Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 1. szám - Technikatörténet. Végh László: Friss levegő, 2. rész

92 Technikatörténet A konkurencia Carrier szabadalmi leírásában még nem fordul elő a légkondi­cionálás kifejezés. Az elneve­zés (air conditioning) megalko­tása ugyanis még váratott magá­ra. Ezt csak néhány évvel ké­sőbb, Stuart Warren Cramer (3. ábra) alkalmazta saját szabadal­mi bejelentésében. A vezető amerikai textilipari központban, Charlotte (Eszak-Carolina) váro­sában tevékenykedő mérnök a szövéshez használt textilszál nedvességtartalmának szinten tartására javasolta a levegő meg­felelő „kondicionálását”. Míg a szabadalmi bejelentésben a textilszál kondicionálását emlí­tette, 1906. májusában a gyapottermesztők szervezetében elhangzott előadásában így fogalmazott: „A légkondicionálás kifejezés magába foglalja a nedves­ségtartalom szabályozását, a levegő tisztítását és fűtését, to­vábbá a szellőztetést.” Az amerikai szabadalmi hivatal adatbázisa alapján Cramer kiterjedt feltalálói tevékenysé­get mondhat magáénak. Bár bejelentéseinek összevetése Carrier hasonló bejelentéseivel izgalmas eredményekre ve­zethetne, most csak egyetlen bejelentés bemutatásával sze­retnénk érzékeltetni, hogy milyen aktivitás jellemezte ezt a területet a XX. század első éveiben. A bejelentés egyébként jó példa az elnevezés használatára is (4. ábra). 3. ábra: Stuart W. Cramer 4. ábra: US 1075179. Le\egö-kondicionáló berendezés Érdemes felhívni a figyelmet a ma elkülönült műszaki te­rületek akkori összemosódottságára. Míg Carrier végzett elektromérnökként oldott meg gépészeti problémákat, Stuart W. Cramer a textilüzemek épületeinek avatott tervezőjeként szorított időt a légkondicionálás ügyes-bajos kérdéseire és konstruált szabadalmi oltalomra érdemes berendezéseket. 3. Egy feltaláló pályafutása az amerikai álom megvalósulásának jegyében Az alkalmazott mérnöki státustól az önálló cégalapításig Mai szemmel nézve Carrier sikeres feltaláló-mérnökként nem törekedett túlságosan az önállósulásra. Az első beren­dezés megépülésétől a Carrier Company megalakulásáig közel 13 év telt el, és a megalakulást is inkább a külső körül­mények kényszerítették ki, nem a határozott szándék. Természetesen az 1902-1906-os mozgalmas időszakot is fontos évek követték. Carrier tudományos alapossággal igye­kezett tökéletesíteni az ipar által egyre jobban igényelt talál­mányát. Ennek látványos eredménye volt az 1911. december 3-án a Amerikai Gépészkamarában tartott előadása, amely so­rán „Rational Psychcrometic Formulae” címmel bemutatta a kisérletek eredményeit tartalmazó művét. A légkondicionálás elveinek tudományos alapra helyezésével lassan, de biztosan széles körben elfogadott lett és külön szakági rangot szerzett a mérnöki munkák között. A Carrier által alkalmazott számítási képletek a napi meteorológiai adottságok figyelembevételével tették lehetővé egy adott belső tér hőmérsékletének és páratar­talmának beszabályozásához szükséges adatok kiszámítását. Mint tudjuk, Cramer elnevezése terjedt el széles körben. Carrier is átveszi ezt a gyűjtőfogaimat későbbi berendezé­seire. Egyébként Cramer szabadalmi bejelentése, amely lé­nyegében a textilüzemek levegőjéhez vízgőzt adagoló be­rendezésre vonatkozott, nem vezetett szabadalomjogi vitá­hoz közöttük. Talán éppen az esetleges ütközések elkerülésének szán­déka volt az oka a következő bejelentés elbírálásának késle­kedésében. Carrier ugyanis 1907. május 17-én egy újabb bejelentést is benyújtott. A bejelentést a az Egyesült Álla­mok Szabadalmi és Védjegy Hivatala US 1085971 számon engedélyezte 1914. február 3-án, az oltalom iránti igény megújítását követően (5. ábra). 5. ábra: US 1085971. Eljárás levegő párásítására, valamint a levegő hőmérsékletének és páratartalmának a szabályozására

Next

/
Thumbnails
Contents