Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Évfordulónaptár
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 1. szám 2003. február EVFORDULONAPTAR 190 éve született Luppis János (Fiume, 1813. 01. 27. — Torrigia, 1875. 01. 11.), fregattkapitány, a torpedó feltalálója. Apja tengerészkapitány volt, ő is fiatalon került az osztrák-magyar haditengerészethez. Kezdetleges torpedójának modelljét az 1860-as évek elején készítette: ez hajtóművel ellátott csónak volt, orrában gyújtókészülékkel és benne a robbanószerkezettel. Találmányát bemutatta a hadügyminisztériumnak, de sem támogatást, sem elismerést nem kapott. Később kapcsolatba került R. Whitehead angol feltalálóval (aki a népszigeti hajógyárat alapította), s közös munkájuk eredményeként a Fiumében 1866-ban elkészült torpedó már a maiakhoz hasonló fegyver volt. 1869-ben magyar nemességet kapott találmányáért. 150 éves a budai Alagút. 1853. február 10-én megkezdődött a budai Alagút építése, amelynek megvalósítását gróf Széchenyi István vetette fel. Létrehozása szorosan összefüggött a Lánchíd építésével, ugyanis a híd az Alagúttal együtt teremtett Pest és Buda között teljes értékű kapcsolatot. Az Alagút Adam Clark angol mérnök tervei szerint készült: hét és fél hónap alatt fúrták át a Várhegyet, csaknem 10 méter szélességben és magasságban. Az Alagutat 1857-ben adták át a forgalomnak. A második világháborúban erősen megrongálódott, 1949-ben helyreállították. 1973-ban teljesen újjáépítették. 110 éve születgett Lánczos Kornél (Székesfehérvár, 1893. 02. 02.-Budapest, 1974. 06. 25.), fizikus, matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. Tanára volt Eötvös József és Fejér Lipót is. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett, majd a budapesti József Műegyetemen doktorált. Kutatómunkáját 1931-ig német egyetemeken, Freiburgban, Frankfurtban, Berlinben folytatta, majd ott Albert Einstein munkatársa volt. 1931-től az Egyesült Államokban élt. Először az Indiana állami egyetemen matematikát és fizikát adott elő, majd az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal matematikusa volt. 1946-ban a Boeing Társaság kutatómérnöke lett. 1952-től vendégelőadója, 1954-től vezető professzora lett a dublini Institute for Advanced Studies-nak. 1968-ban vonult nyugalomba. Többször hazalátogatott Magyarországra, utolsó hazaérkezésekor érte a halál. Számos tudományos felfedezéssel járult hozzá a matematika és a fizika fejlődéséhez. Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről, és két könyvet Einstein világáról. Tiszteletbeli doktora volt számos felsőfokú oktatási intézménynek, egyebek között a dublini és a frankfurti egyetemnek. 110 éve halt meg Puskás Tivadar (Pest, 1844. 09. 17. — Budapest, 1893. 03. 16.), elektrotechnikus, a telefonhírmondó feltalálója. Tanulmányai befejeztével egy londoni vasútépítő cégnél helyezkedett el, amely 1867-ben elnyerte az erdélyi vasút megépítésére kiírt pályázatot, s a munkák vezetésével őt bízták meg. Később nekivágott Amerikának is: a vadnyugaton arany után kutatott, volt robbantási szakértő, s leleplezett egy áltudományos amerikai feltalálót. Később Thomas Alva Edison amerikai feltaláló munkatársa, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. 1879 októberétől - az Edison Társaság igazgatósági tagja lett, Párizsban önálló szabadalomértékesítő ügynökséget nyitott, villanymotorral kormányozható léghajóval folytatott kísérleteket, és egy cseh mérnökkel terveztetett villamos autón közlekedett. Az 1881-es párizsi elektromossági kiállításon ő rendezte az Edison-vállalatok bemutatóját. A párizsi elektromos világítás kiépítésére részvénytársaságot alapított, s a Nagyopera kivilágítását még ebben az évben meg is valósították. 1892 júliusában a Monarchiában, majd a következő hónapokban még 18 országban jelentette be „Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére” megnevezéssel a telefonhírmondó szabadalmát. 1893. február 15-én megindult a Telefonhírmondó szolgálat Budapesten. Ezután még Amerika érdeklődése is felé fordult, de korai halála megakadályozta a folytatást. 95 éve született Teller Ede (Budapest, 1908. 01. 15.), fizikus, a Corvin-lánc kitütetettje. A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Előbb Göttingenben, majd a Londoni Egyetemen és Koppenhágában dolgozott. 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, s figyelme fokozatosan a magfizika felé fordult. 1941—42-ben a Columbia Egyetem professzora volt. Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II.
