Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
52 Dr. Palágyi Tivadar A kutatási feladatok mennyisége évről évre növekszik. 1999-ben közel 129 000 kutatást végeztek ezen a két kutatási helyen; ebből csaknem 83% közvetlen európai szabadalmi bejelentésre és euro-PCT-bejelentésre esett, míg 13,7% nemzeti hivatalok számára végzett kutatás volt, és 3,3% jutott egyéb kutatásra. Az euro-PCT-bejelentésekhez számítanak itt azok a nemzeti szakaszba torkolló euro- PCT-bejelentések is, amelyeknek a kutatását nem az ESZH-nál vagy az osztrák, svéd vagy spanyol szabadalmi hivatalnál végezték, és amelyek számára ezért kiegészítő európai kutatásra van szükség. Az ESZH a VSZ 8. szabályának (1) bekezdésében említett, 1971. március 24-i Strasbourgi Megállapodás szerinti nemzetközi szabadalmi osztályozást használja. Minden egyes európai szabadalmi bejelentést a kutatási osztályhoz való beérkezésekor először ideiglenesen osztályoznak és a találmányok ezen osztályáért felelős kutató vizsgálóhoz továbbítanak, aki dönt a végleges osztályozásról. A VI B-V, 1. pontja szerint a kutató vizsgáló a nemzetközi szabadalmi osztályozás szabályai szerinti osztályozási szimbólumok mellett használhat a hatályban levő „Guide to the International Patent Classification” című ismertető szerinti bármilyen osztályozási szimbólumot is. Az osztályozással kapcsolatos vitás esetekben a kutatási főigazgatósághoz tartozó dokumentációs igazgatóság dönt. E döntés ellen nincs helye fellebbezésnek. Az európai szabadalmazási eljárásban a kutatási osztályok európai kutatási jelentést készítenek, és a kutatási jelentés elkészítésével egy időben meghatározzák a kivonat végleges tartalmát is. A kutatási osztályok az ESZH és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája közötti megállapodás alapján készítenek nemzetközi kutatási jelentést is. Egy 1992. augusztus 25-i elnöki határozat alapján a kutatási osztályoknál egy felülvizsgálati szervet is létesítettek, amelynek az a feladata, hogy ha egy nemzetközi bejelentés elővizsgálata során egységesség hiányát állapítják meg, felülvizsgálja, hogy indokolt-e a kiegészítő kutatási díj fizetésére vonatkozó felszólítás. E szerv tagjai a fizetési felszólítást kiadó igazgatóság vezetője, egy, az egységesség területén különleges szaktudással rendelkező vizsgáló és rendszerint a felszólítást kiadó vizsgáló. A kutatási osztály általában egyetlen vizsgálóból áll. A VIB-II, 9. pontja szerint különleges esetekben, amikor a találmány természete távol álló, különleges területeken végzendő kutatást igényel, két vagy esetleg három vizsgálóból lehet képezni egy kutatási osztályt. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 17. szakasz szövegéből törölték a „hágai részleg” szavakat. A vizsgálati osztályokra vonatkozó 18. szakasz szövege a következő: „(1) A vizsgálati osztályok feladata az európai szabadalmi bejelentés vizsgálata attól az időponttól kezdve, amelytől az Átvevő Iroda azért a továbbiakban nem felel. (2) Minden vizsgálati osztály három műszaki elbírálóból áll. Az ügydöntő határozat meghozatala előtt azonban a bejelentés vizsgálata általában a vizsgálati osztály egyik tagjára tartozik. A szóbeli eljárás a teljes vizsgálati osztály előtt folyik. Ha a vizsgálati osztály megítélése szerint a határozat jellege ezt indokolja, az osztályt ki kell egészíteni jogi képzettségű elbírálónak az eljárásba való bevonásával. Szavazategyenlőség esetén az osztály vezetőjének szavazata dönt.” Ez a szakasz rögzíti a vizsgálati osztályok feladatait, illetékességük kezdeti időpontját és összetételüket az eljárás egyes szakaszaiban. A vizsgálati eljárást a 94-98. szakasz és a VSZ 51. és 52. szabálya tárgyalja. Már korábban is említettük, hogy a VSZ 12. szabályának (1) bekezdése szerint a vizsgálati osztályokat és a felszólalási osztályokat igazgatási tekintetben igazgatóságok fogják össze. Az ügyeket ugyanúgy, mint a kutatási osztályoknál, a nemzetközi szabadalmi osztályozás szerint osztják el. A 12. szabály (2) bekezdése szerint az igazgatóságokat Münchenben a 2. főigazgatóság fogja össze. A vizsgálati osztályok felelősek a vizsgálattal összefüggő valamennyi kérdésben, és ők illetékesek dönteni az euro-PCT-bejelentéseknek egy európai szabadalmi bejelentéssel való egyesítése ügyében. Ilyen egyesítés csak akkor lehetséges, ha mindkét bejelentés ügyében érvényes vizsgálati kérelmet nyújtottak be. A vizsgálati osztályok tagjai nem vizsgáló, hanem felülvizsgálati szervként abban is illetékesek dönteni, hogy megalapozott-e a PCT-eljárásban a nemzetközi elővizsgálati szerv felszólítása további kutatási díj befizetésére a bejelentés egységességének hiánya miatt. A 17. szakasz kapcsán már említettük ezt a felülvizsgálati szervet, amelyet a kutatási osztályoknál hoztak létre. A vizsgálati osztályok illetékessége azzal az időponttal kezdődik, amikor az Átvevő Iroda illetékessége megszűnik, és az európai szabadalom engedélyezésével vagy az európai szabadalmi bejelentés elutasításával ér véget. A (2) bekezdés szerint egy vizsgálati osztály alapvetően három műszaki képzettségű vizsgálóból áll, ami a vizsgálat minőségét hivatott biztosítani. A 33. szakasz (3) bekezdése szerint az igazgatótanács jogosult olyan döntést hozni, hogy egy vizsgálati osztály egyetlen műszaki képzettségű vizsgálóból is állhat, de mostanáig ilyen döntést nem hoztak. Az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozó végső határozat meghozatala előtt a vizsgálati osztály egyik tagjára bízzák a bejelentés intézését, aki az osztály nevében lefolytatja az eljárást a bejelentővel. A VIC-VI, 1.4. pontja szerint a kijelölt vizsgáló minden kérdést közvetlenül megbeszélhet az osztály többi tagjával. A végleges határozatot a megadásról vagy az elutasításról a vizsgálatra kijelölt vizsgálók mindig együtt hozzák. A szóbeli tárgyalás is mindig az egész osztály előtt folyik. A bejelentőnek akkor is joga van szóbeli tárgyalásra, ha ezt a vizsgálati osztály nem tartja szükségesnek. Ha a vizsgálati osztály véleménye szerint a határozat természete ezt megköveteli, jogi képesítésű vizsgálót is bevonnak az eljárásba, aminek a fellebbezési tanács összetételére is kihatása van, mert a 21. szakasz (3) bekezdése szerint ha egy 4 tagból álló vizsgálati osztály határozata ellen nyújtanak be fellebbezést, a fellebbezési tanács nem 3, hanem 5 tagból áll. Szavazategyenlőség esetén az osztályvezető szavazata dönt. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a 18. szakasz (1) bekezdéséből törölték az „attól az időponttól kezdve, amelytől az Átvevő Iroda azért a továbbiakban nem felel” mondatrészt.