Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 109. évfolyam 2. szám 2004. április Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Külsős óraadók előadásainak szerzői jogi megítélése SZJSZT-38/03 A Dr. Palotás Ildikó Ügyvédi Iroda megkeresése A megbízásban foglaltak A Magyar Könyvvizsgálói Kamara, illetőleg a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. a kamarai tagok részére rendszeresen kötelező továbbképzést szervez, amelynek keretében külsős óraadók tartanak előadásokat. Ezen - nem iskolarendszerű—továbbképzések és előadások a következő jellemzőkkel rendelkeznek:- egységes, központilag meghatározott tematika;- egységes oktatási tananyag;- gyakorlati feladatok bemutatása;- konzultálás a hallgatókkal;- meghatározott időtartam. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarán belül ellentétes álláspontok alakultak ki a fenti továbbképzések keretében tartott előadások jogi megítélése tekintetében. 1. Az egyik álláspont szerint ezen előadások olyan önálló, egyéni szellemi produktumok, amelyek szerzői jogi védelem alatt állnak. A felkért óraadók ugyanis olyan elismert pénzügyi, számviteli szakemberek, gyakorló könyvvizsgálók, illetőleg egyetemi, főiskolai oktatók, akiknek előadásaiban kifejezésre jut szakmai felkészültségük, gyakorlati tapasztalatuk, önálló egyéniségük. Az előadók kiválasztásának fő szempontja, hogy az előadói készség mellett megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkezzenek, hiszen az előadásokon főként gyakorlati példákon keresztül kell szemléltetni a szakmai anyagot, felkészítve a gyakorló könyvvizsgáló hallgatóság konzultációs kérdéseinek megválaszolására is. Figyelemmel arra, hogy az előadások tükrözik az alkotó előadók egyéniségének sajátosságát, e müvek szerzői jogi védelem alá tartoznak; ennek megfelelően az óraadójogosultakat - mivel a felhasználás nem iskolai oktatási célra, iskolai rendszerben történik - felhasználási szerződés alapján megilleti a felhasználási díj. 2. A másik álláspont képviselői szerint az említett előadások - noha bizonyos mértékig kifejezésre juttatják az óraadó egyéniségét - nem rendelkeznek olyan eredeti, egyéni jelleggel, amelynek alapján szerzői jogi értelemben vett alkotásoknak minősülhetnének. A továbbképzés ugyanis központilag meghatározott, egységes tematika és tananyag alapján történik, amely körülmény az előadók mozgásterét - és ezáltal az egyediség, egyéniség és az önállóság kifejeződésének lehetőségét - nagymértékben szűkíti. A fentiek szerint csupán a tananyag és a tematika számít olyan műnek, amely szerzői jogi védelem alatt áll; ezen jogi védelem azonban a tananyag előadására - egyedi alkotói többlet hozzáadásának hiányában - már nem terjed ki. Ennek megfelelően legfeljebb a tananyag és a tematika szerzőjének járna felhasználási díj, éppen a felhasználó előadótól feltéve, ha arról kifejezett nyilatkozatával le nem mond, illetőleg nem a szabad felhasználás esetéről van szó. Amennyiben az előadás önálló szerzői alkotásnak minősülne, akkor is kérdéses, hogy az előadó szerzővel lehet-e felhasználási szerződést kötni csupán az előadás megtartására; ez esetben ugyanis felhasználásról csak akkor lehetne beszélni, amennyiben a továbbképzést szervező Magyar Könyvvizsgálói Kamara vagy az Oktatási Központ Kft. az előadást valamely módon - akár rögzítés, közvetítés, akár terjesztés vagy sokszorosítás útján - felhasználná. Mindezek alapján kérem a T. Testület szíves állásfoglalását a tekintetben, hogy a fentiek szerinti előadások minősülhetnek-e szerzői jogi védelem tárgyát képező műnek, s amennyiben igen, úgy azok puszta megtartására köthető-e az előadóval felhasználási szerződés. Az eljáró tanács szakvéleménye Az előadások szerzői jogi megítélése 1. A megbízó első kérdése az, hogy a megbízásban leírt előadások „minősülhetnek-e szerzői jogi védelem tárgyát képező műnek”. 2. E kérdés megválaszolásához a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §ának (1)—(3) és (6) bekezdéseit, valamint 4. §-át kell különösen figyelembe venni. Az 1. § (1) bekezdése így rendelkezik „Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.” A § (2) bekezdése előbb leszögezi, hogy „szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása,” majd példálózó felsorolást ad az ilyen alkotásokról, s a felsorolásban - a bekezdés b) pontjában - „a nyilvánosan tartott beszéd” is szerepel. Az 1. § (3) bekezdése további lényeges tartalmi elemeket nyújt a szerzői jogi védelem alatt álló alkotások - müvek - fogalmához: „A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ
