Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 108. évfolyam 6. szám 2003. december EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. PALÁGYI TIVADAR Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban A jelen tanulmányban az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) 133. és 134. szakasza alapján a képviselet általános elveit és a hivatásos képviselőket tárgyaljuk, továbbá a ma­gyar szabadalmi ügyvivőket és ügyvivőjelölteket közelről érintő 163. szakaszt, amely azt szabályozza, hogy az átme­neti időszakban ki vehető fel a hivatásos ügyvivők jegyzé­kébe anélkül, hogy európai képesítő vizsgát kellene tennie. Az egyszerűség kedvéért „cikk” szó helyett a „szakasz” szót használjuk. A jogesetek ismertetésekor— hasonlóan az előző tanulmá­nyokban követett gyakorlathoz — hivatkozni fogunk a döntés aktaszámára, amely egy betűből és utána egy törtszámból áll: G a Kibővített Fellebbezési Tanács, J a Jogi Fellebbezési Ta­nács és T a műszaki fellebbezési tanácsok határozataira vo­natkozik; a törtszám második száma a fellebbezés benyújtási évének utolsó két számjegyét, első száma pedig az illető év­ben a fellebbezés sorszámát adja meg. Az Európai Szabadal­mi Hivatal (ESZH) hivatalos lapjában (Official Journal of the EPO) megjelent döntéseknél az OJ betűk után utalunk a megjelenés évére és az oldalszámra (például OJ 1990,93) is. A VSZ rövidítés a Végrehajtási Szabályzatra, míg a VI rövi­dítés a Vizsgálati Irányelvekre utal. A képviselet általános elveit tárgyaló 133. szakasz szö­vege a következő: „(1) A (2) bekezdés rendelkezéseiben meghatározott ki­vételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hi­vatásos képviselőt bízzon meg. (2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhe­lye, illetve amelynek székhelye nem valamelyik Szerződő Állam területén van, az ebben az Egyezményben megálla­pított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi beje­lentés benyújtását kivéve — hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni, és e képviselő útján köteles eljár­ni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megálla­píthat. (3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhe­lye, illetve amelynek székhelye valamelyik Szerződő Ál­lam területén van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségszerűen hivatásos képviselő, azonban a Végrehaj­tási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti megha­talmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendel­kezhet arról, hogy az ilyen jogi személy alkalmazottja kép­viselhet-e-és milyen feltételekkel - más, a Szerződő Álla­mok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll. (4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezése­ket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.” Az ESZH előtti képviseletre érvényes az az alapelv, hogy az Európai Szabadalmi Szervezet szerződő államaiban lakó személyek az ESZH előtt maguk járhatnak el (jog a sa­ját képviseletre), de természetesen képviseltethetik is ma­gukat. Az olyan képviselt bejelentő, aki nincs kötelezve képviselő igénybevételére, az ESZH-val szemben joghatá­lyosan maga is eljárhat. A szerződő államok területén lakóhellyel vagy szék­hellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek eljár­hatnak alkalmazottaik útján is, akiknek nem kell hivatásos képviselőknek lenniük, de meghatalmazással kell rendel­kezniük; az ilyen felek ESZH előtti képviseletéhez azonban - miként ezt a VI A-IX, 1.2. pontja kimondja - hivatásos képviselőre van szükség. Csak a szerződő államokon kívüli lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyeknek kell az ESZH előtti eljárásban az ESZH előtt jóváhagyott képviselő útján eljár­niuk; európai szabadalmi bejelentést azonban saját maguk is benyújthatnak. A szerződő államokban lakó ügyvédek annyiban jogo­sultak képviseletre, amennyiben van ilyen jogosultságuk saját országuk nemzeti szabadalmi hivatala előtt. A képviseletre vonatkozó részletek a 133., a 134., a 144. és a 163. szakaszban, valamint a 90. szabály (1) bekezdésé­nek a) és c) pontjaiban, továbbá a 100-102. és a 106. sza­bályban vannak rögzítve. A gyakorlat további részleteit is­merteti a VI A-Ill, 2. és A-IX, 1. pontja. Az (1) bekezdés az ESZH előtti eljárásra a szerződő álla­mokban a nemzeti szabadalmazási eljárással kapcsolatban általánosan érvényes alapelvet rögzíti, amely szerint az ESZH előtt nincs képviseleti kényszer. Ez az alapelv azon­ban csak bizonyos korlátozásokkal érvényes, amire ez a be­kezdés kimondottan utal is. A (2) bekezdés szerint azoknak a tennészetes és jogi sze­mélyeknek, akiknek nincs sem lakhelyük, sem székhelyük

Next

/
Thumbnails
Contents