Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
70 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Az Alap véleménye szerint a felosztási kulcsok ilyen módon bekövetkező változására figyelemmel sem indokolt az általa fizetendő díj emelése, mert a szolgáltatás, vagyis a közszolgálati műsorszórók programjainak vezeték útján történő külön ellenszolgáltatás fejében való elosztása, nem változik. A „szolgáltatás” ilyen értelemben valóban nem változik. A jogosulti kör bővítése azonban azt jelenti, hogy a törvényhozó nemcsak a felosztási arányokon változtat, hanem egy új jogosulti kör díjigényét is elismeri a „szolgáltatásra” vonatkozóan, egy olyan díjigényt, amire az Szjt. 28. §-ának (6) bekezdése szerinti díj korábbi mértékénél még nem voltak, s nem is lehettek figyelemmel. Ezért az eljáró tanács indokoltnak látja azt, hogy az Artisjus ezt a körülményt a fizetendő összdíj mértékét növelő tényezőként próbálja érvényesíteni. A fentiekből azonban nem következik az, hogy az összdíjat pontosan annyival kell emelni a 2004. évre vonatkozóan, hogy minden korábban is részesedő jogosulti csoport legalább annyit kapjon, mint az eddigi részesedés és - ha a díjak inflációkövető növelését egyébként adottnak veszik a felek - annak az inflációval növelt mértéke. Mint ahogyan az eljáró tanács erre a fentiekben rámutatott, a „must carry” műsorelosztás körében törvényi engedélyről van szó, amelynek esetében „méltányos díjazás” jár. A „méltányos díjazás” elve az adott felhasználás összes - esetleg az idők folyamán változó - körülményeinek, s valamennyi érintett fél érdekeinek, így a díjfizetésre kötelezettjeinek is, a megfelelő, méltányos figyelembevételét kívánja meg. Annak megállapítása, hogy az adott esetben pontosan milyen összegű lehetne a „méltányos díj”, nem tartozik a felkérésben feltett kérdések közé, de az eljáró tanács - amely a Szerzői Jogi Szakértő Testületre irányadó általános szabályok szerint nem végezhet bizonyítási jellegű tevékenységet, s egyedül a rendelkezésére bocsátott dokumentumok és adatok alapján dönt - nincs is abban a helyzetben, hogy e tekintetben most állást foglaljon. Az ilyen jellegű kérdésekkel való foglalkozás egyébként is inkább a Testület kebelén belül speciális eljárási szabályokkal működő egyeztető testület feladatkörébe illik, amely azonban csak a felek, vagy legalább az egyik fél, kifejezett felkérésére járhat el. Ad 3. (Beavatkozhat-e az Artisjus a tarifaemeléssel egy „kétharmados" törvénybe, „az abban szabályozott elosztási rendbe”?) Amikor az Alap egy „kétharmados” törvénybe való beavatkozásról szól, nyilván a médiatörvényre (az Rtv.-re) gondol. Az új jogosulti csoport javára való jogdíjigény elismerése az Szjt. keretében — amely nem kétharmados törvény - nem jár a médiatörvény módosításával, hisz annak 117. §-a semmiben sem módosul. Az Alapnak az Szjt. 28. §-a (6) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettsége ugyan az Rtv. 117. §-ának (1) bekezdésében adott törvényi engedélyből következik, de a díj mértékét nem az Rtv. határozza meg, hanem az a szerzői jogi szabályozásra figyelemmel a fentiekben leírt eljárás útján és szempontok alapján határozható meg. A díj felosztási rendjét pedig ugyancsak az Szjt. szabályozza 28. §-ának (4) bekezdésében. Az Artisjus csupán az új jogosulti csoport beiktatásából adódó következményeket szeretné levonni az általa javasolt módon a díj összege tekintetében. Ad 4. (Van-e az ORTT-nek véleményezési joga az Szjt. módosításával kapcsolatban?) Ami a törvény-előkészítésben való részvételre és különösen a véleményezésre való jogosultság kérdését illeti, az abban való állásfoglalásra nem terjed ki a Testület hatásköre.
