Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Dr. Munkácsi Péter: Félúton a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezet elfogadása felé – visszatekintés a 2002. évre
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam I. szám 2003. február DR. MUNKÁCSI PÉTER Félúton a rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezet elfogadása felé - visszatekintés a 2002. évre „Még broadeastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került, mikor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült" (Presser Gábor - Sztevanovity Dusán: A rádió)' Bevezető Hol van ma már a rádiózás hőskora, amikor az új, titokzatos technikai csodát a kellő távolságtartás okán szívesen illették idegen kifejezéssel? Bár külön tanulmányt is megérne a „ broadcasting ” fogalma, valamint szókapcsolatainak magyarosítása, a fogalmi-nyelvi interpretáció helyett a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) „rádió- és televízió-szervezetek” terminológiája kerül alkalmazásra, összhangban a kis számú vonatkozó, hazai irodalomban képviselt állásponttal, amely a magyar nyelvű meghatározást inkább tartalmi, tevékenységi oldalról közelíti meg; azokról a szervezetekről van szó, amelyek saját rádió- vagy televízióműsort készítenek és azt a nyilvánossághoz közvetítik.1 2 Nem vállalkozik e munka a rádió- és televízió-szervezetek védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezményeknek, illetve a közösségi irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek áttekintésére,3 sem a Szellemi Tulajdon Világszervezete (továbbiakban: WIPO) Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága (továbbiakban: állandó bizottság) e tárgyat is érintő valamennyi ülésszaka eseménynaptárának összeállítására.4 A dolgozat célja sokkal inkább az - hangsúlyt adva a szerzői joggal szomszédos jogok nemzetközi védelmének 1 Locomotiv GT: Mindenki másképp csinálja. MHV, Pepita SLPX 17539 (1977) 2 Tömöri Páh A szerzői joggal szomszédos jogok védelme, XI. fejezet, ad 80. §, p. 371. In Gyertyánfy Pétcr(szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK-Kerszöv, Budapest, 2000. Magyar nyelvű történeti áttekintés olvasható - a teljesség igénye nélkül —Sár Csaba Sálhon Natalie: A műsorsugárzó szervezetek jogi védelme a WIPO egyezménytervezetének tükrében, p. 596-600. In Enyedi AagyMihály, Pólyák Gábor, dr. Sarkady Ildikó (szerk.): Magyarország médiakönyve 2002, második kötet. ENAMIKJÉ, Budapest, 2002. 4 A hazai olvasók számára az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle (ISZJSZ) hasábjain rendszeresen ismertetésre kerültek a nemzetközi szerződéstervezet előkészítő munkái; lásd: ISZJSZ 2001 .június, p. 24.; ISZJSZ 2002. február, p. 41.; ISZJSZ 2002. augusztus, p. 79-80. napjainkban elért jelentős szintjének -, hogy a 2002-ben félidejéhez érkezett, rádió- és televízió-szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi szerződéstervezet WIPO-ban zajló előkészítő munkájáról összefoglalóan adjon számot, az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án aláírt Római Egyezmény kontextusában. A szomszédos jogok létrejötte: a Római Egyezmény A szerzői joggal szomszédos jogok nemzetközi védelmének kérdése a nemzetközi diplomácia szintjén az irodalmi és zenei művek védelméről szóló Berni Egyezmény (a továbbiakban: BUE) 1928-as római felülvizsgálati konferenciáján merült fel első alkalommal. Jóval a következő felülvizsgálati konferencia megrendezése előtt, 1939-ben készült el az első tervezet (az ún. „Samadeni tervezetek”), amely a BUE mellékletét képezte volna, és nem csak az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek jogait, hanem a követő jogot (droit de suite) is érintette.5 1949-ben három nemzetközi szervezet, a BIRPI (a WIPO jogelődje), az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezése és irányítása mellett kezdődött el a szomszédos jogokat érintő önálló egyezménytervezet kidolgozása. Az 1951-es római, az 1956-os genfi és az 1957-es monacói szövegváltozatokat az 1960-as hágai konferencián kompromisszumok árán egységes változatba szerkesztették össze, amely alapját képezte az 1961-es Római Egyezménynek.6 * Az egyezménynek a rádió- és televízió-szervezeteket (az egyezmény szóhasználata szerint műsorsugárzó szervezeteket) érintő rendelkezései közül most csak a nemzeti elbánásra, az egyezmény által biztosított minimumjogokra vonatkozó rendelkezések kerülnek röviden áttekintésre. A nemzeti elbánást a Római Egyezménnyel kifejezetten biztosított védelem, valamint az egyezményben kifejezet-5 Paul Goldstein: International Copyright, Oxford University Press 2001, § 2.2.1.1. Magyarország a 4/1994. (II. 11.) O.GY. határozat alapján fenntartás nélkül csatlakozott az egyezményhez, amelyet az 1998. évi XLIV. törvény hirdetett ki. 2002. október 31-i adatok szerint a Római Egyezménynek 70 tagállama van.