Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 6. szám 2003. december EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 133. és 134. szakasza alapján a képviselet általános elveit és a hivatásos képviselőket tárgyaljuk, továbbá a magyar szabadalmi ügyvivőket és ügyvivőjelölteket közelről érintő 163. szakaszt, amely azt szabályozza, hogy az átmeneti időszakban ki vehető fel a hivatásos ügyvivők jegyzékébe anélkül, hogy európai képesítő vizsgát kellene tennie. Az egyszerűség kedvéért „cikk” szó helyett a „szakasz” szót használjuk. A jogesetek ismertetésekor— hasonlóan az előző tanulmányokban követett gyakorlathoz — hivatkozni fogunk a döntés aktaszámára, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Tanács és T a műszaki fellebbezési tanácsok határozataira vonatkozik; a törtszám második száma a fellebbezés benyújtási évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető évben a fellebbezés sorszámát adja meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent döntéseknél az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990,93) is. A VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra, míg a VI rövidítés a Vizsgálati Irányelvekre utal. A képviselet általános elveit tárgyaló 133. szakasz szövege a következő: „(1) A (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg. (2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye nem valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve — hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni, és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat. (3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségszerűen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy az ilyen jogi személy alkalmazottja képviselhet-e-és milyen feltételekkel - más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll. (4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.” Az ESZH előtti képviseletre érvényes az az alapelv, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet szerződő államaiban lakó személyek az ESZH előtt maguk járhatnak el (jog a saját képviseletre), de természetesen képviseltethetik is magukat. Az olyan képviselt bejelentő, aki nincs kötelezve képviselő igénybevételére, az ESZH-val szemben joghatályosan maga is eljárhat. A szerződő államok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek eljárhatnak alkalmazottaik útján is, akiknek nem kell hivatásos képviselőknek lenniük, de meghatalmazással kell rendelkezniük; az ilyen felek ESZH előtti képviseletéhez azonban - miként ezt a VI A-IX, 1.2. pontja kimondja - hivatásos képviselőre van szükség. Csak a szerződő államokon kívüli lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyeknek kell az ESZH előtti eljárásban az ESZH előtt jóváhagyott képviselő útján eljárniuk; európai szabadalmi bejelentést azonban saját maguk is benyújthatnak. A szerződő államokban lakó ügyvédek annyiban jogosultak képviseletre, amennyiben van ilyen jogosultságuk saját országuk nemzeti szabadalmi hivatala előtt. A képviseletre vonatkozó részletek a 133., a 134., a 144. és a 163. szakaszban, valamint a 90. szabály (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban, továbbá a 100-102. és a 106. szabályban vannak rögzítve. A gyakorlat további részleteit ismerteti a VI A-Ill, 2. és A-IX, 1. pontja. Az (1) bekezdés az ESZH előtti eljárásra a szerződő államokban a nemzeti szabadalmazási eljárással kapcsolatban általánosan érvényes alapelvet rögzíti, amely szerint az ESZH előtt nincs képviseleti kényszer. Ez az alapelv azonban csak bizonyos korlátozásokkal érvényes, amire ez a bekezdés kimondottan utal is. A (2) bekezdés szerint azoknak a tennészetes és jogi személyeknek, akiknek nincs sem lakhelyük, sem székhelyük