Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei 55 A fellebbezési tanácsok elnökeit — akik egyaránt lehetnek műszaki vagy jogi képzettségű tagok - az ESZH elnökének javaslatára az igazgatótanács nevezi ki. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 21. szakasz (3)a) bekezdésében az „az európai szabadalom megadására” szöveget „az európai szabadalom megadására, korlátozására vagy megvonására” szövegre módosították. A Kibővített Fellebbezési Tanácsra vonatkozó 22. szakasz szövege a következő: „(1) A Kibővített Fellebbezési Tanács feladatai: a) határoz a fellebbezési tanács által eléje terjesztett jogkérdésekben; b) véleményt ad a 112. cikkben megállapított feltételek alapján az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által eléje terjesztett jogkérdésekben. (2) Határozathozatal vagy vélemény adása esetén a Kibővített Fellebbezési Tanács öt jogi és két műszaki képzettségű tagból áll. A Tanács elnökeként a jogi képzettségű tagok egyike jár el.” A Kibővített Fellebbezési Tanács önálló szerv. Feladata, hogy értelmezze és magyarázza az egyezményt annak érdekében, hogy biztosítsa az egységes jogalkalmazást és jogfejlődést. A Kibővített Fellebbezési Tanács a 3. főigazgatósághoz tartozik. Eljárási rendjét saját maga határozza meg, de azt jóvá kell hagyatnia az igazgatótanáccsal. Tagjait és azok helyetteseit a fellebbezési tanácsok elnöksége határozza meg. A Kibővített Fellebbezési Tanács kettős hatáskörrel rendelkezik:- dönt a fellebbezési tanácsok által felterjesztett jogi kérdésekben, és — állást foglal az ESZH elnöke által felterjesztett jogi kérdésekben. A Kibővített Fellebbezési Tanács állásfoglalását kikérhetik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében folytatott eljárások kapcsán is. A Kibővített Fellebbezési Tanács 7 tagból áll, akik közül 5 jogi, 2 pedig műszaki képzettségű. Elnöke jogi képzettségű; az ESZH jelenlegi gyakorlata szerint ezt a feladatot a 3. főigazgatóság vezetésével megbízott alelnök látja el. A Kibővített Fellebbezési Tanács tagja lehet nem állandó (ad hoc) tag is, különösen nemzeti bíróságok bírája. A Kibővített Fellebbezési Tanácsnak jelenleg két ilyen tagja van. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 22. szakasz (1) bekezdésébe beiktattak egy c) pontot, amely szerint a Kibővített Fellebbezési Tanács a fellebbezési tanácsok határozatai ellen benyújtott keresetek ügyében is illetékes. A 22. szakasz (2) bekezdését kiegészítették azzal, hogy az (1) bekezdés (c) pontja szerinti esetben a Tanács a VSZ előírásai szerint három vagy öt tagból áll. A beérkező felülvizsgálati kérelmek megalapozottságát háromtagú tanács vizsgálja, és az elfogadott kérelmek ügyében öttagú tanács dönt. Itt azért nem héttagú a tanács, mert nem elvi jogi kérdésekben kell dönteni. A tanácsok tagjainak függetlenségére vonatkozó 23. szakasz szövege a következő: „(1) A Kibővített Fellebbezési Tanács és a fellebbezési tanácsok tagjait öt évre nevezik ki, és ezen időtartam alatt hivatalukból nem mozdíthatók el, kivéve ha elmozdításukat alapos ok indokolja és az Igazgatótanács - a Kibővített Fellebbezési Tanács javaslatára - ilyen értelmű határozatot hoz. ... (3) A tanácsok tagjait határozatuk meghozatala során semmilyen utasítás nem köti; kizárólag ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit kell alkalmazniuk.” Ez a szakasz a tanácsok tagjainak függetlenségét biztosítja bírói feladataik ellátása során. Az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjait az elnök javaslatára öt évre nevezi ki. A fellebbezési tanácsok tagjainak kinevezését az igazgatótanács a hivatal elnökének meghallgatása után megújíthatja. Azokat a tagokat, akiknek a kinevezését az ötéves hivatali idő lejárata után nem újítják meg, a hivatali szabályzat 41. szakaszának (3) bekezdése alapján nyugdíjazásukig azonos illetménnyel tovább kell foglalkoztatni a hivatal egy másik helyén. A (3) bekezdés a bíróságokra érvényes alapelveknek megfelelően rögzíti a tanácsok tagjainak a bírói tevékenységhez szükséges véleményszabadságát. A T 162/82 (OJ 1987,533) sz. döntés megerősíti, hogy a fellebbezési tanácsok az ESZE értelmezésekor nincsenek kötve az elnök által kibocsátott vizsgálati irányelvekhez. Ezzel a másodfok tagjai egyértelműen különböznek az ESZH többi alkalmazottjától, akik fölött- a 10. szakasz (2)f) bekezdése szerint- az elnök utasítási joggal rendelkezik és felügyeletet gyakorol. A VSZ 10. szabályának (2) bekezdése szerinti elnökségnek a feladata elsősorban a fellebbezési tanácsok eljárási rendjének a meghatározása, a tanácsok között a munka elosztása, a tanácsok állandó tagjainak és azok helyetteseinek a kijelölése, valamint a döntés olyan esetekben, amikor véleménykülönbség áll fenn több tanács hatáskörét illetően. Általános érdeklődésre számot tartó kérdésekben a fellebbezési tanácsok kikérhetik az ESZH elnökének véleményét. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 23. szakasz (1) bekezdését kiegészítették azzal, hogy a tanácsok tagjainak hivatali ideje akkor fejeződik be, ha saját kérésükre elbocsátják őket a szolgálatból, vagy pedig ha az ESZH alkalmazottaira vonatkozó szabályzat rendelkezései szerint nyugállományba vonulnak. A kizárásra és kifogásra vonatkozó 24. szakasz szövege a következő: „(1) A fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjai nem vehetnek részt a fellebbezés elbírálásában, ha az ügyhöz személyes érdekük fűződik, ha korábban valamelyik fél képviselőjeként az ügyben eljártak, vagy ha a fellebbezéssel megtámadott határozat meghozatalában részt vettek.... (3) A fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács tagjai ellen bármelyik fél kifogást emelhet az (1) bekezdés szerinti okból vagy elfogultság gyanúja miatt. Kifogásnak nincs helye, ha a fél úgy tett meg valamely eljárási cselekményt, hogy a kifogás alapját képező okról tudomása volt. A kifogás nem alapulhat a tanács tagjainak állampolgárságán. (4) A fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács a (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a kifogásról az érintett tag részvétele nélkül határoznak. E határozat meghozatalának céljaira a kifogással érintett tagot a helyettese váltja fel.”
