Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2003 (108. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban

Képviselet az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban 21 egy szerződő államban, az ESZH előtt képviselő útján kell eljárniuk, és az európai szabadalmi bejelentés benyújtásá­nak kivételével minden cselekedetet csak képviselő útján végezhetnek. Egy személy képviseleti jogosultságának elismeréséhez az szükséges, hogy legyen székhelye egy szerződő állam­ban az illető állam joga szerint, és így ott jogi személyként elismerjék. Ilyen szempontból mellékes, hogy például az anyavállalat, amely gazdaságilag uralkodó tevékenységet fejt ki, az ESZE államain kívüli államban rendelkezik szék­hellyel. Ezzel az ESZE egy jogi személy formai elismerésé­nek álláspontjára helyezkedik, vagyis elegendő egy sze­mély formai állása ahhoz, hogy az illető az ESZH előtt önál­lóan fel tudjon lépni; ezzel szemben nem elégíti ki az ESZE követelményeit egy ténylegesen fennálló ipari vagy keres­kedelmi fióküzem. A képviseleti kényszer alól kimondottan ki van vonva az európai szabadalmi bejelentés benyújtása. Az ESZH gya­korlata szerint ezt a kivételt tágan értelmezik, úgyhogy a benyújtással összefüggő cselekedeteket is a kivétel alá eső­nek tekintik. Idetartozik a feltalálómegnevezési űrlap és az elsőbbségi iratok benyújtása; előfeltétel azonban, hogy ezeket az iratokat a bejelentéssel együtt, vagyis ne utólag nyújtsák be. Egyébként az ESZH-nak való díjfizetés sem esik a kép­viseleti kényszer alá; a döntő az, hogy a mindenkor esedé­kes díjat időben befizessék az ESZH-nak, és mellékes, hogy a díj kitől érkezett. Ha a bejelentő a díjfizetéssel egy független vállalatot bíz meg, a J 27/90 (OJ 1993, 422) sz. döntés szerint a felelősség az időben való befizetésért hiva­tásos képviselőjét terheli. A 133. szakasz (2) bekezdésének utolsó félmondata sze­rint a VSZ megállapíthat egyéb kivételeket is a képviseleti kényszer alól, azonban mostanáig ilyesmire nem került sor. Ha egy olyan személy, aki nem lakik a szerződő államok területén, benyújt egy európai szabadalmi bejelentést, és nem bíz meg hivatásos képviselőt, a 91. szakasz (1) bekez­désének a) pontja és (2) bekezdése, valamint a 41. szabály (1) bekezdése alapján felszólítják hiánypótlásra az átvevő­iroda által meghatározott határidőn belül, amely többnyire két hónap. A kereskedelmi élet résztvevői alkalmazottaik útján is el­járhatnak. Egy feltaláló családtagja alkalmazotti státus nél­kül nem járhat el a bejelentést benyújtó feltaláló nevében. Az alkalmazott tevékenysége egyébként jogilag nem minő­sül az illető személy képviseletének, hanem csupán a sze­mély saját cselekedetének ezen az alkalmazotton keresztül. Jogbiztonsági okok miatt az alkalmazott cselekvési jogo­sultságát a 101. szabály szerint a különben a képviselők számára előírt meghatalmazással kell igazolni. A 133. szakasz (3) bekezdésének második mondata az Igazgatótanácsot feljogosítja arra, hogy a VSZ-ben rendel­kezzen arról, hogy jogi személyek alkalmazottja képvisel­het-e más, a szerződő államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi sze­méllyel gazdasági kapcsolatban áll. Mostanáig az Igazgató­­tanács nem élt ezzel a felhatalmazással. A 134. szakasz (1) bekezdése szerint az ESZH előtti eljá­rásban a képviseletet csak hivatásos képviselő láthatja el meghatalmazás alapján, amelyet az ESZH felhívására be kell mutatni. Az ESZH ilyen célra kiadott egy háromnyel­vű, 1003. sz. formanyomtatványt. A meghatalmazással kapcsolatos részleteket a 101. szabály tartalmazza, amely különbséget tesz egyszeri meghatalmazás és általános meg­hatalmazás között. A T 227/92 sz. döntés szerint érvénytelen az olyan almeg­­hatalmazás, amelyet egy hivatásos képviselő olyan hannadik személynek ad, aki nem hivatásos képviselő. A 101. szabály (1) bekezdése előírja, hogy az ESZH előtt eljáró képviselőnek felhívás esetén az ESZH által megjelölt határidőre aláírt meghatalmazást kell benyújtania. Ez a kö­telezettség azonban csak kivételes esetekben áll fenn, mert az ESZH elnökének 1991. július 19-i határozata alapján egy hivatásos képviselő meghatalmazást csak képviselő­váltás és különleges esetek fennforgása esetén köteles be­nyújtani. Különben elegendő, ha egy hivatásos képviselő ilyen minőségében azonosítja magát. Ügyvédeknek, akik a 134. szakasz (7) bekezdése szerint jogosultak képviseletre, aláírt meghatalmazást vagy egy korábban benyújtott általános meghatalmazásra vonatkozó utalást kell benyújtaniuk. Az olyan alkalmazottak, akik maguk nem hivatásos kép­viselők és egy fél nevében járnak el, szintén aláírt megha­talmazást vagy egy korábban benyújtott általános megha­talmazásra vonatkozó utalást kötelesek benyújtani. Ha a meghatalmazást az ESZH felhívására nem nyújtják be időben, a 101. szabály (4) bekezdése szerint a képviselő cselekményeit - kivéve az európai szabadalmi bejelentés benyújtását - úgy kell tekinteni, mintha be sem következtek volna. Jogorvoslatként a 121. szakasz szerint a bejelentési eljárás folytatásának kérelmezése vagy a 122. szakasz sze­rinti igazolás jöhet számításba. Ha egy, a szerződő államok területén kívüli bejelentő nem jelölt meg képviselőt, a 101. szakasz (1) bekezdésének negyedik mondata alapján határidő kitűzése mellett felszó­lítják képviselő megnevezésére és azonos határidőn belül meghatalmazás benyújtására. Ez a határidő általában két hónap. Jogorvoslatként itt is a 121. szakasz szerint az eljá­rás folytatásának kérelmezése vagy a 122. szakasz szerinti igazolás vehető igénybe. A 101. szabály (2) bekezdése szerint általános meghatal­mazást is be lehet nyújtani. Elegendő, ha azt egy példány­ban nyújtják be, mégpedig az 5.1.1. igazgatóságnál. A fél­nek az engedélyezési kérelemben vagy az ESZH minden­kori szerve előtt a képviselő nevét, cimét és lajstromszámát kell megadnia. A 101. szabály (6) bekezdése szerint azt a képviselőt, akinek képviseleti meghatalmazása megszűnt, az ESZH mindaddig képviselőnek tekinti, amíg képviseleti megha­talmazásának megszűnését az ESZH-val nem közölték. A 101. szabály (8) bekezdése kimondja, hogy ha egy fél több képviselőt bíz meg, a megbízott képviselők jogosultak arra, hogy akár közösen, akár egyénileg eljárjanak. A 101. szabály (9) bekezdése szerint társult képviselők meghatalmazása az egyes képviselőkre vonatkozó megha­talmazásnak minősül, amennyiben igazolják, hogy a szó­ban forgó társulás keretében tevékenykednek. A 133. szakasz (4) bekezdése szerint a közösen eljáró fe­lek közös képviseletét illetően a VSZ különleges rendelke­zéseket állapíthat meg.

Next

/
Thumbnails
Contents