Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Könyv- és folyóiratszemle 73 meghatározójává - tehát nem a vevők versenyeznek az áruért, hanem az árutermelők az értékesítési lehetőségekért, a vevők pedig válogatnak a kínálatban - akkor a tennékek „szépítése” komoly gazdasági jelentőséget nyer. Nagyrészt ennek a felismerése nyomán fogadta be az ipar a termékfejlesztés új ágaként az ipari formatervezést, és ennek a felismerésnek köszönhetően vált az „alkalmazott művészet” a korszerű innovációs fejlesztőmunka részévé. A szép termékek iránti igény eléggé könnyen felkelthető, és versenyelőnyhöz jut az a termelő, akinek az áruja ezt a keresletet a másokénál jobban elégíti ki. így válhatott az iparművészet az árutermelés, és főként a piaci pozícióharc fontos eszközévé a tömegtermelés korában. Az iparművészetről szól ez az impozáns, gazdagon illusztrált háromkötetes mű, Az iparművészet könyve, amelyet XX. sz. eleji megjelenése után most a Babits Kiadó jelentetett meg hasonmás kiadásban. Sokatmondó, ahogyan a kor az iparművészetet tekintette. A Pallas Nagy Lexikona szerint (1895) az iparművészet a használati tárgyat hozzáillő szép formákkal, ékítményekkel és színekkel nemesíti, és legkülönfélébb készítményeinek közös ismertetőjele, hogy egyfelől gyakorlati célt szolgálnak, másfelől szépérzékünk kielégítésére is törekszenek. Régi dicsőségünk elegánsan szép megjelenítésének méltó kivitelű újraélesztése ez az impozáns, gazdagon illusztrált háromkötetes mű. Büszkeségre elsősorban nem is az ad okot, hogy már a XX. sz. elején voltak, akik ilyen magas színvonalon tudták az akkori olvasónak bemutatni az iparnak és a képzőművészeteknek ezt a még meglehetősen fiatal közös gyermekét, és érdemesnek is tartották az igyekezetét - bár ez is tiszteletet parancsol. Akkori nagyságunkat igazán azzal mutatja, hogy bizonyságul szolgál: művelt, érdeklődő és a tájékozódásért áldozni is hajlandó volt a nemzet és a kor, ahol egy ilyen könyv megjelenhetett, volt rá elegendő kereslet. Ez igen komoly, elmélyült szakmai tanulmányok gyűjteménye, amelyet érdemes figyelemmel tanulmányozni, és amely sok tudással és a megismerés örömével ajándékozza meg az olvasót. Benne kiváló tudósok és művészek magvas tanulmányai sorakoznak és mutatják be az iparművészet lelkét, különböző területeit, azok kialakulását, fejlődését, kiemelkedő vagy jellemző alkotásokat. Rögtön ráérzőnk, hogy mindegyikük előadónak is kiváló: a tanulmányok úgy adnak a választott témára vonatkozó sok-sok ismeretet, az átfogó elemzésektől az alkalmazott alkotótechnikák/ -technológiák szakmai részleteinek bemutatásáig, hogy azt sohasem érezzük fárasztónak, soknak, netán érdektelennek- ellenkezőleg. És a voltaképpeni művészettörténet mellett széles látókörrel jelenítik meg - ahogy azt a nagyok tudják- a szóban forgó korok technika- és kultúrtörténetét is. Ráth Györgyről, a mű szerkesztőjéről a Révai Nagy Lexikona elmondja, hogy jogászként pályája a pesti kir. ítélőtábla tanácselnöki tisztéig emelkedett. Nagy tevékenységet fejtett ki a magyar művészet és iparművészet pártolásában. 1881-ben megszervezte az Iparművészeti Múzeumot, amelynek 1896-ig főigazgatója, az Iparművészeti Társulatnak pedig elnöke volt. Itt nagy tanulmánya is szerepel az érmekről, éremművészetről. A tanulmányok alkotói között is nagy neveket találunk. Csak egy-két példa: Marczali Henrik törtrénész, akadémikus, a budapesti tudományegyetemen a magyar történelem professzora: „Az iparososztály fejlődése Magyarországon”. Lyka Károly művészettörténész, 22 éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára, néhány évig annak igazgatója: „A mozaik”, „Az üvegfestés”. Éber László, a budapesti tudományegyetemen a középkori művészettörténet tanára: „A sokszorosító művészet”, „A bútorművesség emlékei Magyarországon”. Divald Kornél, akit az Új Idők Lexikona a Kárpát-vidéki megyék műemlékeinek legnagyobb érdemű kutatójaként tart számon: „A fafaragás”, „A lakkmüvesség”, „Az üveg”. Wartha Vincze, kémikus, egyetemi tanár, a budapesti József nádor Műegyetem rektora, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Természettudományi Társulat elnöke: „Az agyagművesség”. Osman Péter * * * Mark Harvey, Steve Quilley & Huw Beynon: Exploring the Tomato. Transformations of Nature, Society and Economy; A paradicsom feltárása. A természet, a társadalom és a gazdaság átalakításai. Edward Elgar, 2002 (angol nyelven); ISBN 184 376-189-0 Gömbölyű vagy hosszúkás, apró vagy óriás, vörös, sárgás vagy zöld, édes vagy savanykásabb, eszik és isszák, és mai árupiaci megjelenéseiben maga a folyamatos innovációk százarcú megtestesülése - mi az? Tessék itt elolvasni: a paradicsom. Első ránézésre a dolog teljes képtelenségnek tűnik: a paradicsom egyike napi, viszonylag egyszerű élelmiszereinknek, de mi köze az innovációhoz? Megesszük, megisszuk, ételt ízesítünk vele, néhány nemzeti konyha arculatképző elemévé is vált, ámde hol van mindebben az a kitartó, céltudatos fejlesztés, amely az innovációk nélkülözhetetlen hátországa, s még inkább az ilyen fejlesztések szerteágazó szövevénye? Aki azonban elolvassa ezt a könyvet, részben világosan kifejtve készen kapja meg a nagyon is egyértelmű bizonyítékát annak, hogy mennyi innovációs fejlesztés áll e sokaknak nagyon kedves zöldség mai sokféle megjelenési formája mögött, másrészt, ha valamennyire járatos az innovációs fejlesztés témakörében, maga is sokhelyütt ráérez erre. A kiváló kiadó e könyve átfogó történetírás, elemzés és értékelés egy hajdan obskúrus, egzotikus növény világhódító útjáról, a fejlődés és fejlesztések módjairól, amelyek révén elérte mai kimagasló gazdasági és étkezésbeli jelentőségét. A paradicsom pályafutásának elemző bemutatása egyben nagy és igen jellemző szeletet ad modem világunk, fogyasztói társadalmunk gazdaság- és kultúrtörténetéből is, az Edward Elgar könyveinél megszokott kitűnő előadásmódban és magas szakmai színvonalon. A mű mindezzel - amint azt a fülszöveg ki is emeli - sajátos tanulmány a jelenkori kapitalizmusról e zöldségféle kapcsán. Tegyük hozzá: sajátos értekezés a fogyasztói társadalomról, a piacépítés, az értékesítési lehetőségek bővítése céljából létrehozott, ki
