Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 1. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: A PCT-rendszer változásai és azok hatása az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatára
18 Dr. Palágyi Tivadar gyalásra csak az első írott vélemény megválaszolása után ad lehetőséget, azt is kizárólag távbeszélőn keresztül. Az ESZH gyakorlatilag csak egyetlen írott véleményt ad ki. Az ESZH teljes mértékben él a PCT 34(4) szakaszában adott lehetőségekkel, vagyis nem végez nemzetközi elővizsgálatot azokban az esetekben, amikor a nemzetközi bejelentés tárgya vagy a bejelentés rossz minősége miatt erre fel van jogosítva. Az ESZH nem folytat le nemzetközi elővizsgálatot akkor sem, ha az eredeti bejelentés és a kért módosítások közötti különbségek nem elég világosak. A bővített nemzetközi kutatási jelentés (EISR) és a szabadon választható nemzetközi elővizsgálat (optional international preliminary examination, OIPE) a nemzetközi kutatás és vizsgálat összhangba hozatalának eszközeként tekinthető. Most rátérünk a PCT rendszerében végrehajtott változtatásokra, amelyek fő céljai a következők voltak:- a rendszer egyszerűsítése,- a bejelentők költségeinek csökkentése,- a hatóságok számára annak lehetővé tétele, hogy a minőség megtartása mellett feleljenek meg fokozott munkaterhelésüknek,- a PCT-hivatalok és -hatóságok, valamint a nemzeti hivatalok munkájában a felesleges ismétlések elkerülése,- egyensúly létesítése a bejelentők és harmadik felek érdekei között,- fokozott műszaki segítség a fejlődő országok számára,- a Szabadalomjogi Szerződéssel (Patent Law Treaty, PLT) való egyeztetés a lehető legnagyobb mértékben,- a szerződés és a szabályok egyszerűsítése, rövidítése és világosabbá tétele. A PCT közgyűlésének 2002. szeptember 23-tól október 1-jéig tartott összejövetelén számos módosítást fogadtak el a PCT szabályaiban, amelyek alapján 2004. január 1-jei hatállyal „javított nemzetközi kutatási és előzetes elő vizsgálati rendszert” [enhanced international search and preliminary examination (EISPE) system] fogadtak el. Ennek az volt a célja, hogy tovább ésszerűsítsék a nemzetközi kutatási és elő vizsgálati eljárást, ami fontos lépés a nemzetközi és a nemzeti eljárás közelítésében. Az új javított rendszer jellegzetessége, hogy a PCT II. szakasza szerinti korábbi nemzetközi elővizsgálati eljárást, nevezetesen az írásbeli vélemény (WO) elkészítését gyakorlatilag előrehozzák és beiktatják a PCT I. szakasza szerinti nemzetközi kutatási eljárásba. Az új kutatási és vizsgálati rendszer szerint a 2004. január 1-jén vagy azt követően benyújtott nemzetközi bejelentések kapcsán a nemzetközi kutatási hatóság (International Searching Authority, ISA) nemzetközi szabadalmazhatósági jelentést (international preliminary report on patentability, IPRP) ad ki, amely a bejelentőnek megküldött nemzetközi kutatási jelentéshez (ISR) csatolva írásbeli véleményt (WO) és így a bejelentés tárgyának szabadalmazhatóságával kapcsolatos állásfoglalást is tartalmaz. Az ISR-t a bejelentéssel együtt publikálják, a WO-t azonban az ISA nem publikálja. Az írott véleményt azután a Nemzetközi Iroda (International Bureau, IB) nemzetközi szabadalmazhatósági előzetes jelentéssé (IPRP) alakítja át, ha a bejelentő nem kér nemzetközi elővizsgálatot. Az IPRP állásfoglalást tartalmaz arról, hogy az igényelt találmány megfelel-e a szabadalmazhatóság nemzetközileg elfogadott legfontosabb követelményeinek, vagyis új-e, feltalálói tevékenységen alapszik-e és iparilag alkalmazható-e. Ezt a jelentést kibővített nemzetközi kutatási jelentésnek (EISR) is nevezik. Ha a bejelentő benyújt nemzetközi elővizsgálati kérelmet, ezt az írott véleményt a nemzetközi elővizsgáló hatóság (International Preliminary Examining Authority, IPEA) a PCT II. szakasza szerinti nemzetközi elővizsgálat céljaira is felhasználja, ha a nemzetközi irodát nem értesíti ennek ellenkezőjéről. Az ezt követően kiadott nemzetközi elővizsgálati jelentést is IPRP-nek nevezik, amely megfelel a korábbi IPER-nek (PCT, II. szakasz). Ezt az IPRP-t az elsőbbség napjától számított 30 hónap eltelte után küldik meg a kiválasztott hivataloknak. Ha a nemzetközi elővizsgáló hatóság (IPE A) eltér a nemzetközi kutatási hatóságtól (ISA), az ISA véleményét nem kötelező a II. szakasz írott véleményének tekinteni, vagyis az IPEA dönthet ilyen vonatkozásban. A bővített nemzetközi kutatási jelentést (EISR) a nemzetközi kutatási hatóság három hónapon belül adja ki, de annak vélemény részét nem publikálják a nemzetközi kutatási jelentéssel együtt, hanem csak a bejelentőnek küldik meg. A bejelentő nem hivatalosan megjegyzéseket tehet a nemzetközi kutatási hatóságnak, ha nem kívánja igénybe venni a PCT II. fejezetét. Az ElSR-t a WIPO Nemzetközi Irodája (International Bureau, IB) a megjelölt hivataloknak továbbítja. A nemzetközi elővizsgálati kérelem (Demand) az alábbi határidők lejárta előtt bármikor benyújtható:- a nemzetközi kutatási jelentés (ISR) és az ISA Írott véleménye (WO) továbbításának keltétől számított három hónap vagy- az elsőbbség napjától számított 22 hónap, ha ez későbbi. Ahol azonban a nemzeti szakasz megindítására a PCT I. szakaszában a kiválasztott hivatalok közül legalább egyben még a 20 hónapos határidő alkalmazható, a nemzetközi elővizsgálatra vonatkozó kérelmet az elsőbbség napjától számított 19 hónapon belül kell benyújtani, és a nemzeti szakaszt 30 hónapon belül kell megindítani. A közgyűlés a megjelölési rendszer egyszerűsítésével is egyetértett. A tervezett új megjelölési rendszerben a bejelentő önműködően a szerződés összes államára vonatkozó megjelölést végezne anélkül, hogy egyes szerződő államokat külön meg kellene jelölnie. Egyúttal hozzájárultak az alapilleték és a megjelölési illeték összevonásához. A közgyűlés jóváhagyta, hogy a PCT Végrehajtási Szabályzatába 2003. január 1-jei hatállyal új, 49.6 szabályt iktassanak be, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a jogokba való visszahelyezést, ha a bejelentő elmulasztotta a nemzeti szakasz megindítására előirt határidőt, vagyis nem nyújtotta be a megjelölt hivataloknál a nemzetközi bejelentés másolatát és annak fordítását, és nem fizette meg a nemzeti illetéket. Az új szabály szerint a megjelölt hivatal a bejelentőt - annak kérelmére - az érintett nemzetközi bejelentés vonatkozásában akkor helyezi vissza jogaiba, ha úgy ítéli meg, hogy a határidő elmulasztása nem volt szándékos, vagy ha - a megjelölt hivatal választása szerint- a bejelentő a határidőt a körülmények által megkövetelt kellő gondosság tanúsítása ellenére mulasztotta el.
