Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle

72 Könyv- és folyóiratszemle tások hatékonyságát egyrészt azzal, hogy az inkubátort mű­ködtető szakemberek hozzáértésének és helyismeretének felhasználásával a célcsoport nagy tömegéből kiválasztja azokat a vállalkozásokat, amelyek képesnek ígérkeznek a sikeres tevékenységre és jövőbeni növekedésre, másrészt segíti is azokat a túlélésben és a felfutásban. Az inkubátorok szintúgy fontos elemét alkotják a terület- és településfejlesztési intézményrendszernek is, hiszen részben vállalkozásfejlesztő tevékenységükkel, részben a bennük működő cégek gazdasági tevékenységeivel és kap­csolataival számottevően hozzájárulhatnak a nekik otthont adó település fejlődéséhez. Ezért az átlagosnál kedvezőtle­nebb helyzetű térségekbe telepített inkubátorok különösen jól szolgálják azok felzárkóztatását. Az inkubátorok hatékony eszközei az innováció- és tech­nológiaipolitikai intézményrendszernek is: egyaránt képe­sek segíteni a technológiaintenzív vállalkozások indulását és megerősödését, új innovációs fejlesztési eredmények létre­hozását és gazdasági hasznosítását, valamint az új technoló­giák elterjesztését a gazdaságban. Ismeretes például, hogy a kiemelkedően fejlett csúcstechnológiai iparral rendelkező Izrael ennek az iparnak a fejlődését és megerősödését nagy­részt a technológiai és vállalkozói inkubátornak nyújtott tá­mogatások révén érte el. Fejlett országok példái szintúgy igazolják, hogy az inku­bátorok igen alkalmas eszközei a gazdaság-, valamint a technológiafejlesztés érdekében létrehozott, a közösségi és a magánszféra közötti társulásoknak (Public Private Partnership) is. A vállalkozói inkubátorok tevékenységét és azok támo­gatását az Európai Unió is a gazdaságfejlesztés kiemelt fon­tosságú eszközeként kezeli. Amint itt olvashatjuk, EU- szakértők 2001 -2002-ben felmérést végeztek, amely arra irányult, hogy megállapítsák, milyen teljesítményt mutat­nak fel ezek az intézmények. A kutatás eredményei szerint az EU mintegy 900 inkubátora jelentősen hozzájárul a munkahely- és értékteremtéshez, és bennük igen jó haté­konysággal hasznosulnak a gazdaság- és vállalkozásfej­lesztésre fordított közpénzek. A tanulmány részletesen bemutatja a vállalkozói inku­bátorok magyarországi kialakulásának menetét és gazda­sági környezetét, valamint azok jelenlegi helyzetét. Ez utóbbit illetően az egyik legfontosabb megállapítása az innovációpolitikai deficit kiemelése. Az alapját alkotó ku­tatás eredményei szerint a hazai inkubátorházak sikeresen töltik be kisvállalkozás-fejlesztési és terület- valamint te­lepülésfejlesztési funkcióikat. Egyes, az országban pont­szerűen elhelyezkedő, kivételnek számító inkubátorhá­zakban az innovatív vállalkozók alkotják a bérlők többsé­gét, és az inkubációs környezet alkalmas arra, hogy közöt­tük szinergikus kapcsolatok alakuljanak ki. Ugyanakkor azonban a tipikus hazai inkubátorház számára a legna­gyobb nehézséget jelenleg éppen az innovációpolitikai szempontból történő felzárkózás jelenti. Ennek részben fi­nanszírozási okai vannak, hiszen az inkubátorházak több­sége önerőből nem tudja megteremteni a kutatás-fejleszté­si szolgáltatások hátterét. Az állami beavatkozásnak ép­pen ezen a területen van kiemelkedő szerepe. A tanulmány igen figyelemreméltó javaslatokat tesz e támogatás cél­szerű módozataira. Innovativitás és öszönzése: Intenzívebb támogatásban kell részesíteni azokat az inkubátorházakat, amelyek egy­mással bizonyítottan együttműködni képes, innovatív vál­lalkozásoknak adnak otthont. Előnyben kell részesiteni az olyan, inkubátorházon belüli kapcsolatokat, illetve kapcso­latfejlesztő programokat, melyeknek célja a bérlő vállalko­zások által közösen megvalósitott fejlesztés. Olyan progra­mokat kell kifejleszteni, amelyek ösztönzik az inkubátor­ház házon kívüli gazdaságszervező funkciójának kibonta­kozását, és hosszabb távon egy természetes klaszter fontos hálózati elemévé fejlesztik az inkubátorházat. Azoktól az inkubátorházaktól, amelyek túlnyomórészt vagy teljes mértékben hagyományos, alacsony technológiával dolgo­zó gyártó vagy szolgáltató cégeknek adnak otthont, vala­mint azoktól, amelyeknél semmilyen szinergia létrejöttére sincs bizonyíték, szélesebb területen és hamarabb kell meg­követelni az önfenntartást. Kutatási kapcsolatok fejlesztése: Megfelelő intézményes keretet kell teremteni az inkubátorházak és az oktatási, va­lamint a kutatási intézmények együttműködéséhez. Olyan programokat célszerű szervezni, amelyek az inkubátorhá­zakban keresletet támasztanak a gyakorlatban felhasznál­ható kutatási eredmények hasznosítása iránt. Fejleszteni célszerű azokat a programokat, amelyek inkubációs jellegű támogatásban részesíthetnek az egyetemek, illetve a kuta­tóhelyek eredményeit hasznosítani kívánó kezdő, spin-off vállalkozásokat. Támogatni kell, hogy az inkubátorházak­ban részfoglalkozású vagy főállású innovációs menedzse­rek segítsék a bérlő vállalkozások tudásigényes fejlesztés­sel kapcsolatos információ- és tőkeigényének kielégitését. Együttműködés a támogatások térbeli hierarchiájában: A jelenleginél nagyobb mértékben össze kell hangolni az inkubátorházakat kedvezményező központi, regionális és települési támogatásokat egymással és az EU-támogatá­­sokkal. E támogatások mindegyikében érvényesiteni kell azokat az innovációpolitikai prioritásokat, amelyek ösztön­zik az innovatív cégek támogatását és a házba irányuló, a házon belüli és a házból kisugárzó technológiatranszfert. Osman Péter * * * Ráth György (szerkesztő): Az iparművészet könyve I-1II. Athaeneum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1902, 1905, 1912; hasonmás kiadás: Babits Kiadó, 2002; ISBN963 9222 5 74, 963 9272 582, 963 9272 590 A gazdasági és technikai fejlettség színvonalának fontos fokmérője, ha az árutermelés eljut odáig, hogy komoly jelen­tőséget tulajdonít a termékek esztétikus megjelenésének is. A fejlesztés ekkor már nemcsak arra törekszik, hogy a termé­ket a funkciói alkalmassá tegyék a rendeltetésszerű haszná­latra, hanem arra is, hogy azt egy sajátos további funkcióval is felruházzák: esztétikai értékeivel is kitűnjék, vagyis szép küllemével is szerezzen örömet. Ha a gazdasági és a techno­lógiai viszonyok fejlettsége már eljutott odáig, hogy a piacon a vevők igényeinek kielégítése válik a kínálat alakításának

Next

/
Thumbnails
Contents