Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Iparjogvédelmi es Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 6. szám 2003. december KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Soltész Anikó, Futó Péter et al: A vállalkozói inkubátorok jelene Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, 2003; ISBN 963 210 7284 Bölcs országok tapasztalatai igazolják, hogy a vállalkozói inkubátorok nagy gazdasági jelentőségű eszközei a vállalkozásfejlesztésnek és vele a nemzetgazdaság erősítésének. Erre az eszközre nálunk is igen nagy szükség van, ugyanakkor még nagyon az elején vagyunk a benne rejlő lehetőségek kiaknázásának. Ezért is érdemel megkülönböztetett figyelmet a vállalkozásfejlesztés témakörében kiemelkedő tudású SEED Alapítvány tanulmánya, amely egyrészt igen alapos nemzetközi kitekintésre, másrészt a vállalkozói inkubátorok magyarországi helyzetének részletes felmérésére és szakértői értékelésére támaszkodik. A nemzetközi kitekintés legfőbb megállapításainak bemutatásával összehasonlítási alapot is szolgáltat ahhoz, hogy felbecsülhessük, hol tartunk e téren más országokhoz képest. Az abszolút élvonalat e téren az USA képviseli. Különösen figyelemreméltó ugyanakkor az a két fejezet, amely a vállalkozási inkubáció (a szöveg szinonimaként használja a „vállalkozói” és a „vállalkozási” jelzőt) helyzetét mutatja be a visegrádi országokban, valamint a Baltikumban. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy e kitekintés és a belőle nyerhető útmutatás feltehetően teljesebb lenne, ha kiterjedt volna az inkubátorok izraeli kiemelkedő szerepére, gazdasági és technológiapolitikai jelentőségére. A továbbiakat nagyrészt a tanulmányból idézzük. Az Európai Bizottság definíciója szerint a vállalkozói inkubátorház olyan telephely, ahol újonnan alakult cégek működnek korlátozott, de modulárisan átalakítható területen, igénybe véve közös infrastrukturális erőforrásokat, valamint menedzseri, titkársági és gondnoki szolgáltatásokat. Az intézmények célja elsősorban a helyi gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, miközben - hogy az inkubátort a technológiai parktól meg lehessen különböztetni - az inkubátoroknál a csúcstechnológiai orientáció gyakran marginális. Fűzzük azonban itt hozzá: ez utóbbi megállapítás csak abban az esetben helytálló, ha a vállalkozói inkubátoroktól elkülönített kategóriaként kezeljük a technológiai inkubátorokat. Ez utóbbiak, amint arra igen jelentős példákat találhatunk, éppen a csúcstechnológiák fejlesztésének és terjesztésének kiemelkedő eszközeiként szolgálnak. Szervezeti sokféleség: A hagyományos, logisztikai támogatást eőtérbe helyező vállalkozói inkubátorháztól folyamatos az átmenet a tudásalapú támogatást hangsúlyozó technológiai centrumokig, technológiai partokig. A klasszikus üzleti inkubátorházak mellett, azokkal szoros együttműködésben, a feladatok megosztásával olyan intézmények is szolgálhatnak vállalkozásfejlesztési célokat, mint az ipari parkok, a vállalkozási övezetek, és a vámszabad területek. Bizonyos értelemben az egyetemek és a kutatóintézetek számottevő hányada is betölt vállalkozási inkubációs feladatokat a belőlük induló, ún. spin-off cégek révén. Az inkubációs modellekfejlődése: A vállalkozói inkubátorházak és tudományos-technológiai parkok legkedvezőbb modellje még nem alakult ki. Országonként, még az egyes régiókon belül is nagy eltérések figyelhetők meg az egyes intézményi megoldások között. Az egyes modellek főleg abban különböznek egymástól, hogy ezeknek az erőforrásoknak milyen keverékét tartják a legalkalmasabbnak, milyen erőforrás-kombinációt tartanak a leginkább célravezetőnek és megvalósíthatónak az adott körülmények között. Részben folyamatos, apránként! módosításokkal, részben pedig átfogó kezdeményezésekkel keresik e vállalkozás- és innovációtámogatási fonna sikeres megoldásait. A nemzetközi szervezetek tennészetes törekvése, hogy a tagállamok között közvetítsék az egyes országokban legjobban bevált gyakorlatot („best practice”). A vállalkozói inkubátorházak makrogazdasági jelentősége: A kisebb induló vállalkozások számára gyakorta igen nagy, nemegyszer erejüket messze meghaladó terhet jelent, hogy megteremtsék a működésükhöz szükséges fizikai és szellemi infrastruktúrát, illetve piaci áron megvásárolják a szükséges szolgáltatásokat. Az inkubátorok elsősorban azzal segítik őket, hogy a felfutásuk időszakára nagyrészt biztosítják számukra ezeket az infrastruktúraelemeket, így egyebek között a helyiségeket, eszközöket, a termelő infrastruktúrát (energia, távközlés, s ami a tevékenység tartalma szerint szükséges), a támogató szolgáltatásokat - egyebek közt menedzsment-, marketing-, logisztikai, számviteli, titkársági, gondnoksági szolgáltatásokat - tevékenységeik végzéséhez. A nemzetgazdaság szempontjából a vállalkozói inkubátor több alapvető jelentőségű gazdaságpolitikai területhez csatlakozó támogatási intézmény. Először is, a kisvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer eleme. A kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe egyre jelentősebb. Támogatásukat indokolja, hogy fajlagos munkaerő-felszívó képességük nagyobb, mint a többi vállalaté - tehát hathatósan segítik a foglalkoztatást -, tömeges színrelépésükkel a gazdaság alkalmazkodóképessége megnő, továbbá, hogy a gazdaság teljesítményének igen jelentős részét, exportjának pedig a zömét adó nagyvállalatok jó működése sem valósulhat meg a megfelelő beszállítói háttér nélkül, amelyet igen számottevő részben a kis- és középüzemek biztosítanak háttéripari beszállítói tevékenységükkel. A vállalkozói inkubátor kiválóan alkalmas arra is, hogy közvetítse a célzott vállalkozástámogatásokat a kedvezményezett cégekhez. Jelentősen javíthatja is az ilyen támoga
