét igényli és megjelöli az illető országot („önmeg­jelölés”). DE, KR és RU ennek megfelelően értesítette a Nemzetközi Irodát, hogy a módosított 4.9 (b) szabály vo­natkozik rá. Ezért nemzetközi bejelentések bejelentői jelez­hetik, hogy ezeket az államokat nem kívánják megjelölni, aminek következtében elkerülhetik az illető országban be­nyújtott azon korábbi nemzeti bejelentés hatályának a meg­szűnését, amelynek elsőbbségét igénylik. Ennek megfele­lően a 2004. január 1-jétől használható új Request Form módosított V-ös kockájához tartozó rész olyan új kockákat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a bejelentő ezt a

Next

/
Thumbnails
Contents