Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 második felében
76 Tidrenczcl Béla- Magyarország szorgalmazta az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelme tárgyában diplomáciai értekezlet összehívását; ennek megtörténte előtt a WIPO e tárgyban még konzultációkat folytat;- a közgyűlés tudomásul vette a PÁC (Policy Advisory Commission) jelentését, melyben támogatják az anyagi jogi szabadalmi harmonizációt, a PCT reformját és a PÁC nagymértékben támogatja a főigazgató újraválasztását;- a WIPO Patent Agenda tárgyában készült előterjesztés — melynek véleményezése során a feltett kérdéseket Magyarország is megválaszolta - lényegében azokat a súlyponti kérdéseket tekinti át, melyekkel a jövőben a nemzetközi szabadalmi rendszernek szembe kell néznie, és választási lehetőségeket fogalmaz meg. Ily módon kulcskérdés a kettős munkavégzés csökkentése a nemzetközi együttműködésben (mind az SCP-ben, mind a PCT-reform során), a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása, az anyagi jogi harmonizáció intenzívebbé tétele; a szabadalmi rendszer továbbfejlesztését illetően a fejlődő országok némi aggodalmuknak adtak hangot, hivatkozva arra, hogy ez számukra többletteherrel járhat; az EK tagállamai nevében Dánia támogatta a WIPO programját, Svájc pedig utalt azokra a nehézségekre, amelyek az EPO-nak a PCT-ben betöltött szerepével kapcsolatban merültek fel és megoldatlanok; az USA küldöttsége szerint a WIPO-nak főként az SCP-re és a PCT-reformra, illetőleg a megfelelő műszaki segítségnyújtásra kell erőit koncentrálnia;- a doménnevekkel kapcsolatban az SCT második, rendkívüli ülésén megfogalmazott javaslatokat (lényegét lásd az első félévi beszámolónkban) a közgyűlés megvitatta, alapjában véve elfogadta; a földrajzi árujelzők kérdését illetően Dánia javasolta, hogy a közgyűlés kéije fel a WIPO Titkárságát egy vitaanyag elkészítésére az SCT számára; az országnevek vonatkozásában a jegyzőkönyv rögzíti az ellenvéleményt nyilvánító országokat, és számos kérdés további tanulmányozását tartja szükségesnek;- a jogérvényesitéssel foglalkozó tanácsadó bizottságok státuszát illetően az iparjogvédelmi jogérvényesítéssel (ACE/IP) és a globális információs hálózatok terén a szerzői jog kezelésével foglalkozó tanácsadó bizottság (ACMEC) 2001. évi ülését követően a tagállamok általában egységes bizottság létrehozatalát támogatták, amelyet a közgyűlés egyhangúlag megfelelőnek tartott; az egységes bizottság a korábbi bizottságok munkáját folytatja majd;- a WCT-re (hatályba lépett 2002. március 6-án) és a WPPT-re (hatályba lépett 2002. május 20-án) vonatkozó kérdések kapcsán a WIPO Titkárságának javaslatára a két közgyűlés 2003-ban általános ülést tart majd; a jövő két fő iránya a ratifikáló és csatlakozó országok számának bővítése és a szerződések hatékony alkalmazása;- a PCT-t érintő ügyek közül: a) a közgyűlés jóváhagyta a Kanadai Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal (CIPÓ) PCT Nemzetközi Kutatási Szervként (ISA) és Nemzetközi Elővizsgálati Szervként (IPEA) való kijelölését, a Finn Szabadalmi és Lajstromozási Hivatal esetében viszont a közgyűlés a döntést 2003-ra halasztotta; ez utóbbi halasztást Svájc kezdeményezte, az EPO elnöke és több európai ország támogatta; b) a PCT reformjával foglalkozó bizottság és munkacsoport programját a közgyűlés elfogadta, a bizottság második ülésének eredményeként a WIPO Nemzetközi Irodája elkészítette a PCT Végrehajtási szabályzata (VSZ) módosításainak átdolgozott tervezetét: a díjakkal kapcsolatos módosítás 2002. október 17-én lépett hatályba, a további módosítások pedig 2004. január 1-jével lesznek hatályosak; c) a PCT IMPACT (Information Management for the PCT) automatizálási projektjét a közgyűlés 1998-ban fogadta el, a tényleges munka 2000-ben kezdődött meg; néhány elem késedelme ellenére a projekt időben megvalósul; d) az EK javasolta, hogy valamely szervezet ISA-vá vagy IPEA-vá történő kijelölésének feltételévé meghatározott minőségi követelményeket kell szabni (az ISO- minősítéshez hasonlóan) bizonyos személyi feltételek és minimumdokumentáció meghatározása mellett; a javaslatot a PCT reformmunkacsoportja elé terjesztik; — az üléssorozat idején a közép-európai és balti-országok rendszeresen tartottak konzultatív összejövetelt, de csak néhány kérdésben tudtak közös álláspontot kialakítani; nem született még döntés a csoport lett koordinátora utódlásának kérdésében. A PCT reformjával foglalkozó bizottság második ülése és a munkacsoport harmadik ülése, Genf július 1-5. és november 18—22. Mindkét ülésen hivatali főosztályvezetői és iparjogvédelmi főtanácsadói szintű küldöttséggel képviseltettük magunkat. A bizottság második ülésén a WIPO Nemzetközi Irodája által elkészített, a PCT reformjára vonatkozó javaslatok megvitatására került sor, amelyek három témakört érintettek: — a nemzetközi kutatási és elővizsgálati rendszer koordinálása, a nemzeti szakaszba lépés határideje; — a megjelölési rendszer működése és — a Szabadalmi Jogi Szerződéssel (PLT) való összhang megteremtése. A nemzetközi kutatás és elővizsgálat rendszerének témakörében a WIPO Nemzetközi Irodája dokumentuma által javasolt rendszert az USA, az EPO és Japán támogatta, a japánok átmeneti rendelkezések szükségességét vetették fel a folyamatban lévő bejelentések tekintetében. A Végrehajtási szabályzat javasolt módosításait a bizottság jóváhagyta. Az automatikus megjelölési rendszerrel kapcsolatban a Nemzetközi Iroda részéről a Végrehajtási szabályzatban javasolt módosításokat, bizonyos változtatásokkal, a bizottságjóváhagyta. A módosítások az összes szerződő félre vonatkozó automatikus megjelölést, a kiválasztást, a nemzetközi bejelentési illetékeket és a „közlés kérelemre” rendszert érintik. A nemzetközi bejelentés és a fordítások nyelve témakörében a VSZ javasolt módosításai kitérjednek a nemzetközi közzététel céljából a nemzetközi bejelentés fordítására, a kérelem nyelvére. Vita folyt a nemzeti szakaszba lépés határidejének elmulasztásáról, illetőleg az elsőbbség igényléséről is. Ez utóbbi keretében foglalkoztak