Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2004 (109. évfolyam, 1-6. szám)
2004 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei
Az Európai Szabadalmi Hivatal szervezete, nyelvei és eljáró szervezeti egységei 51 A VSZ 9. szabályának (3) bekezdése szerint az ESZH elnöke nem műszaki képzettségű vagy jogi végzettségű vizsgálókat is megbízhat a vizsgálati vagy a felszólalási osztályok illetékességébe tartozó olyan ügyek intézésével, amelyek műszakilag vagy jogilag nem jelentenek nehézséget. A VSZ 9. szabályának (4) bekezdése szerint a felszólalási eljárásban a költségmegosztást megfelelő tapasztalattal rendelkező alaki vizsgáló határozza meg. A VSZ 10. szabályának (2) bekezdése szerint a másodfok ügyelosztását és tagjainak kijelölését egy elnökség végzi, amelynek tagjai az ESZH elnöke, a fellebbezési tanácsok tevékenységét ellenőrző alelnök, a fellebbezési tanácsok elnökei és további három tagja. Az utóbbi három tagot a fellebbezési tanácsok összes tagja közül választják ki egy üzleti év időtartamára. Minden üzleti év kezdete előtt az ügyeket el kell osztani a fellebbezési tanácsok között, és ki kell jelölni az egyes fellebbezési tanácsok és a Kibővített Fellebbezési Tanács állandó tagjait. A tanácsok tagjait az ESZH hivatalos lapjában rendszeresen nyilvánosságra hozzák. A VSZ 10. szabályának (6) bekezdése szerint az engedélyezett képviselők feletti fegyelmi jogkört az igazgatótanács a fellebbezési tanácsokra ruházhatja. A VSZ 11. szabálya szerint a 10. szabály (2) bekezdésében említett elnökség bocsátja ki a fellebbezési tanácsok eljárási rendjét. A Kibővített Fellebbezési Tanács saját eljárási rendjét maga határozza meg. A VSZ 12. szabályának (1) bekezdése szerint a vizsgálati osztályokat és a felszólalási osztályokat igazgatási szempontból igazgatóságok fogják össze. A (2) bekezdés megállapítja, hogy az igazgatóságokat, a Jogi Osztályt, a fellebbezési tanácsokat és a Kibővített Fellebbezési Tanácsot, továbbá az ESZH belső igazgatási szolgáltatási egységeit főigazgatóságok fogják össze. Igazgatásilag az Átvevő Iroda és a kutatási osztályok is egy főigazgatósághoz tartoznak. Korábban már említettük, hogy jelenleg az ESZH-nak öt főigazgatósága van. Minden főigazgatóságot egy elnökhelyettes irányít. Az Átvevő Irodára vonatkozó 16. szakasz szövege a következő: „Az Átvevő Iroda az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegéhez tartozik. Feladata valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében a bejelentés benyújtását követő vizsgálat és az alaki vizsgálat az érdemi vizsgálat iránti kérelem benyújtásának időpontjáig, illetve addig az időpontig, amikor a bejelentő - a 96. cikk (1) bekezdése szerint — az eljárás folytatására irányuló nyilatkozatot tesz. Szintén az Átvevő Iroda feladata az európai szabadalmi bejelentés és az európai kutatási jelentés közzététele.” Ez a szakasz az Átvevő Iroda feladatait határozza meg, és egyúttal rögzíti azt az időpontot, amikor az eljárás az elővizsgálati osztályoknál folytatódik. Az Átvevő Iroda és a kutatási osztályok igazgatásilag a kutatási főigazgatósághoz tartoznak, és az ESZH hágai kirendeltségét képezik. Az Átvevő Iroda feladatait ún. alaki ügyintézők látják el. Az Átvevő Iroda feladata a 90. és a 91. szakasz szerint a bejelentés beérkezés utáni alaki vizsgálata. Ezenkívül az Átvevő Iroda feladata az európai szabadalmi bejelentések és a kutatási jelentések közrebocsátása. Az Átvevő Iroda illetékessége az európai kutatási jelentés kiküldése után a vizsgálati kérelem beérkezésével vagy pedig - ha a bejelentő még az európai kutatási jelentés kézhezvétele előtt benyújtott vizsgálati kérelmet - a bejelentőnek az európai szabadalmi bejelentés fenntartására vonatkozó, 96. szakasz (1) bekezdése szerinti nyilatkozatának beérkezésével fejeződik be. Az utóbbi esetben még az Átvevő Iroda felelős a fenntartási nyilatkozat benyújtására vonatkozó felszólítás kiadásáért és a döntésért abban az esetben, ha erre a felszólításra nem érkezik időben válasz, vagyis az illetékesség akkor megy át a vizsgálati osztályra, amikor hatályos vizsgálati kérelmet nyújtottak be, vagy a bejelentő törvényes nyilatkozatot tett a bejelentés fenntartásáról. A J 8/82 (OJ 1984,155) sz. döntés szerint az Átvevő Irodának kell a feltalálók megnevezésének megváltoztatására vonatkozó kérelem fölött döntenie még akkor is, ha az európai szabadalmi bejelentés további vizsgálatával kapcsolatos illetékesség már a vizsgálati osztályhoz került. Euro-PCT-bejelentések esetén, amelyek számára kiegészítő kutatási jelentést kell készíteni, az Átvevő Iroda felszólítja a bejelentőt, hogy a 96. szakasz (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkozzék európai bejelentésének fenntartásáról. A vizsgálati díjat a bejelentőnek visszafizetik, ha erre a felszólításra bejelentését visszavonja vagy ejti. Ha egy európai szabadalmi bejelentést és egy euro- PCT-bejelentést az ESZH előtti eljárás céljára egyesítenek, mindkét bejelentés ügyében érvényes vizsgálati kérelmet kell benyújtani, és mindkét kérelemhez le kell róni a kutatási díjat. Az egyesítés után a hivatal az európai vizsgálati díjat részben vagy teljesen visszautalja a bejelentőnek. A díjfizetés érvényességéről az Átvevő Iroda dönt, mig a két bejelentés egyesítése tekintetében a vizsgálati osztály határoz. A 2000. novemberi diplomáciai konferencián elfogadott változás szerint a módosított 16. szakasz szövege a következő: „Az Átvevő Iroda feladata az európai szabadalmi bejelentések benyújtásának és alakiságának a vizsgálata.” A kutatási osztályokra vonatkozó 17. szakasz szövege a következő: „A kutatási osztályok az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegéhez tartoznak. Feladatuk az európai kutatási jelentés elkészítése.” Ez a szakasz a kutatási osztályok felelősségét határozza meg az európai kutatási jelentések és a kiegészítő európai kutatási jelentések elkészítéséért. A kutatási osztályok nemzetközi kutatási jelentést is készítenek. A kutatási osztályok az ESZH hágai kirendeltségéhez és - az Átvevő Irodával együtt — a kutatási főigazgatósághoz tartoznak. Az egyes kutatási osztályok között az ügyeket a nemzetközi szabadalmi osztályozás szerint osztják szét. A kutatási osztályok feladatait ún. kutató vizsgálók végzik. Az ESZH berlini szolgálati helyét 1978. június l-jén alapították és a Német Szabadalmi Hivatal berlini részlegéről választották le. Ez a szolgálati hely szervezetileg az ESZH hágai kirendeltségéhez tartozik. Tevékenységének kezdetén mind az ESZH, mind a Német Szabadalmi Hivatal részére végzett kutatást; ma már csak az ESZH számára dolgozik.
