Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban 23 A 102. szabály (3) bekezdése szerint azt a személyt, akinek bejegyzését törölték, kérelemre újból fel kell venni a hivatásos képviselők jegyzékébe, ha a törlés feltételei már nem állnak fenn. A ESZH kétévenként kiad egy listát a szerződő államok hivatásos képviselőiről. Ez a lista a világhálóról is lehívható. A 134. szakasz (5) bekezdése szerint a hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személy hivatásos képviseleti tevékenységének céljára bármelyik olyan szerződő államban létrehozhat székhelyet, amelyben sor kerülhet az egyezményben szabályozott eljárásokra. A szerződő államok szuverenitását azáltal veszik figyelembe, hogy az (5) bekezdés második és harmadik mondata szerint e jogosultságot az adott állam hatóságai esetileg, az ESZH elnökének meghallgatása után megvonhatják; mostanáig még nem került sort ilyen intézkedésre. A (7) bekezdés szerint hivatásos képviseletet az egyezményben megállapított eljárásokban olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik szerződő államban szerezte, feltéve, hogy az adott államban eljárhat szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként. Az ügyvédeknek mindig be kell nyújtaniuk egy meghatalmazást. Spanyolország az egyetlen állam, amelyben ügyvéd nem jogosult a nemzeti szabadalmi hivatal előtt eljárni. Ezért a spanyol ügyvédek senkit sem képviselhetnek az ESZH előtt. A képviseletre jogosult ügyvédeket nem kell semmilyen listára felvenni. A 134. szakasz (8) bekezdése felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy rendelkezzen a hivatásos képviselet ellátására j ogosult személyeket tömörítő testület létesítéséről. Az Igazgatótanács 1977. október 21-én élt ezzel a felhatalmazással, és létrehozta az Európai Szabadalmi Intézetet (epi; European Patent Institute; Europäisches Patentinstitut', Institut européen des brevets), amely minden egyes szerződő államban jogi személyiséggel rendelkezik, pénzügyileg önálló, és elsősorban a tagok tagdíjaiból tartja fenn magát. Az ESZH-nál vezetett jegyzékbe bejegyzett képviselők számára kötelező az epi-tagság. Az epi feladata többek között, hogy a hivatásos képviselők hivatásával kapcsolatos kérdésekben, különösen fegyelmi ügyekben, valamint az európai ügyvivői vizsgánál az ESZH-val együttműködjön. További feladata a gondoskodás arról, hogy tagjai betartsák a hivatási szabályokat. Az epi szervezetét az intézet létrehozására vonatkozó előírások 7. szakasza szabályozza. Az epi tagjai minden harmadik évben egy tanácsot választanak, amely évenként kétszer ülésezik, és tagjai közül vezetőségként egy elnököt, két alelnököt, egy főtitkárt és egy kincstárnokot, valamint egy titkárhelyettest és egy kincstámokhelyettest választ. A vezetőséghez tartozik még minden tagállamból egy tag, kivéve Franciaországot, Nagy-Britanniát és Németországot, amelyek két-két tagot adnak a vezetőségbe. Az intézetet a tanács elnöke képviseli. A tanács fegyelmi tanácsot választ, és bizonyos feladatok elvégzéséhez bizottságokat hoz létre. Az intézet tagjainak általános közgyűlését a tanács hívja egybe. Az intézet adja ki az epi-info című folyóiratot, amely negyedévenként jelenik meg. A 134. szakasz (8) bekezdésének c) pontja szerint az igazgatótanács rendelkezhet a hivatásos képviselet ellátására jogosult személyek felett az epi vagy az ESZH által gyakorolt fegyelmi jogkörről. Ennek alapján született 1977. október 21 -én a hivatásos képviselők fegyelmi ügyeire vonatkozó előírás (Vorschriften in Disziplinar-angelegenheiten von zugelassenen Vertretern', VDV). A hivatalos képviselőkre az átmeneti időszakban vonatkozó előírásokat tartalmazó 163. szakasz szövege a következő: „(1) Az átmeneti időszakban, amelynek elteltéről az Igazgatótanács határoz — a 134. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseitől eltérve — a hivatásos képviselők jegyzékébe bármely természetes személy felvehető, aki eleget tesz a következő feltételeknek: a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára; b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Állam területén található; c) abban a Szerződő Államban, amelyben tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye található, szabadalmi ügyekben a központi iparjogvédelmi hatóság előtt természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárhat. (2) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről szóló igazolást. (3) Ha valamelyik Szerződő Államban az (1) bekezdése,) pontjában említett jogosultság nincs különleges szakmai képesítéshez kötve, a jegyzékbe történő felvételért folyamodó azon személyeknek, akik az adott Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben eljárnak, legalább ötéves gyakorlattal kell rendelkezniük. A szakmai gyakorlat azonban nem feltétel olyan személy tekintetében, akinek szakmai képesítését, amely feljogosítja arra, hogy valamelyik Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt szabadalmi ügyekben természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárjon, ezen állam szabályai szerint hivatalosan elismerik. A központi iparjogvédelmi hatóság által kiállított igazolásban szerepelnie kell annak, hogy a kérelmező az e bekezdésben említett feltételek valamelyikének megfelel. (4) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke felmentést adhat: a) a (3) bekezdés első mondata szerinti követelmény alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az előírt képesítést egyéb úton megszerezte; b) az (1) bekezdés aj pontja szerinti követelmény alól, kivételes esetben. (5) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke az (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmény alól mentesítést ad, ha a kérelmező 1973. október 5-én eleget tett az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelményeknek. (6) Azok, akik esetében a tevékenység gyakorlása vagy az alkalmazás olyan államban történik, amely ehhez az Egyezményhez az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak leteltét megelőző egy éven belül, vagy az átmeneti időszak leteltét követően csatlakozott - az (1)—(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel az érintett állam csatlakozásának hatálybalépésétől számított egy éven belül vehetők fel a hivatásos képviselők jegyzékébe. (7) Az átmeneti időszak leteltét követően az, akit ezen időszak alatt a hivatásos képviselők jegyzékébe bejegyez
