Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 69 (8) amennyiben a felek esetleg még az egyezető testület eljárása alapján sem jutnak megállapodásra (mert valamelyik fél vagy mindkettő nem fogadja el az egyeztető testület által kidolgozott megállapodási javaslatot), a felek az ügyet a miniszter elé terjesztik, aki ilyen esetben a díjat olyan mértékben „hagyja jóvá” — az egyeztető testületjavaslatát is figyelembe véve - amilyen mértékben azt indokoltnak találja [ilyen esetben tehát a „jóváhagyás” gyakorlatilag a díjnak a BUE 11 bis cikke (2) bekezdése szerinti „megállapítását” jelenti]; (9) a megállapodás létrejöttéig, illetve a díjnak a miniszter általi megállapításáig a korábbi időszakra megállapított díj alkalmazandó (nyilvánvalóan azzal, hogy ha az utólagos megállapodás, illetve a miniszter döntése alapján az adott időszakra szóló díj eltér attól, akkor a különbséget utólagos fizetéssel, illetve beszámítással megfelelően rendezni kell); (10) miután valójában nem az Szjt. 28. §-ának (2) bekezdése, illetve 90. §-a szerinti díjmegállapításról van szó, a megállapodás szerinti, illetve a miniszter által megállapított díjat nem kell a Magyar Közlönyben közzétenni. Ad 2. [Tekintettel arra, hogy az Alap által finanszírozandó „szolgáltatás” - a közszolgálati műsorszolgáltatóknak a kötelező módon való továbbközvetítése („must carry”) - mennyisége és minősége nem változik, az árszínvonal változása pedig az évről évre történő inflációkövetéssel kezelt, van-e az Artisjusnak jogalapja arra, hogy az Szjt. változását, és az ebből adódó saját bevételkiesését a tarifák megemelésével kompenzálja?] Az Szjt. 28. §-ának (3) bekezdése a jogdíjak elosztási arányáról, amelynek módosítására tekintettel az Artisjus a § (6) bekezdése alapján fizetendő díjnak az infláció mértékét meghaladó növelését követeli A hatályos Szjt. 28. §-ának (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak megtizenhárom százalék a fílmgyártókat, húsz százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenöt százalék a filmírókat, tizenkilenc százalék a zeneszerzőket és a zeneszövegírókat, valamint harminc százalék az előadóművészeket illeti meg.” Ez a rendelkezés a Szjtm. 61. §-a szerint, 2004. május 1-jei hatállyal, a következőképpen módosul: „(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből - ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31 -ig másként nem állapodnak meg - tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenegy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszövegírókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.” Az elosztási arányok tehát a következőképpen alakulnak:- nem változik a részesedésük a filmgyártóknak (13%), valamint a képzőművészeknek, az iparművészeknek és a fotóművészeti alkotások szerzőinek (3%),- csökken a részesedésük a filmalkotások mozgóképi alkotóinak (20%-ról 19%-ra), a filmíróknak (15%-ról 11%ra), a zeneszerzőknek és a zeneszövegíróknak (19%-ról 15,5%-ra) és az előadóművészeknek (30%-ról 26,5%-ra),- viszont részesedést (9%-ot) kapnak a hangfelvétel-előállítók is. Az elosztási arányok megváltoztatása a részesedésre jogosultak megállapodása alapján, és ennek hatása a fizetendő díj összegére Az Szjt. 28. §-a (4) bekezdésének mind a hatályos szövege, mind pedig a 2004. május 1-jén hatályba lépő, módosult szövege lehetővé teszi, hogy a bekezdésben szereplő jogosulti csoportok évente március 31 -ig más elosztási kulcsokban állapodjanak meg. A kérdés az, hogy ilyen esetben az a jogosulti csoport, amelynek a részesedési aránya csökken, követelheti-e az összdíj mértékének olyan arányú növelését, hogy a részesedése abszolút mértékben mégse csökkenjen (illetőleg, ha a díjnak az infláció mértékével való növelése elfogadott elv, a növekedés olyan mértékű legyen, mintha nem csökkent volna a részesedési kulcsa). Erre a kérdésre nyilvánvalóan nemleges válasz kínálkozik. Az összdíj ilyen alapon való növelése abszurd eredményre vezethetne, s a jogosulti csoportok közötti összejátszásra is módot adna (az egyik évben az egyik csoportnak, a másikban egy másik csoportnak, a harmadik évben egy harmadik csoportnak emelnék a részesedési arányát a többi csoport „terhére” anélkül, hogy ennek következtében bármelyik csoport részesedése csökkenne; csupán a díj fizetésére kötelezettek terhei növekednének egyre). Az elosztási arányok megváltozatása törvényi módosítással változatlan jogosulti csoportok esetén Nyilvánvalóan a törvényhozó is felhasználhatja az Szjt. valamely módosítását arra, hogy maga megváltoztassa a meglevő jogosulti csoportok közötti felosztási kulcsokat. Ezzel esetleg maguknak a jogosulti csoportoknak a megállapodását szentesítheti, de ilyen megállapodás nélkül is véghez vihet módosítást például annak a felismerésnek alapján, hogy azok eddig nem voltak teljesen igazságosak, vagy pedig a sugárzott és továbbközvetített programok struktúrájában mentek végbe olyan belső változások, amelyek ilyen módosítást indokolttá tesznek. Az eljáró tanács véleménye szerint ilyenkor sem indokolt csupán a felosztási kulcsok változása miatt az összdíjat emelni. Az elosztási arányok megváltozása azáltal, hogy az Szjt. 28. §-a (4) bekezdésének a módosítása révén a díj új jogosulti csoport részére is jár A vita tárgyát képező esetben arról van szó, hogy a törvényhozó az eddigi jogosulti csoportok részesedési joga mellett egy új csoportnak a részesedési jogát is elismerte, s ezért egyidejűleg egyes jogosulti csoportok részesedési arányát szükségképpen csökkentette.
