Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Évfordulónaptár
100 Évfordulónaptár világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februáijától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később igazgatóhelyettese, 1952-53-ban a kaliforniai Berkeley Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Fontos szerepe volt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratóriumnak, az USA második nukleárisfegyver-kutató intézetének 1952. évi megalapításában. Az ezt követő négy évtizedben ez lett a legfontosabb üzem, ahol az Egyesült Államok termonukleáris fegyvereit gyártották. 1954-től 1958-ig, majd 1960 és 1975 között a Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, 1958 és 1960 között igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. 1952. november elsején a csendes-óceáni Enewetakatollon sikerrel próbálták ki Teller Ede és Tanislaw M. Ulam által kidolgozott fúziós fegyvert, amelynek robbanóereje 10 millió tonnányi TNT-vel volt egyenértékű. Utóbb a világ első termonukleáris fegyverének megalkotását Tehernek tulajdonították, akit az USA-ban csak a „hidrogénbomba atyja”-ként emlegettek. Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek. Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. 80 éve halt meg Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, 1845. 03. 27. — München, 1923. 02. 10.), Nobel-dijas német fizikus. 1876-tól a strassburgi (ma Strasbourg, Franciaország), 1879-től a giesseni, majd a würzburgi, végül 1900-1920 között a müncheni egyetem fizikaprofesszora volt. Katódsugarakkal kísérletezve 1985-ben észerevette, hogy a katódsugarak hatására nagy áthatolóképességű sugárzás lép fel, amelyet - bizonytalan jellege miatt - X-sugárnak nevezett el; angol nyelvterületen ma is így hívják, másutt a Röntgen-sugár elnevezés terjedt el. Fémtárgyak belsejéről és a felesége kezéről készítette az első felvételeket. E felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat. A röntgensugár forradalmasította az orvosi diagnosztikát, szinte azonnal sikerrel alkalmazták felfedezését, kezdetben csak átvilágításra, később felfedezték gyógyító hatását is, s daganatokat, gyulladásokat kezeltek vele. Az ő nevét viseli a szigetelők elektromos térben való mozgatását kísérő röntgenáram is. 75 éve született Pavlics Ferenc (Balozsameggyes, 1928. 02. 03.), magyarországi születésű amerikai mérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1950-ben kapott mérnöki oklevelet. 1950—56-ig a budapesti Gépészeti Tervező Intézet tervezőmérnöke volt, 1952—56-ig tanársegéd az egyetemen. 1956-ban az Egyesült Államokban telepedett le. Itt először a michigani egyetemen képezte magát tovább, majd 1957—60-ig az amerikai hadsereg detroiti arzenálja tank-gépkocsi szertárparancsnokságának kutatómérnöke volt. 1960-67 között hasonló beosztásban a General Motors gyár védelmi kutatólaboratóriumában dolgozott. 1967-től a Santa Barbara művek elektronikai részlegeinél volt műszaki igazgató. Elsősorban mellékúti járművek fejlesztésével és kutatásával, a Hold felszínére szánt járművek alkalmazásának vizsgálatával, a mozgékonyság, a szállítási problémák kutatásával foglalkozott. Pavlics vezetésével fejlesztették ki az 1971-ben, az Apollo űrhajóval felbocsátott NASA-holdjárművet, a Lunar Roving Vehicle LRV-t. 1997-ben landolt a Marson az amerikai Nyomkereső nevű űrszonda, amelyből útnak indult a Jövevény nevű autó. Ezt a Pavlics által korábban kialakított, a világtörténelem első földön kívüli terepjáró gépkocsija alapján fejlesztették tovább Bejczy Antallal együtt. Az eredeti az 1969-ben, a Holdon kutató holdautó volt. Ez volt a világ legdrágább autója, különösen azért, mert csak három napig működött, és mindössze harminc kilométert tett meg. 65 éve halt meg Déri Miksa (Bács, 1854.10. 26. -Merano, 1938. 03. 03.), mérnök, feltaláló. A magyar elektrotechnika egyik jeles továbbfejlesztője volt, aki Zipernowsky Károllyal és Bláthy Ottó Titusszal közösen kidolgozta a zárt vasmagú transzformátort. Ezzel megoldották a villamos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítását és elosztását. Zipemowskyval közösen szabadalmaztattak egy öngerjesztő váltóáramú generátort is, amely motorként is működött. 1889-ben Déri a bécsi Internationale Elektrizitäts-Gesellschaft igazgatója lett, s ő valósította meg a bécsi villamos erőművet. Nevéhez fűződött a róla elnevezett ún. Déri-féle repulziós motor. 1898 és 1902 közt megalkotta a szintén róla elnevezett kompenzált egyenáramú gépet, amelynél a lemezeit állórész hornyaiban helyezkedik el a kompenzált tekercselés. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Déri-díjat alapított. 10 éve halt meg Albert Bruce Sabin (Byalistok, 1906. 08. 26. -Georgetown, 1993. 03. 03.), orosz származású amerikai bakteriológus, gyermekgyógyász. 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosa volt. Itt sikerült először a gyermekparalizis vírusát emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1957-re mindhárom, bénulást okozó vírusból sikerült olyan legyengített törzset találnia, amely már nem okozott betegséget, de kiváltotta az immunreakciót. Előbb önként jelentkezett elítélteken és saját magán próbálta ki, majd nemzetközi kísérletsorozatba kezdett a vakcina hatásosságának bizonyítására. A Sabin-csepp nemcsak immunissá teszi a bél falait, hanem a kórokozó szaporodását is gátolja. A védőoltás használatát 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban, 1962-ben kapott szabadalmat. Magyarországon tették először kötelezővé. Később izolálta a B-vírust, s ő irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatásait is. Vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusokat, s szerepüket a rák kialakulásában, módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására. Forrás: Évfordulónaptár 2003 (MTI Sajtóadatbank)
