Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Tosics Nóra: A szerzői jog nemzeti, nemzetközi és regionális kimerülésének kérdései
8 Dr. Tosics Nóra A jogkimerülés nemzetközi formájának támogatói azt hangoztatják, hogy a Közösségnek hiányzik a kifejezett szabályozási jogköre a tagállamok által alkalmazott jogkimerülés szintjének kötelező előírásához. Úgy vélik, a közösségijogkimerülés elve - annak helyes értelmezése szerint - csak minimális szabályozást nyújt, amelyen túlmenően a nemzeti jogszolgáltatás a nemzetközi jogkimerülést is alkalmazhatja. Azzal érvelnek, hogy a jogkimerülés regionális szintre való korlátozása csak azokban az országokban jöhet szóba, ahol a nemzetközi jogkimerülés korábban sem jutott érvényre. A közösségi irányelvek ugyanis csak a regionálisjogkimerülést szabályozzák, és abból, hogy lehetővé teszik a harmadik országokból érkező párhuzamos import kizárását, nem következik a tagállamok általános tilalom bevezetésére irányuló kötelezettsége. A „minimális szabályozás elve” azonban sem rendszertani, sem pedig teleologikus értelemben nem állja meg a helyét. Ha a biztosított kizárólagos szellemi tulajdonjog és e jog terjedelmének korlátozása rendszertani értelmezéséből indulunk ki, nyilvánvaló, hogy a regionális jogkimerülés szabálya megszorítóan értelmezendő: a közösségi jogalkotónak nem állt szándékában megengedni azt, hogy a kizárólagos jogokat a nemzeti törvényhozások tovább korlátozzák. A közösségi jog célja, hogy a jogosultak számára egységesjogállást teremtsen a belső piacon belül: ennek fényében nem többet és nem kevesebbet ír elő, mint a regionális jogkimerülést. Még egyértelműbbé teszi a kérdés eldöntését, hogy az Európai Unió intézményei e kérdésben egybehangzóan nyiltakoznak. Az Európai Unió Bizottságának hosszú évek óta képviselt, egyöntetű álláspontja az, hogy a tagállamok nem vezethetik be egyoldalúan a nemzetközi jogkimerülés elvét. Az Európai Bíróság, amikor a Silhouette-iigy kapcsán 1998-99-ben első ízben lehetősége nyílt arra, hogy a nemzetközi jogkimerülés kérdését az érvényben lévő közösségi jog alapján ítélje meg, szintén megerősítette ezt a véleményt. A tagállamok jogszolgáltatásában és az irodalomban kialakult többségi vélemény szerint tehát az Európai Unió tagállamai nem jogosultak többé arra, hogy a nemzetközi jogkimerülést alkalmazzák. Kitekintés Tekintettel a jogkimerülés terjedelme körüli állandó szakmai-politikai vitákra, érdemes feltennünk magunkban a kérdést: merre mutat a jogkimerülés intézményének fejlődése? Mikor érünk el arra a pontra, amikor az elsősorban a személyes alkotótevékenységet méltányoló szerzői jog „gyakorlásának szabályozása” már a kizárólagos jog lényegét érinti, korlátozza? Ez persze ilyen formában egyelőre elméleti probléma, közeli és igen aktuális kérdés azonban ma Magyarországon az, hogyan fog megváltozni a szerzői jogi jogososultak piaci helyzete a csatlakozásunkkal. A hazai szabályozás értékelése kapcsán már utaltunk arra, hogy az Európai Megállapodás értelmében a csatlakozást követően a nemzeti jogkimerülést regionális jogkimerülésnek kell felváltania. Ezzel egybehangzóan rendelkezik a kormány 2140/2000 (VI. 23.) sz. határozata is, amely egyben azt is előirányozza, hogy a jogkimerülés szabályát az Európai Bíróság gyakorlatával összhangban kell majd kialakítani a születendő magyar szabályozásban. Ez valószínűsíti a hazai szerzői művek párhuzamos importjának elterjedését, és ezáltal fokozottan indokolttá teszi a párhuzamos importot ismerő országokban kialakult gyakorlat, éppúgy mint az Európai Uniós szabályozás tanulmányozásának szükségességét, felkészülésképpen egy új kor új kihívásaira. Irodalom Balta János, Bogsch Attila, Boytha György, Faltuli Gábor, Gyertyánfy Péter, Kricsfalvi Anita, Pálos György, Tömöri Pál: A szerzői jogi törvény magyarázata (szerk.: Gyertyánfy Péter); KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2000 Carl Baudenbacher. Erschöpfung der Immaterialgüterrechte in der EFTA und die Rechtslage in der EU, in: GRUR Int. 2000, 7. sz. Dr. Boytha György. Iparjogvédelem, szerzői jog c. fejezete, In: Berke Barna, Burián László, Boytha György, Dienes-Ochm Egon, Király Miklós, Martonyi János, Mádl Ferenc: Az Európai Közösségek kereskedelmi joga (szerk.: Király Miklós); KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 1998 Dr. Boytha György: Iparjogvédelem, szerzői jog címmel tartott előadásai Dr. Faludi Gábor. A digitális technika hatása a magyar szerzői jogra, In: Faludi Gábor, Kisfaludi András, Pajor-Bytomski Magdalena, Vékás Lajos: Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (szerk.: Vékás Lajos); KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001 Dr. Faludi Gábor. A magyar szerzői jog közelítése az európai joghoz, In: Darázs Lénárd, Faludi Gábor, Kisfaludi András, Pajor-Bytomski Magdalena, Vékás Lajos: Európai közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban Dr. Faludi Gábor „A szellemi alkotások joga” címmel tartott egyetemi előadásai Dr. Faludi Gábor, Dr. SzecskayAndrás. Válasz az AIPPI kérdéscsomagra Dr. Gaster Jens'. A belső piac funkciói és a harmadik országokból való párhuzamos behozatal: vádbeszéd a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok nemzetközi (globális) felhasználása ellen, in: Magyar Jog - Külföldi Jogi Szemle, 1998. 9. szám Jens Gaster Die Erschöpfungsproblematik aus der Sicht des Gemeinschaftsrechts, in: GRUR Int. 2000, 7. sz. AIPPI Reports, Question Q 156: Intenational Exhaustion of Industrial Property Rights, in the name of the Australian Group by Ian G. Betts an WayneM. Condon Peter Groves, Anthony Martino, Claire Miskin, John Richards'. Intellectual property and the internal market of the European Community; European Business Law and Practice Series, London, Graham & Trotman, 1993 Jochen Körben Der Grundsatz der gemeinschaftsweiten Erschöpfung im Recht der Europäischen Union; Frankfurt, Peter Lang Verlag, 1999 Martin J. Lutz'. Parallclimport und Urheberrecht in der Schweiz, in: GRUR Int. 2000, 6. sz. Alexander Odle, Michael Treis: Exhaustion of Intellectual Property Rights in the EU: The New Fortress Europe? AIPPI: Internationale Erschöpfung der gewerblichen Schutzrechte, Bericht Q 156, im Namen der deutschen Landesgruppe von Johann Pitz Dr. Tattay Levente: A versenyjogok és a szerzői jogok az Európai Unióban, Külgazdaság Jogi Melléklete, XLV. évf. 1. sz. 2001 Abraham Van Melle. Parallel importing in New Zealand: Historical origins, recent developments, an future directions, in: E.I.P.R. 1999, 2. sz. Dr. Vida Sándor A parallelimport az Európai Közösség védjegy- és versenyjogában, Jogtudományi Közlöny - Európai Jogi Figyelő, 1999 május
