Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
56 Dr. Palágyi Tivadar Ez a szakasz a bírói pártatlanság elvét biztosítja amikor leszögezi, hogy a fellebbezési tanácsok egyik tagja sem működhet közre olyan ügyben, ahol tárgyilagossága nem biztosított vagy azt kétségbe vonhatják. A Kibővített Fellebbezési Tanács G 5/91 (OJ 1992, 617) sz. döntése ennek az elvnek a különösen szigorú betartását hangsúlyozza a fellebbezési tanácsok előtti eljárásban. Az ügyben a felszólalási osztály vizsgálója korábban alkalmazottja volt a felszólaló vállalatnak, és azt többször képviselte az ESZH előtti szabadalmazási és felszólalási eljárásokban. A Kibővített Fellebbezési Tanács megállapította, hogy bár az adott kérdés közvetlenül csak a felszólalási osztály előtti eljárásra vonatkozott, általános jelentőségűnek kell tekinteni, és így azt az ESZEI elsőfokú eljárást végző egyéb osztályainak, például a vizsgálati osztályoknak a munkájában is figyelembe kell venni. A határozat leszögezi: általános jogelvként kell tekinteni azt, hogy senki sem ítélkezhet olyan ügyben, amellyel kapcsolatban bárkinek oka lehet részrehajlást feltételezni. Az elfogulatlanság alapvető követelményét kell tehát alkalmazni a bármelyik fél jogait befolyásoló döntéshozó tevékenységben részt vevő elsőfokú osztályok alkalmazottaira is. Bár a 24. szakasz előírásai csupán a fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjaira vonatkoznak, ebből nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az ESZE elsőfokú határozatot hozó osztályainak tagjaira nem vonatkozik a pártatlanság követelménye. Ezért a tanács helyt adott a felszólalási osztály vizsgálója elleni elfogultsági kifogásnak. Az (1) bekezdés három kizáró okot sorol fel, amelyek a másodfok tagjait eltiltják az eljárásban való közreműködéstől:- az ügyben való személyes érdekeltség,- az ügyben való korábbi tevékenység valamelyik fél képviselőjeként,- a megtámadott határozat meghozatalában való korábbi részvétel. A (2) bekezdés a fellebbezési tanácsok minden tagját arra kötelezi, hogy közöljék, ha az eljárásban nem vehetnek részt. A (3) bekezdés szerint a fellebbezési tanácsok tagjai ellen az (1) bekezdésben foglalt okok vagy elfogultság gyanúja miatt kifogást lehet emelni. A kifogás nem alapozható a tag állampolgárságára. Az elutasítás a tanács összes tagjára vonatkozhat. Ebben az esetben a tanács új összetételben határoz.
