Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 63 „A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rtv. vagy médiatörvény) műsorelosztó rendszerek által történő műsorelosztásra vonatkozó 117. §-ának (1) bekezdése szerint: „1996. július 1 -jétöl az üzemben tartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, amennyiben ezek vételkörzete kiterjed az adott fejállomásra.” Ezt a tevékenységet a műsorelosztó alapszolgáltatásként, többletdíj felszámítása nélkül köteles végezni. (Ez az ún. must carry, azaz továbbközvetítési kötelezettség.) Az Rtv. 117. §-ának módosítása 1999. szeptember 1-jétől lépett hatályba; korábban ezért jogdíjat nem kellett fizetni. Tekintve, hogy a jogdíj megfizetése az előfizetőkre nem hárítható át (a „must carry” miatt), azt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 28. §ának (6) bekezdése szerint a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni [Rtv. 78. § (7) bek.]. A fentiek alapján egyrészről az ORTT és az Alap, másrészről pedig az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (a továbbiakban: Artisjus) között a hivatkozott törvényhelyek hatálybalépése óta évről évre megállapodás jön létre a szerzői jogdíj megfizetéséről. Az Artisjus 2003. november 24-én írásban jelezte, hogy az eddigi „gyakorlattól” eltérően a jövő évi fizetendő jogdíj összege nemcsak az infláció miatt kerül korrigálásra, hanem - egyfajta kompenzációként - jelentősebb mértékben fog emelkedni. Az inflációt meghaladó emelés indokául az Szjt. folyamatban levő változását hozta fel indokul; nevezetesen a 28. § (4) bekezdésében meghatározott felosztási szabályok módosulását („... az év végére várható hivatalos inflációt meghaladó mértékű, 18%-os emelésre tettünk javaslatot. Ez foglalja magában az új jogosulti csoport 9%-os részesedését és a többi érintett jogosulti csoport ehhez igazodó veszteségét” - részlet az Artisjus hivatkozott leveléből). A törvénymódosítási javaslat szerint a filmalkotások mozgóképi alkotóit, illetve a filmírókat 1-1 százalékponttal, míg a zeneszerzőket és szövegírókat, illetve az előadóművészeket 3,5-3,5 százalékponttal kisebb összeg illeti meg. A változás szerint új belépőként a hangfelvétel-előállítók a jövőben 9%-kal fognak a felosztásból részesedni. Az előbbiek következtében az Artisjus részesedése a befolyt díjakból csökken, amely csökkenést a kábeltelevíziós tarifadíjak emelésével kívánja kompenzálni, amelynek eredményeképpen az Alap egyéb forrásai terhére fizetendő összeg emelkedik. A fentiekben leírtak alapján a következő kérdésekkel fordulok a Testülethez: a) Tekintettel arra, hogy a „szolgáltatás” - a must carry tárgyának mennyisége és minősége - nem változik, az árszínvonal változása pedig az évről évre való inflációkövetéssel kezelve van, van-e az Artisjusnak jogalapja arra, hogy a törvényváltozásból eredő bevételkiesését a tarifák megemelésével kompenzálja; azaz, hogy az inflációt jelentősen meghaladó mértékben emelje meg az Alap által fizetendő szerzői jogdíjat s ezzel egy „kétharmados” törvénybe, az abban szabályozott elosztási rendbe avatkozzon be? b) Kérem a Testület szíves állásfoglalását azzal kapcsolatban is, hogy a szerzői jogi törvény módosításának előkészítésével vagy a tarifák felosztást kompenzáló emelésével kapcsolatban van-e az ORTT-nek véleményezési joga? Amennyiben valamiképpen kapcsolódhat e folyamatba, úgy milyen módon teheti ezt meg? Milyen más jogorvoslati lehetőségek állnak az ORTT rendelkezésére?” Az eljáró tanács szakvéleménye 1. Bevezető Az eljáró tanács megállapítja, hogy az Alap a fenti a) és b) pont alatt lényegében négy kérdést tett fel. Ezek a következők, miután az eljáró tanács úgy látja, hogy előbb a díj megállapítására vonatkozó eljárással indokolt foglalkozni, s csak utána az adott ügyben vitatott díjmegállapítás kérdésével, majd pedig az általánosabb „háttérkérdésekkel” (a „kétharmados törvénybe való beavatkozás” és a törvényelőkészítés kérdéseivel) az említett kérdéseket az ennek megfelelő sorrendben tünteti fel: 1. Van-e az ORTT-nek véleményezési joga a szerzői jogi tarifák felosztást kompenzáló emelésével kapcsolatban? Amennyiben van ilyen joga, azzal mi módon élhet, s milyen jogorvoslati lehetőségek állnak az ORTT rendelkezésére? 2. Tekintettel arra, hogy az Alap által finanszírozandó „szolgáltatás” - a közszolgálati műsorszolgáltatóknak a kötelező módon való továbbközvetítése („must carry”) - mennyisége és minősége nem változik, az árszínvonal változása pedig az évről évre történő inflációkövetéssel kezelt, van-e az Artisjus-nak jogalapja arra, hogy a Szjt. változását és az ebből adódó saját bevételkiesését a tarifák megemelésével kompenzálja? 3. Beavatkozhat-e az Artisjus a tarifaemeléssel egy „kétharmados” törvénybe, „az abban szabályozott elosztási rendbe”? 4. Van-e az ORTT-nek véleményezési joga az Szjt. módosításával kapcsolatban? Az eljáró tanács ezekre a kérdésekre — azok sorrendjében - a szakvélemény 3. részében válaszol. Előbb azonban szükségesnek tartja áttekinteni azt a sajátos jogi helyzetet - mind nemzetközi, mind európai, mind pedig hazai szinten - amelyre tekintettel a „must carry” vezetékes továbbközvetítésekért az Alapot terheli a jogdíjfizetési kötelezettség. Ezzel a szakvélemény most következő, 2. része foglakozik. 2. A közszolgálati műsorszóró társaságok programjainak kötelező vezetékes továbbközvetítésére vonatkozó nemzetközi, európai és hazai normák A) Az Szjt. miniszteri indokolása a „must carry” vezetékes műsorelosztásra vonatkozó egyértelmű nemzetközi és európai szabályozás hiányáról, s arról, hogy miért ismeri el mégis a törvény a 28. § (6) bekezdése szerinti díjjizetési kötelezettséget Az Szjt. 28. §-ához fűzött miniszteri indokolásból az tűnik ki, hogy sem nemzetközi szinten, sem pedig az acquis communautaire szintjén nincs egységesen elfogadott álláspont a „must carry” továbbközvetítésekre vonatkozó szerzői jogi kötelezettségek tekintetében. Az indokolás vonatkozó részei így szólnak (a kiemelések az eljáró tanácstól valók):
