Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
62 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből az előadó hozzájárulása esetleg csak a gyakorlati példák bemutatatásában és a hallgatókkal való konzultálásban merülhet ki. Jóllehet ez elvileg előfordulhat, az eljáró tanács mégis annak a valószínűségéből indul ki, amire a megbízásban általános jelleggel leírt tényállás utal; nevezetesen abból, hogy a kötelező tananyag keretei között is lehetősége van az előadóknak egyéni, eredeti jelleggel biró előadások tartására. S ha ezzel a lehetőséggel élnek, előadásaik szerzői jogi védelem alá esnek. 6. A kötelező tananyag jellegétől és részletességének szintjétől, valamint az előadások egyéni, eredeti vonásaitól függően a szerzői jogi védelmet élvező előadások két változata képzelhető el: vagy önálló művekről vagy az egységes tananyagra épülő átdolgozásokról lehet szó. Az előbbi esetben a kötelező tananyag, a tematikához hasonlóan, csak keretül szolgál, lehetővé téve a teljesen önálló, egyéni, eredeti kifejtést. Az utóbbi esetre az Szjt. 4. §-ának a szakvélemény fenti 2. pontjában idézett (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 7. Szükséges külön kitérni a megbizás 2. pontjában foglalt következő állításokra: „Csupán a tananyag és a tematika számít olyan műnek, amely szerzői jogi védelem alatt áll; ezen jogi védelem azonban a tananyag előadására - egyedi, alkotó többlet hozzáadásának hiányában — már nem terjed ki. Ennek megfelelően legfeljebb a tananyag és a tematika szerzőjének járna felhasználási díj, éppen a felhasználó előadótól - feltéve, ha arról kifejezett nyilatkozatával le nem mond, illetőleg nem a szabad felhasználás esetéről van szó.” Az idézett szövegben foglaltak nem életszernek. Ha egy intézmény oktatási programjának céljaira valakivel egységes oktatási tananyagot készíttet megfelelő ellenszolgáltatás fejében, a tananyag szerzője aligha léphet fel azzal az igénnyel, hogy a tananyagnak arra a célra való felhasználásához, amire az intézmény azt elkészíttette, még külön felhasználási engedélyre lenne szükség. (Legfeljebb az képzelhető el, hogy a tananyag felhasználásának egy bizonyos keretét és gyakoriságát veszi alapul az intézmény és a szerző közötti szerződés, s az azon túlmenő felhasználást már külön engedélyhez és díjfizetéshez kötik. Ilyenkor is azonban nem az előadót, hanem az intézményt terhelné az engedélykérési és díjfizetési kötelezettség, miután az utóbbi a szerződő fél és - a szerzői jog szempontjából — a felhasználó.) Lényegében ugyanezek állnak a tananyagnak az adaptált változatban való esetleges felhasználására. Az oktatási tevékenység jellegét figyelmen kívül hagyó, végletesen irreálisnak látszó értelmezése lenne az egységes tananyag elkészítésére vonatkozó szerződésnek az, ha úgy tekintenék, hogy annak alapján a tananyagot csak változatlan formában lehet felhasználni, s ha az intézmény által felkért előadók azt egyéni, eredeti vonásokkal kívánják gazdagítani, a tananyag elkészítőjétől külön engedélyre van szükség. 8. Összefoglalva: a megbízásban leírt előadások részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Azt azonban, hogy mely előadások részesülhetnek ilyen védelemben, és azok közül melyek milyen minőségben - önálló müvekként vagy az egységes tananyag át-, illetve feldolgozásaként - csak a konkrét körülmények ismeretében, előadásonként lehet eldönteni. Az előadókkal kötendő esetleges szerzői jogi felhasználási szerződések kérdése 9. Az óraadók tevékenysége elsődlegesen oktatási tevékenység, amely a megbízásban foglalt leírás szerint nemcsak előadások tartásából, de gyakorlati példák megbeszéléséből és a hallgatókkal való konzultálásból is áll. E sokrétű tevékenységet még akkor sem lehetne egy szerzői jogi felhasználási szerződéssel rendezni, ha biztos lenne, hogy annak egyik eleme — az előadástartás — minden esetben szerzői jogi védelemre alkalmas alkotás létrejöttével jár. 10. Mint ahogyan azonban a fenti 8. pontban megállapította az eljáró tanács, azt csak esetről esetre lehet eldönteni, hogy egy adott előadás az egységes tananyaggal összevetve önálló szerzői jogi alkotásnak minősülhet-e. 11. Továbbá, a valóságban nem arról van szó, hogy az óraadókat arra kémék fel, hogy — az egységes tananyag követelményeinek figyelembevételével - alkossanak szerzői jogi műveket és azokat adják elő, hanem előadások tartására, illetve az azokhoz kapcsolódó egyéb oktatási tevékenység elvégzésére, amelynek „mellékterméke” lehet az átdolgozás szintjén álló vagy teljesen önálló szerzői művek létrejötte. 12. Erre tekintettel az óraadó előadók tevékenységének a valós természetével olyan szerződéses rendezés látszik összhangban állónak, amely alapvetően az oktatási tevékenységre vonatkozik (szokásos óraadói szerződés). Az előadások tartása ebbe az alaptevékenységbe illeszkedik, s ezért akkor sem indokolt azokra figyelemmel külön szerzői jogi felhasználási szerződést kötni, ha számítani lehet arra, hogy az előadások megfelelhetnek majd a szerzői jogi védelem követelményeinek. Elegendőnek látszik az, hogy az óraadói szerződés szerinti díjazás megállapításánál ezt a lehetőséget is megfelelően figyelembe vegyék. Az más kérdés, hogy az előadásokban megtestesülő esetleges szerzői jogi művek további - az előadások szokásos körülmények közötti elhangzásán túlmenő - felhasználása (rögzítése, többszörözése, az előadás helyszínén jelen nem levők számára való közvetítése stb.) már külön szerzői jogi felhasználási szerződések tárgya lehet. A közszolgálati műsorszórók programjainak a kötelező („must carry”) vezetékes elosztása fejében járó és az ORTT Műsorszolgáltatási Alapja által fizetendő díj SZJSZT-39/03 Az ORTT Műsorszolgáltatási Alap megkeresése Az Országos Rádió és Televízió Testület Műsorszolgáltató Alapjának (a továbbiakban: ORTT és Alap) mb. igazgatója a következő megkereséssel fordult a Szerzői Jogi Szakértő Testülethez:
